A tétlen bölcsesség diadala

Wilkens bemutatása körül nem csaptak nagy csinnadrattát, a mostanság tüntetéshez szokott New York-i közönség egyszerűen nincs olyan hangulatban. Inkább hagyták, hadd forrják ki magukat az események, és lám: az eddig Don Chaney fejét követelő (és végül meg is kapó) Madison Square Garden a harmadik negyedtől boldogságban úszva kántálta Wilkens nevét. Pedig az öreg nem tett semmi különöset, a Seattle ellen elég volt bölcsnek lennie. "Ha az ember a Gardenbe hivatalos, jobb, ha előveszi a legjobb tudását. Nem akartam különösebben beleszólni a játékba, legfeljebb bátorítani a játékosokat egy-egy szép támadásvariáció láttán" – mondta utóbb. "Egyszerűen lenyűgöző volt. Néha szólt, hogy kérjünk időt, enynyi…" – erősítette meg új mesterét Stephon Marbury, aki összesen 17 gólpasszt osztott ki, többségüket a szintén remeklő Keith Van Hornnak. A második negyed elejétől egyszer sem olvadt az előny tíz pont alá, és valójában már a szünet előtt megtörtént a kiütés. Még Anfernee Hardawaynek (8) is öszszejött a jubileum, mostantól ő is tagja a 10 000 pontos NBA-játékosok táborának, Dikembe Mutombo pedig, aki már Atlantában is játszott Wilkens keze alatt, 10 pontot és 12 lepattanót ért el.
A pénteki ellenfél több mint hét éve nem nyert a Madison Square Gardenben, de nem csak ezért került a legjobbkor az új életet kezdő Knicks útjába. Az élet nagy rendező: Wilkens edzői pályafutása eddigi egyetlen NBA-bajnoki címét éppen a Seattle SuperSonics élén szerezte 1979-ben – ha úgy vesszük, ezzel a randevúval a statisztikák birodalma is jó munkát kívánt a nem egészen egy év után edzőséget vállaló olimpiai bajnoknak.
S ha már a bajnoki címnél tartunk, folytassuk is ennek szellemében, hiszen Indianapolisban is sokat beszéltek róla péntek este. A vendég Spursnél azért, mert ők védik, a Pacersnél pedig azért, mert egyre jobban fáj rá a foguk. A keleti bajnokaspiráns nagyszerű védőjátékkal rukkolt ki, Reggie Miller pedig úgy szórta a pontokat (köztük hét triplát), hogy nem is ordíthatott mást a nagyérdemű, mint hogy: Reg-gie! Reg-gie! "Egyre inkább érzem magam alatt a lábaimat, helyrebillent az önbizalmam és az edzőnk is egyre több kombinációt futtat ki rám. Szóval minden a legnagyobb rendben" – érzékeltette elégedettségét a veterán hátvéd. "Nagyszerű élmény volt nézni őt" – mondta egy másik bölcs, az ellenfél edzője, Gregg Popovich is, akinek csapata nincs valami jó passzban, ötből már negyedszer veszített.
Ennek megfelelően nőtt is a lemaradása a ligaelső Sacramentóval (28-9) szemben, amely lemosta a pályáról a sérült ötöse, Shaquille O’Neal, Kobe Bryant, Karl Malone, Horace Grant és Rick Fox nélkül meglehetősen vérszegény Lakerst. A hazaiak egyszer sem kerültek hátrányba, pláne nem a második negyedben kivágott 17–0-s roham után. A házigazda mondhatni tökéletesen játszotta a szerepét, egyedül Vince Neil, a Mötley Crue énekese mondott csődöt, kétszer is belebakizott az amerikai himnuszba. A Lakers oldaláról legfeljebb a 30 pontos karriercsúcsot elérő Kareem Rush dicsérhető.
Végül nézzük a rövid, de csak formára leértékelt híreinket: a Detroit 30 ponttal vezetve alapozta meg a sorozatban 11. győzelmét, és ha nyer Milwaukee-ban, majd veri a Spurst, beállítja saját rekordját; dacára az irányító Steve Nash korai kiválásának, a Dallas egyhuzamban harmadszor is nyert – igaz, nagyon kellett Michael Finley triplája és két jó büntetője a rangadóvá előlépő denveri meccs finisében; az egyre több játékidőt ezúttal 26 pontos idénycsúccsal megháláló Joe Johnson újabb sikerre vezette a lábadozó Phoenixet, amely néhány napon belül másodszor javította meg idénybeli mezőnypontossági rekordját (56.3 százalék); Lamar Odom (11 pont, 15 lepattanó) nagyszerű védőjátékkal rukkolt ki az utolsó pillanatokban, ennek – és az idénybeli klubrekordot jelentő mindössze öt labdaeladásnak – köszönhetően mostani csapata, a Miami legyőzte a korábbit, a Clipperst (amely taktikai okokból szabadlistára tette a rutinos Glenn Rice-t); bebizonyosodott, hogy ha akad társa Tracy McGradynek, akkor bizony az Orlando életveszélyes: az idény eddigi részében nem sok vizet zavaró Drew Gooden 32 pontos karriercsúccsal villantott a negyedik negyedben és a hosszabbításban 69.6 százalékkal dobó, az idénybeli ráadásokban eddig veretlen (3–0) Magicben.

NBA, alapszakasz, 79. játéknap
Denver Nuggets–Dallas Mavericks 88–91 (27–28, 20–19, 20–24, 21–20). Legjobb dobók: A. Miller 28, R. White 14, Nené 12, Anthony 11, ill. Nowitzki 22, Finley, Jamison 16-16, A. Walker 13
Detroit Pistons–Washington Wizards 98–77 (18–20, 31–15, 31–19, 18–23). Ld: Hamilton 17, Prince 16, Okur, Sura 13-13, Billups 12, ill. Dixon 14, Kw. Brown 13
Indiana Pacers–San Antonio Spurs 89–79 (25–17, 14–29, 24–17, 26–16). Ld: R. Miller 28, J. O’Neal 20, ill. Duncan 16, Parker 14, Ward 13, Ginóbili 11
Los Angeles Clippers–Miami Heat 85–87 (18–20, 22–19, 20–25, 25–23). Ld: Brand 22, Maggette 21, House 17, ill. E. Jones 21, C. Butler 14, B. Grant 13, Haslem 12, Odom 11
New York Knicks–Seattle SuperSonics 108–88 (34–26, 26–16, 26–19, 22–27). Ld: Van Horn 30, Houston 18, Doleac 12, ill. R. Allen 23, R. Murray 17
Orlando Magic–Boston Celtics 124–118 (30–28, 29–31, 20–27, 32–25, 13–7) – hosszabbítás után. Ld: McGrady 42, Gooden 32, Ju. Howard 11, ill. Pierce 20, M. Blount 15, McCarty, Banks 14-14, M. James, Mihm, Baker 12-12
Phoenix Suns–Golden State Warriors 104–93 (30–24, 32–20, 22–28, 20–21). Ld: J. Johnson 26, Marion, A. Stoudemire 21-21, ill. Dunleavy, Dampier 19-19, Claxton 18, Cheaney 11
Sacramento Kings–Los Angeles Lakers 103–83 (26–19, 21–19, 35–17, 21–28). Ld: Sztojakovics 23, Bibby 21, B. Jackson 15, Christie 12, Divac 11, ill. Rush 30, Payton 16, Fisher 12

A játéknap legjobbjai
Pont: Tracy McGrady (Orlando) 42; lepattanó: Marcus Camby (Denver) 19; támadólepattanó: Marcus Camby 6; védőlepattanó: Marcus Camby, Brad Miller (Sacramento) 13-13; assziszt: Stephon Marbury (New York) 17; tripla: Reggie Miller (Indiana) 7; dobásblokkolás: Tim Duncan (San Antonio) 6; labdaszerzés: Speedy Claxton (Golden State) 6; százalékos mezőnypontosság: 56.3 (40/71, Phoenix); a legmagasabb nézőszám: 20 539 (Detroit –Washington); a leghosszabb mérkőzés: Orlando–Boston (2 óra 33 perc)