Iványiék aranyosak

A vendégkispad mögött helyet foglaló bérletesekkel ugyanis sok baj volt az utóbbi időben, szinte minden meccsen belekötöttek az ellenfél játékosaiba, vagy éppen edzői stábjába, az állítólag régi vérmes Olaj-szurkolókból álló különítmény tagjai, és a döntő második mérkőzésén történtek miatt – amikor Rátgéber Lászlót például kórusban szidták nyomdafestéket nem tűrő szavakkal – eljárást kezdeményeztek ellenük a pécsiek a Profiligánál. Most megelőzték a bajt a szolnoki szervezők, míg Bjelica bevetése amolyan titkos fegyvernek tűnt Tapodi edző részéről, a térdsérülését sokáig hazájában kúráló szerb erőcsatár honfitársa, Perovic helyére került be az együttesbe.
A MiZo-Pécsi VSK ezzel szemben semmiféle újdonsággal, vagy meglepetéssel nem rukkolt elő, csak játszotta a saját jól szervezett kosárlabdáját, amivel ezúttal az első perctől kezdve sok borsot tört trónkövetelője orra alá. A baranyai betonvédelem ellen az első öt percben mindössze kettő pontot tudott elérni a vérszegényen kezdő vendéglátó, amelynek soraiban ezúttal nem akadt olyan kiemelkedő egyéni teljesítmény, mint a párharc második mérkőzésén Djelmisé. Boiko és Branzova eredményessége révén így hamar magához ragadta az előnyt a PVSK, és mindössze egyszer engedte ki a kezéből az első negyed – és mint utóbb kiderült, a mérkőzés egésze – során: a kilencedik percben, amikor a három perccel korábban beállt Bjelica duplájával 15–14-re fordított a Szolnok.

De csak pár másodperc erejéig. Merthogy jött Szakács, az előző összecsapás hőse, és azonmód bevágott egy triplát, a második negyed elején meg már minden korábbinál nagyobb különbséggel, hat ponttal vezetett a címvédő. Persze, ez koránt sem tűnt ledolgozhatatlan hátránynak a Tisza-partiak szempontjából, fel is zárkóztak hamarjában egy pontra, viszont a játékrész második részére nagyon leült az addig sem éppen acélos játékuk. Láthattunk Csákányéktól bután eladott labdákat éppúgy, mint védekezési hibákat, ezeket pedig könyörtelenül kihasználta a női Euroliga bronzérmese. Magabiztos játékukat a pécsiek Iványi két triplájával koronázták meg az első félidő végén, amelyekkel tíz fölé növelték a különbséget.

A nagyszünetben némi riadalmat okozott, hogy rosszul lett egy vendégszurkoló, és nyilván annak sem örültek a Mecsekaljáról érkezettek, hogy Farmer vezérletével nagyon bekezdett a fordulás után a MÁV-Coop. Az új-zélandi erőcsatár villámgyorsan bevarázsolt hat pontot, és ezzel elindította a hazaiak szekerét. A sokkal harcosabb felfogásban kosárlabdázó vendéglátók nekiláttak félideji 13 pontos hátrányuk farigcsálásának, amit az előbb említett légiós egy négypontos akcióval segített meg a maga részéről, vagyis bedobott egy triplát, faulttal együtt, majd a bónuszbüntetőt is értékesítette. És a következő akcióból dobott Szélesy-tempót követően – amihez Bjelica a lába között adta a gólpasszt –, amikor már csak négy pont választotta el a jelenlegi két legjobb magyar csapatot egymástól, időt kért Rátgéber László, hogy megállítsa az övéi számára felettébb negatív tendenciát.
Meg tudta, ehhez már hozzájárult néhány igencsak vitatható játékvezetői ítélet – sajnos a legrosszabbkor csúszott ki a sípmesterek kezéből a meccs, pont akkor, amikor a leginkább kiéleződött… Főleg a Papp ellen befújt két egymást követő személyi hiba tűnt tévedésnek, ezekből pedig négy büntetőt dobhattak a vendégek, és az ezekből elért pontokkal újra eltávolodtak Djelmiséktől. A MÁV-Coop pedig a bajnoki címtől távolodott el, mert bár az utolsó negyedben mindent megpróbált a fordítás érdekében, a PVSK minden felzákózási kísérletet visszavert. Az i-re és a bajnokság végére Károlyi két perccel a vége előtt bedobott harmadik hárompontosa tette fel a pontot, az ekkor kialakult 13 pontos különbség már túl nagy, a hátralévő idő pedig túl kevés volt afordulathoz. És noha sok szolnoki szurkoló szájíze keserű volt a vitatható ítéletek, no meg a vereség miatt, azt nekik is el kell ismerniük, hogy a jobbik együttes győzött. A döntőben immár harmadszor, ami bajnoki címet ért a PVSK számára. ---- Gratulálok a bajnoki győztes pécsi együttesnek. Azt gondolom, hogy a döntőben méltó ellenfelei tudtunk lenni a kontinens egyik legjobb csapatának. Mi is nagyon büszkék lehetünk ebben az idényben nyújtott teljesítményünkre, hiszen a bajnoki ezüstérem mellett az Európa-kupában is bejutottunk a fináléba, a Magyar Kupát pedig sikerült megnyernünk. Jó csapatot hoztunk össze a megyeszékhelyen, ebben nagyon sok sportszerető ember volt a segítségünkre.
Tapodi Péter a Szolnok edzője

Nem tudom, minek örüljek jobban, hogy vége, vagy annak, hogy megszereztük az újabb aranyérmet. Úgy érzem, hogy ebben az évadban ismét túlteljesítettünk, a bajnoki fináléban pedig sikerült nyernünk egy erős szolnoki együttessel szemben. Sokaknak tartoztunk ezzel az aranyéremmel. Azt gondolom, híveink átérezték, hogy milyen nehézségekkel küzdöttünk ebben az évadban, de azt gondolom, hogy így is jól megfeleltünk.
Rátgéber László a Pécs edzője ---- Katrina Hibbert: – Azt hiszem, hogy mindent megpróbáltunk a döntőben, sajnos ez csak a második helyhez volt elég. A tavalyi ötödik helyünk után sikeres évet zártunk. Köszönjük a szurkolóknak a buzdítást.

Csákány Emőke: – Színvonalas döntő volt, ami megkoronázta egész éves remek teljesítményünket. A mérkőzés után ejtettem néhány könnycseppet, de ennek ellenére boldog vagyok, hogy ezüstérmet szereztünk.

Milka Bjelica: – A PVSK egy nagyobb tradíciókkal rendelkező együttes, és egy döntőben ez is rengeteget számít. Jobbak és rutinosabbak voltak, és ezért gratulálok nekik a bajnoki címhez.

Béres Tímea: – Nagyon boldog vagyok, hogy ismét bajnokok lettünk. Azt szeretnénk, ha a Kaposvár is követne bennünket és akkor a férjemmel együtt otthon ünnepelhetnénk.

Fegyverneky Zsófia: – Boldog vagyok, hogy ezt a kemény döntőt megnyertük és ennyien eljöttek szurkolni Pécsről. Remélem, megyünk a Széchenyi térre és együtt ünnepelünk.

Svetlana Boiko: – Rettentően kemény mérkőzésen szereztük meg az aranyat. Hallottam már a legendás pécsi ünneplésről, és azt hiszem, hogy ma megihatunk egy-két, vagy esetleg több pohár pezsgőt…

Károlyi Andrea: – Ma úgy jöttünk Szolnokra, hogy megnyerjük a bajnokságot és hála istennek, ez sikerült is. A következő szezonban sok sikert kívánok a Szolnoknak az Euroligában.

Ambrus Erzsébet: – Azért jöttem Pécsre, hogy legyen egy bajnoki aranyérmem is, ugyanis ez még hiányzott a kollekciómból. Meglett! ---- Bajnok: MiZo-Pécsi VSK (Ambrus Erzsébet, Chantelle Anderson, Béres Tímea, Szvitlana Boiko, Albena Branzova, Czukor Tünde, Fegyverneky Zsófia, Fűzy Fanni, Iványi Dalma, Károlyi Andrea, Keller Annamária, Kisbenedek Edina, Kopácsi Brigitta, Marina Kressz, Mozsgai Alexa, Szakács Ildikó, Allison Tranquilli, edző: Rátgéber László), 2. Szolnoki MÁV-Coop SE, 3. Euroleasing-Orsi Sopron, 4. Diósgyőri KSK, 5. BSE-ESMA, 6. Szeviép-Szeged, 7. Röhnisch-Foton Sopron, 8. Atomerőmű-KSC Szekszárd, 9. Zala Volán-ZTE, 10. BEAC-Újbuda