Eredményes idényt zárt a kosárszövetség

„Az elmúlt években tömegesítenünk kellett a sportágat, ami rendkívül jól sikerült – kezdte Szalay Ferenc. – A korábbi huszonegyezerről ötvennégyezerre nőtt a hivatalos versenyzők száma. Innentől kezdve viszont a hangsúlynak át kell kerülnie a minőségi képzésre. Hozzávetőleg három-négy év kell ahhoz, hogy megfelelő minőségű és persze mennyiségű játékosunk legyen.”

Az elnök elmondása szerint ehhez az anyagi források adva vannak, a kormányzat által átengedett társasági adó adja a támogatások fő gerincét. „Anyagilag jól áll a sportágunk, különösen a korábbiakhoz képest – magyarázta Szalay. – Ha visszaemlékszünk, kétezer-tízben százkilencvenhat-millió forint volt a szövetség költségvetése, míg tavaly kétmilliárd-háromszázezer. Ez is jól mutatja, mennyivel biztosabb háttérrel tudunk építkezni.”

A beszámolóban elhangzott, hogy azok a félelmek, amelyek szerint megszűnik a szponzoráció, alaptalannak bizonyultak, mostanra már látszik, a felnőttklubok is képesek összegyűjteni a működésükhöz szükséges forrásokat.

„Örömmel mondhatom, hogy a magyar kosárlabdázásban gyakorlatilag nem volt semmilyen probléma a társasági adó felhasználásával, az ellenőrzések mindent a legnagyobb rendben találtak – jelentette ki az elnök. – Mindezt úgy, hogy a társasági adóból a 2014–2015-ös idényben több mint hétmilliárd forintot hívtunk le szerződések százaival, a szövetségi apparátus és a klubok egyaránt remek munkát végeztek. Ami a legfontosabb: ez a pénz a sportágat erősítette, ami egyre jobban látszik is az utánpótláson.”

A jövőről szólva Szalay Ferenc kiemelte, hogy a kosárlabdapalánta-program igen messzire jutott, ugyanis mára a Nemzeti Alaptanterv része lett a kosárlabda oktatása, a testnevelésórákon ez is a kötelezően választható sportágak közt található.

„Az utánpótláscsapatok száma azt mutatja, nagyon nagy az érdeklődés a sportág iránt. Az U11-es és U12-es korosztályban például négyszázharmincöt csapatunk van, mindegyik korosztályt nézve összesen több mint nyolcszáz” – tette hozzá a sportág első embere.

Az elnök beszámolójában kitért a sportág alsóbb régióira is. Mint mondta, egyre erősödik a megyei szervezetek szerepe a kosárlabdázásban, ráadásul a szövetségi támogatásokkal együtt anyagilag is biztos lábakon állnak. Szó esett az akadémiák és a kiemelt sportszervezetek akkreditációjáról.

„Tanulságos számunkra, hogy nem sok különbség van a szakmai munkában az ellenőrzött akadémiák és az akadémiai minősítéssel nem rendelkező sportszervezetek között – mondta. – A feltárt problémák egyike az, hogy sokaknál nincs különválasztva a menedzsment és a szakma. Erősíteni kell a nemzetközi kapcsolatokat, több szereplési lehetőségre van szüksége a gyerekeinknek, s szorosabb és jobb edzői együttműködés kell. Ebben nem állunk jól. Pozitívumnak tartom ugyanakkor, hogy az egyetemi-főiskolai bajnokságunk jól működik, stabil országos bajnokságunk van, ilyen sportág pedig nincs még egy.”

A küldöttgyűlésen szóba került a szövetség egyik fontos beruházása, a székesfehérvári edzőközpont.

„A modern csarnokhoz kiváló szállodai háttér is tartozik, ami nagyban megkönnyíti válogatottjaink felkészülését. A szövetség olyan vagyoni értékkel lett gazdagabb, amilyennel korábban még nem rendelkezett. A 2015-ös esztendőben jelentős nemzetközi rendezvényeket bonyolítottunk le, a felnőtt női Eb, a Fiba 3x3-as világbajnokság, valamint az U20-as B-divíziós férfi Eb is remekül sikerült, elnyerte a nemzetközi szövetség, a FIBA tetszését is.”