Dráma Houstonban – Harden 2.4 mp-cel a vége előtt döntött

Charlotte Hornets–Atlanta Hawks 105–90

Kézben tartotta a meccset a Charlotte. Az első negyedben még nem igazán találták a ritmust a hazaiak, de a cserék érkezésével magukhoz ragadták a kezdeményezést és innentől végig uralták az összecsapást – a záró etapra húsz pont fölé növelték a különbséget. Érdekesség, hogy ennek nem az idei 200. tripláját jegyző Kemba Walker és nem is Nic Batum volt a fő mozgatórugója, hanem Frank Kaminsky, aki köré Williams, Lamb, Belinelli és Weber illett leginkább, ezzel az ötössel lépett meg nagyon a Hornets. Walkeréket nem is játszatta túl Steve Clifford, rossz hír viszont, hogy Kidd-Gilchrist jobb bokája megsérült a harmadik negyedben és a játékos már nem tudott visszatérni a parkettre – ezt viszont most elbírta a mezőnyből 50 százalékkal, kintről 40 százalékkal célzó, 28 gólpasszal és csak hét eladott labdával záró Charlotte.

Egyre mélyebb a gödör. Zsinórban negyedszer kapott ki a Hawks, ezúttal is pocsék támadójátékot bemutatva, így pedig egyre lejjebb süllyed az együttes, már csak egy meccsel előzi meg a hatodik Indianát. A gyengébb dobószázalék, az elmaradó büntetők és a rengeteg eladott labda is jelzi, hogy más súlycsoportban voltak most ezen az estén Howardék, Millsap és Bazemore hiányát erősen megérezték, bár Mike Budenholzer szerint csapatként így is tehettek volna többet a sikerért. A félidei kilencpontos hátrány után a harmadik negyedben eldőlt a meccs, egyszer sem tudtak igazán ritmust váltani a vendégek – csütörtök hajnalban a Magic ellen javíthatnak, ott már tényleg kötelező a győzelem.

A Hornets legjobb dobói: Walker 16/12, Batum 16/3, Kaminsky 14/9
A Hawks legjobb dobói: Schröder 20/9, Ilyasova 13/9, Howard 13

Orlando Magic–Philadelphia 76ers 112–109 – hosszabbítás után

Energia. Ez volt a varázsszó a hazaiaknál, a 14 ponttal elvesztett második negyed után ezt írta fel az öltözőben a táblára Frank Vogel és erről tartott „kiselőadást" – bejött, a fordulás után jóval akaratosabb, harcosabb Magic jött ki a pályára. Rossék le is dolgozták a hátrányukat a rendes játékidő végére, sőt, a hajrában már vezettek is, végül mégsem született döntés, csak a hosszabbításban – ennek végén hibátlan büntetőzéssel és az említett nagy energiával végül kiharcolták a győzelmet. Egyénileg gyakorlatilag a teljes kezdőcsapatot ki lehet emelni, a második félidőben már mindenki jól játszott, a befejezésekért elsősorban Vucsevics és Fournier felelt, de a többiek is hozzátették, amit lehetett – ugyan 40 százalék alatt dobtak mezőnyből, de ezt a 46 kiharcolt büntetővel ellensúlyozni tudták.

Most nem folyt úgy a labda. Kicsit érződött a back-to-back a szűk rotációval játszó vendégeken és ahogy a Magic összeszedte magát, úgy került fokozatosan „alulra" a gárda – igaz, végül a rendes játékidőben nem kapott ki, de a hosszabbítás még inkább megpecsételte Saric-ék sorsát. Az egyetlen bevethető center, Holmes ugyan remekelt és egyénileg többen is próbáltak villogni, a Sixersre jellemző gördülékeny, kiegyensúlyozott csapatjátékból ezúttal kevesebbet láttunk, főleg ahogy haladtunk a meccs vége felé – ezzel az eredménnyel fél meccsre csökkent a távolság a felek között.

A Magic legjobb dobói: Vucsevics 26, Fournier 19/3, Gordon 17
A 76ers legjobb dobói: Holmes 24/3, Covington 24/9, Stauskas 20/9

Indiana Pacers–Utah Jazz 107–100

Megvárták George-ot. Egy 8–0-s futással korán magához ragadta a kezdeményezést az Indiana, pedig Paul George nagyon nem találta a dobását, a harmadik negyedig kellett várni az első mezőnykosarára – addig Jeff Teague vezette a gárdát, remekül mozgatta a hazaiakat. Védekezésben is nagyon harapott a társaság a back-to-back ellenére és amikor George (19 pont, 8 pattanó, 5 gólpassz) végre elkapta a fonalat, már nem volt megállás: bár a hajrában felzárkózott a Jazz, 97–100 után a kiscsatár egymaga hét pontot szerzett, amivel lezárta a találkozót. Ez is mutatja, hogy otthon teljesen más csapat a Pacers, előző este idegenben nagyon vérszegény játékkal kapott ki, most pedig fáradtabban, de otthon, végig vezetve gyűrte le a nyugati negyedik helyezettet...

Tompa volt a Jazz. Most zárta le négymeccses idegenbeli túráját a Utah és ez kicsit érződött a játékon, védekezésben összességében jóval kevésbé voltak meggyőzőek, de támadásban sem játszottak kiegyensúlyozottan. Így is ki kell emelnünk a 38 pontos karriercsúccsal jelentkező Gordon Haywardot és a 16 pontos, 14 lepattanós dupla-duplája mellé 8 (!) blokkot kiosztó Rudy Gobert-t, de kettejük parádéja nem volt elég a sikerhez, csapatként nem tudták tartani a lépést a Pacersszel. Az Indianapolisba visszatérő George Hill nagyon igyekezett, de a dobásai nem ültek (7/17 mezőnyből, 0/7 tripla), így az együttes sorozatban harmadik vereségét gyűjtötte be.

A Pacers legjobb dobói: Teague 21/9, George 19/6, Turner 16
A Jazz legjobb dobói: Hayward 38/9, Gobert 16, Hill 16

Boston Celtics–Washington Wizards 110–102

Keményebb volt a Celtics. Elég hamar jutott egy-egy technikai fault mindkét csapatnak, érezhetően felfokozott hangulatban voltak a felek, legalábbis kőkeményen odatették magukat a győzelemért – ebben viszont végül egyértelműen a Boston kerekedett felül. Brad Stevens csapata nem feltétlenül a keménységéről híres, de most leszedett húsz (!) támadópattanót, 18 eladott labdába hajszolta bele ellenfelét, Bradley-ék folyamatosan szívták Bealék vérét a periméteren és rendkívül szigorú védekezést mutattak be – főleg a brutális lepattanózás volt meglepő és ez volt a döntő faktor is. Természetesen nagy szükségük volt a visszatérő és nagyon pörgő Isaiah Thomasra, de összességében Bradley, Crowder, Horford és Olynyk is maximálisan dicsérhető – a harmadik negyed végén már a húsz pontot közelítette a különbség, uralták a meccset a hazaiak.

Ezzel eldőlt? A Boston még 11, a Wizards 12 mérkőzést játszik és 2.5 találkozó a különbség közöttük – ez persze nem ledolgozhatatlan, de most már hetek óta egy meccs körül billegett ez a távolság, a 2.5 jelen pillanatban soknak tűnik, főleg, hogy nincs jó formában a Washington. Ezen az estén nem nagyon találtak megoldást a fő rivális ellen, Marcin Gortat csak 12 percet töltött parketten (faultgondok és gyenge játék miatt) és hol Mahinmivel, hol alacsony szerkezettel próbálkoztak, de a Celtics minden esetben felül tudott kerekedni. John Wall (16 pont, 8 gólpassz) igyekezett lendületet adni, de csapatát „elnyomta" a Boston, nem tudtak kiszabadulni a szorításból és bár a végén kozmetikázták a végeredményt, reális esélyük nem volt a győzelemre.

A Celtics legjobb dobói: Thomas 25/6, Bradley 20/12, Horford 16, Crowder 16/9
A Wizards legjobb dobói: Beal 19/9, Wall 16, Morris 14/3, Bogdanovic 14

Houston Rockets–Denver Nuggets 125–124

Meccsdöntő hiba. Végig tartotta a lépést a Nuggets, az utolsó percben Barton 2 plusz 1-es játékával vezetéshez is jutott az együttes és Harden hibáját követően alig fél perc volt hátra, amikor egypontos előnyben támadhattak a vendégek. Jameer Nelson azonban még a gyűrűt sem találta el, majd kapitális hibát vétett a teljes csapat: Harden megindult a lepattanóval, végigrohant a pályán, senki nem figyelt rá, így besétált és dobott egy ziccert, amivel megnyerte a meccset a Houston. Ez a hiba romba döntötte az egész mérkőzésen mutatott kiváló denveri támadójátékot, hiszen hiába parádézott a Barton-Harris páros (52 pont, 12 gólpassz, 7/11 tripla), hiába villogott (22 pont, 13 lepattanó, 8 gólpassz) Jokics, két nap alatt másodszor is kikaptak a Rocketstől, így fél meccsre csökkent az előnyük a Portlanddel szemben.

Dobópárbaj. A liga második és harmadik legponterősebb csapata találkozott és nem is kellett csalatkoznunk, pontosan azt kaptuk, amit várhattunk – két nagyszerű támadójátékot, 50 százalék feletti mezőnymutatókat, 29 triplát és szebbnél szebb jeleneteket. James Harden (39 pont, 11 gólpassz, 4 labdaszerzés) azért kilógott felfelé a mezőnyből, de ez mit sem ért volna a Nuggets utolsó másodpercekben elkövetett hibája nélkül – Szakáll így a győztes kosárral, majd a bedobást követő labdaszerzéssel koronázta meg teljesítményét. A lepattanókat ugyan uralta (48–35) a Denver, de cserébe leindításból 27–14-re nyertek a hazaiak, akik már bebiztosították részvételüket a playoffban és már csak matematikai esély van arra is, hogy ne harmadik kiemeltként vágjanak majd bele.

A Rockets legjobb dobói: Harden 39/12, Gordon 18/12, Beverley 14/12, Ariza 14/9
A Nuggets legjobb dobói: Harris 28/9, Barton 24/12, Jokics 22

Oklahoma City Thunder–Golden State Warriors 95–111

Megint csak a balhé maradt. Idén negyedszer is esélytelenül kapott ki a Golden State-től a Thunder, még szoros meccset sem tudott játszani a ligaelsővel Billy Donovan alakulata – hiába nem volt ott azonban Kevin Durant, a trash talk és a feszültség most is folyamatos volt a parketten. Az ide-oda technikai faultokon (volt flagrant is) és a szövegelésen felül azonban sokat nem tett hozzá a mérkőzéshez az OKC, Russell Westbrooknak sem volt különösebb hatása (15 pont, 4/16 mezőnyből, 7 gólpassz, 5 eladott labda) és maximum a második negyed közepéig voltak partiban, onnantól nem volt esélyük – végül Donovan pihenőt is adott alapemberei nagy részének, csak Oladipo játszott harminc percnél többet.

Egyre magabiztosabb a Warriors. A trash talkot tekintve a vendégeket sem kellett félteni, bőven benne voltak ők is, csak ők közben kosárlabdázni sem felejtettek el – a Splash Brothers tarthatatlan volt támadásban (57 pont, 14/27 tripla), de a kiegészítők is elvégezték a feladatukat. Úgy fest, hogy Curryék megtalálták a dobásukat és sorozatban negyedik győzelmükkel egyre inkább visszatalálnak a korábbi útra, ráadásul a kifejezetten jó formában lévő OKC sima legyőzése további önbizalmat adhat nekik – úgy lett közte 16, hogy az utolsó negyedet tíz ponttal megnyerte már a Thunder. A Warriors jelenleg két vereséggel előzi meg a Spurst, igaz, most egy dallasi és egy Kings elleni hazai meccs után „bedurvul" a sorsolás – fogadják a Memphist, majd elmennek egy Rockets–Spurs back-to-backre, vendégül látják a Houstont, majd végül a Washingtont. Ha viszont a széria után még ők lesznek elöl, akkor jó eséllyel megnyerik az alapszakaszt, ezt követően már csak öt meccsük lesz hátra, amelyből mindössze egy, a phoenixi lesz idegenben.

A Thunder legjobb dobói: Oladipo 17/6, Westbrook 15/3, Kanter 15
A Warriors legjobb dobói: Thompson 34/21, Curry 23/21, McGee 10

Los Angeles Clippers–New York Knicks 114–105

Más szint. Nem lehetett kérdés, hogy melyik a jobb csapat, a Clippers a 30 pontos Blake Griffin vezérletével hamar magához ragadta az irányítást, bár végleg csak a harmadik negyedben döntötte el a meccset – a záró etapot 25 pontos fórral kezdhették meg a hazaiak. Griffin (12/19 mezőnyből) mellett hozta magát (14 pont, 10 pattanó, 3 blokk) DeAndre Jordan és Chris Paul is, de a Redick-Rivers-Crawford trió is hozzátett még 45 pontot – minden működött, végül nagyon könnyedén, „pihenősen" hozta a kötelezőt a Los Angeles. Ezzel a sikerrel még mindig elérhető közelségben, pontosan egy meccsre van a nyugati negyedik hely, de továbbra is figyelniük kell a hátuk mögé – izgalmas hajrá elé nézünk.

Kelet leggyengébbje? Újabb értékelhetetlen produkciót láthattunk a New Yorktól, közük sem volt az összecsapáshoz, hiába tért vissza Kristaps Porzingis – ő és Derrick Rose nem is játszott egyébként rosszul, de ez most nagyjából semmire nem volt elég. A negyedik negyedben a cseresor kozmetikázott az eredményen, de ez nem változtat azon, hogy a 16–13-as rajt óta 11-30-at produkált a gárda, mindössze másfél meccsel előzi meg az utolsó előtti, de egyébként jobb formában lévő Orlandót és csak a Brooklynt veri meg biztosan idén – apropó, éppen ettől a Brooklyntól kaptak ki nemrég oda-vissza...

A Clippers legjobb dobói: Griffin 30/9, Rivers 17/3, Jordan 14, Redick 14/9, Crawford 14/3
A Knicks legjobb dobói: Porzingis 18, Rose 18, Anthony 16/3