A nyáron Paksra igazoló Révész Ádám: Mi, játékosok éremre törekszünk

– Nehéz szívvel búcsúzott Szolnoktól a Magyar Kupa-győzelem és a bajnoki ezüst után?
– Nagyon örülök, hogy kupát nyertünk, és a szurkolók a mai napig nagyon közel állnak hozzám, valamilyen szinten tartjuk is a kapcsolatot – válaszolta Révész Ádám, az Atomerőmű SE 29 éves centere. – Nagyon szerettem Szolnokon játszani, elképesztő volt a hangulat minden hazai meccsen, ez nem adatik meg mindenkinek. Jó szívvel emlékszem vissza az elmúlt két évre, a csapattársakkal is jól kijöttem, a magyarokkal kapcsolatban maradtunk. Nehéz volt a búcsú, de tetszett az is, amit Pakson felvázoltak.

– Segített a két szolnoki év abban, hogy jobb játékossá váljon?
– Abban mindenképpen segített, hogy rutinosabb lettem, hiszen az Olaj topcsapatnak számít. Az első idényben is nagyon erős volt a keret, noha az eredmény nem is lett a legjobb, de megtapasztaltam, hogy minden meccsen a győzelem az elvárás, a szurkolók részéről szintén. Aztán idén már döntőben is pályára léphettem, ezt nem élhettem volna át gyengébb együttessel, talán ilyen szempontból nézve valóban jobb játékos is lettem, igen.

– Miért választotta a Paksot?
– A paksi klub nagyon közel áll a szívemhez, gyerekként nagyon sokat jártam ide a családdal, szurkoltam a csapatnak. Tetszett, amit Gulyás Róbert szakosztályelnök elmondott a játékoskeretről. Hamarabb aláírtam, mint Benke Szilárd, de bíztam benne, hogy összejön az ő szerződtetése is. A légiósválasztás ugyancsak nagyon jól sikerült, remélem, amiért idejöttem, a jó eredmények megvalósulnak.

– Amikor aláírt, még nem tudta, hogy nem Sebastjan Krasoveccel, hanem Kosztasz Flevarakisszal kezdik meg a felkészülést. Milyen együtt dolgozni a görög szakemberrel?

– Kiváló edző, nyugodt, nem generál felesleges feszültséget, de nincs is rá ok. Eddig biztató a játékunk, az edzéseink is rendben vannak, se nem túl kemények, se nem túl lazák, egyelőre minden működik, szuper a hangulat, ez a legfontosabb.

– Sorra nyerték a tornákat és a mérkőzéseket az előszezonban. Milyen következtetés vonható le ebből?
– Nem szabad kiindulni a győzelmekből, ahogy a vereségekből sem lenne értelme. Lehet, hogy az egyik csapatnál úgy volt felépítve az alapozás, hogy nagyon kemény héten jutottak túl, míg a másik könnyebb napokat élt át, így legyőzhető akár egy erősebb együttes is a felkészülés során. Senkit sem lebecsülve, nagyon nehéz riválissal nem is játszottunk edzőmeccset, de a bajnokságban lesznek húzós mérkőzéseink. Persze, mindig jó érzés nyerni, viszont becsaphatnánk magunkat, ha a sikereknek túl nagy jelentőséget tulajdonítanánk.

– Kimondott cél, hogy bekerüljenek a legjobb négy közé a bajnokságban?
– Ez nincs kimondva, de valami hasonlót szeretnénk elérni. Nagyon nehéz jósolni, néhány fordulónak le kell mennie, hogy a nyolcba, a négybe, vagy akár a döntőbe jutást nevezzük reálisnak Mi, játékosok éremre törekszünk, szerintem természetes, ha nagyobbak az elvárásaink, mint a vezetőségnek.

– Mit vár a „fiatalszabály” eltörlésétől, illetve attól, hogy csak négy légiós nevezhető a meccskeretbe?
– Nagyon kíváncsi vagyok, mert jó ötletnek tartom a fiatalszabály eltörlését. Szolnokon Lukács Norbi vagy Pallai Tomi is elég jó volt, szóval így is, úgy is felkerülnek a pályára a fiatalok is. Segíthet, hogy eggyel kevesebb légiós lesz bevethető, ám a percekért ugyanúgy meg kell küzdeni. Most hazabeszélek, de nekem is jobb, hogy nincs annyi légiós, reméljük, mindez nem megy a színvonal rovására.

– Célja a válogatott szereplés, igyekszik felhívni magára Gasper Okorn szövetségi kapitány figyelmét?
– A sportolónak ez a legnagyobb megtiszteltetés, de képes vagyok reálisan értékelni magamat. Elég alacsonynak számítok magasposzton, a nemzetközi porondon még szembetűnőbb a különbség, ami ugyan akarattal és kosárlabda IQ-val eltüntethető egy szintig, és bár nagyon örülnék a lehetőségnek, a válogatott már nem ez a szint.