Lassacskán minden adósságát törleszti a Kötényblog, most például Kun Kittinek hála egy pompás, minden részletre kiterjedő beszámolót olvashattok a Magyar Labdarúgás Fórumáról. Kitti pontosabban jegyzetel, mint a Barcelona statisztikusai, és persze a női labdarúgásra vonatkozó részeket helyezte a középpontba. Köszönjük neki!Lassacskán minden adósságát törleszti a Kötényblog, most például Kun Kittinek hála egy pompás, minden részletre kiterjedő beszámolót olvashattok a Magyar Labdarúgás Fórumáról. Kitti pontosabban jegyzetel, mint a Barcelona statisztikusai, és persze a női labdarúgásra vonatkozó részeket helyezte a középpontba. Köszönjük neki!
A résztvevők a szekcióüléseken
"A Papp László Sportarénában ismét megrendezésre került a Magyar Labdarúgás Fóruma, amit a két évvel ezelőttinél is nagyobb érdeklődés kísért. Az esemény egy plenáris üléssel vette kezdetét, amit Simicskó István sportért felelős államtitkár nyitott meg, aki hangsúlyozta, hogy a sportot a kormány stratégia ágazatként tekinti, és kiemelt támogatásban részesíti. Ezt követte Csányi Sándornak, az MLSZ elnökének összegző előadása, amiben a két éve megkezdett munka eredményeit és még fejlesztésre szoruló programjait vázolta - az utóbbiba tartozik a női labdarúgás. Az elnök úr hangsúlyozta, hogy ifjúsági szinten a lányok jobb helyzetben vannak a fejlesztéseknek köszönhetően, de a felnőtt korosztályban még mindig nincs előrelépés. 2013-ban a szövetség négy kiemelt területének (az edzőképzés, a magyar játékosok szerepeltetése és infrastruktúra mellett) egyike a női labdarúgás. Harmadik előadóként, Ioan Lupescu, az UEFA szakmai főmunkatársa lépett pódiumra, aki ismertette az európai szövetség szakmai képzésének programját.
Ezt követően Pierluigi Collina tartott egy végtelennek tűnő, részletes ismertetőt az öt játékvezetős rendszer bevezetéséről, valamint a ennek eddigi tapasztalatairól.
Az időben elhúzódó ülést Barry Solan,a világ legismertebb erőnléti edzője zárta. Beszámolt az elit sportolók fizikai felkészítéséről és Athletes Performance Centre tudományos kutatólaborban zajló munkáról.
A fórum második részében négy teremben zajlottak párhozamosan szekcióülések neves előadókkal különböző olyan témákban, mint a sportegészségügy, sportpszichológia, létesítmények, szurkolók, utánpótlásképzés, játékvezetés, a honi labdarúgás gazdasági alapjai és az amatőr futball fejlesztése. Az utóbbi karolta fel a női labdarúgás aktualitásait.
A „kerekasztalnál” Török Gábor, a női labdarúgás ad hoc bizottságának elnöke nem lehetett jelen, így őt Dénes András, Hegyvidék SE szakosztályvezetője „helyettesítette”. Kiemelt fejlesztési ágazatként beszélt a női labdarúgásról. Négy pontban határozta meg a miérteket:
1. Gazdasági alap: a férfi futball érdeke is! A női focisták, játékosok fogyasztókká is válnak.
2. Társadalmi: Statisztikákkal alátámasztható, hogy azon családokban, ahol az édesanya futballozott, vagy közel áll a labdarúgáshoz, jóval nagyobb valószínűséggel választják a gyerekek is ezt a sportágat maguknak.
3. Sportszakmai: ez összefügghet az előző ponttal, hisz ha több lány futballozik, akkor nagyobb a merítési lehetőség. Tehát a tömegesítés = népszerűsítés pozitív irányba halad.
4. Egészségügyi: rendszeres testmozgás.
A tömegesítésre nagyobb hangsúlyt kell fektetni, ami két színtéren valósulhat meg.
--> Iskolákban (1. lépcső)
--> Egyesületi szinten (2. lépcső) ahova az előbbiből kapcsolódhatnának be
A Bozsik-programban (tehetségkutató és foglalkoztató program=utánpótlás) a lányoknak nem kell (nem érdemes) külön foglalkozást indítani. A programban még a fiúkkal együtt történhet a sportági bázis kiszélesítése, majd innen indulhat a tehetségek kiválasztása és kiemelt foglalkoztatása.
Jelenleg felnőtt, U19 és U17 korosztály képviseli a hazai női labdarúgást válogatott szinten. A terv és cél a jövőben az U15 és U21 bevezetése.
Kezd körvonalazódni a női játékosok számára egy ösztöndíjrendszer bevezetése. Ami az első lépést jelenthetné a profi státusz irányába. Hisz hogyan is várható el minőségi előrelépés válogatott szinten a lányoktól, ha továbbra is amatőr szinten készülnek? Munka, iskola és egyéb kötelezettségeik mellett, után tudnak csak a futballra koncentrálni. Az ösztöndíj lehetővé tenné számukra a labdarúgással való foglakozást, mint „munkahelyet”. De ezzel egyetemben egy felállított mércének is meg kell felelniük (követelményszint).
A profizmus felé haladást abban is meghatározták, hogy női játékosainkat a jövőben ne ingyen „termeljük ki” külföldre. Nevelési, átigazolási költség kerüljön bevezetésre a honi női labdarúgásban is. Ezzel együtt Magyarországra is kerülhessenek külföldi játékosok.
Mindezek mellett szó esett a női edzőink foglalkoztatottságáról és megbecsüléséről is.
Az UEFA is egyre nagyobb hangsúly fektet a női labdarúgásra, és úgy tűnik a hazai szövetség is végre felkarolta a szakágat, így bízhatunk a fejlődésben. Hajrá, lányok!
Álljon itt zárszóként jelmondatunk:
Mondj igent a másik nemre!