Rátgéber László: A motiváltság kultúráját meg kell teremteni!

– Hogyan lett a Kosárlabda Specifikus Módszertani Központ a konferencia főszervezője?
– A Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvány vezetősége keresett meg, látták, nagy sikerünk van szakmai konferenciák szervezésében – kezdte Rátgéber László a Nemzeti Sportnak adott interjúját. – A Batthyány Lajos Alapítványnak tartozunk köszönettel a felemelő környezetért, a helyszín is rangot adott az eseménynek. Tartalommal nekünk kellett megtölteni a napot, próbáltam olyan embereket meghívni, akiknek van súlya a szakmában. Irigylésre méltó, fantasztikus dolgok történnek a magyar sportban, de a felhalmozott tudás, a szürkeállomány nincs eléggé kihasználva. Ezért vállaltuk el a konferenciát: látjuk, mit kellene csinálni ahhoz, hogy a szakemberek ne szétszórt gyémántok legyenek. Egyelőre ugyanis mindenki a saját kis világában él, nem tudunk integráltan dolgozni.

– Ugyanezt a gyémánthasonlatot használta az előadásában is. Kifejtené kicsit részletesebben?
– Megváltozott a sport. A vezetőedző ma már az edzéstechnológiák menedzsere. Aki nem ismeri az edzéstudományt, az nem sportpszichológus, nem sportdietetikus, csak egy pszichológus vagy egy dietetikus, aki sportolóval foglalkozik. Valódi sportszakemberekre van szükség! Ezt a gondolatmenetet kell átültetni a felsőoktatásba is. A konferenciák azért fontosak, mert kis ötleteket adhatnak, és ezekből nagy dolgok születhetnek.

– A megnyitó során az egyik beszédben elhangzott, hogy a fiatalok motiválatlanok, lanyhák. Mit gondol erről?
– A tehetségkutatás lényege, hogy a tehetségből produktumot, terméket állítsunk elő. Csúnyán hangzik, de így van. Az a cél, hogy a magyar sportban meglévő szürkeállományból is termék legyen. Ennek meg kell teremteni a kultúráját, a megfelelő gondolkodásmódot. Persze lehet a fiatalok hozzáállását motiválatlanságnak nevezni, de akkor nem jól építettük fel a kultúrát, s ezt most felül kell írni a sportban. Egyébként vannak olyan sportágak, amelyekben ez jól alakult ki, vannak, amelyekben kevésbé. Ha a motiváltság kultúráját meg tudjuk teremteni, lehet egy sportolóból kiemelkedő produktum, világbajnoki, olimpiai érmes. Nyilván kell hozzá sportintelligencia, fizikum és mentális erő, de az első és legfontosabb, hogy a tehetségben meglegyen a nyitottság, a hajlandóság a kemény felkészülésre, hallgasson egy edző utasításaira, el tudja mozdítani a fájdalomküszöbét. Ha egy almafáról állandóan csak a termést szedjük le, de a gyökerét nem gondozzuk, előbb-utóbb vége. Szüretelni mindenki szeret, a kultúraépítés viszont az, amikor gondozzuk a fát.

– Gyakori a magyar sportban, hogy utánpótláskorban kihajtják a fiatalokból a nagy eredményeket, ám felnőttkorukra kiégnek az ígéretes sportolók, és aztán elmaradnak a sikerek.
– Az én filozófiám az, hogy a talentumot minél előbb ki kell venni az utánpótlássportból. Lehet, hogy szokatlan a gondolat, de ezt a saját pályafutásom tapasztalataival, eredményeivel talán alá tudom támasztani. Persze megvan ennek is a szabálya, nem ilyen egyszerű a dolog, hiszen van biológiai, mentális érettség, sok tényező. Meg kell teremteni ennek az ellenőrzött feltételeit, ezért szorgalmazom a kiválósági központok felnőttcsapatainak építését. Az utánpótlássport elsősorban arra szolgál, hogy megtalálják a tehetségeket, megszerettessék velük a sportágat, és olyan képzést adjanak nekik, aminek a felnőttsportban hasznát veszik. A gyerek utána nem azokkal a játékostársakkal, edzőkkel éri majd el a felnőttsikereket, akikkel a korosztályos csapatban, bajnokságban együtt van. Olyan közösséget kell teremteni, amely segít neki olyan állapotba kerülni, hogy a lehető leghamarabb a helyére kerüljön. Ezt felügyelni kell, tényleg komplex folyamatról van szó, de a lényeg akkor is az, hogy minél előbb kerüljön ki az utánpótlássportból, mert az egészen más, mint az, ahol neki majd helyt kell állnia a valódi sikerekért. Senkit sem kell, hogy érdekeljen, hány érmet szerzett az illető az utánpótlásban, amit az eredményjelző mutat, az hamis, lényegtelen. Az első fontos mérkőzés, amikor már számít az eredmény, a felnőttsportban van!

– A versenyzők fejlődéséhez szakemberekre is szükség van. Mi a helyzet velük?
– Ahogy a tehetséges sportolókat, úgy őket is ki kell választani. Ehhez is integrált munka kell. Nem járunk rossz úton, de átstrukturálásra van szükség. Ezt is a szakmai központ oldaná meg, amelyben nem adminisztratív munka folyik, hanem gyakorlati, szakmai tevékenység.

– A régi, rossz beidegződések felülírásának mi lehet a kulcsa?
– Az edzéstudomány. Át kell alakítani a sportpályákat, öltözőket laboratóriummá, a tehetséges szakembereknek ott kell állniuk a pálya mellett, hogy átlássák saját területüket!