Kellemetlen meglepetés: elmaradt a meglepetés, legjobb női csapataink simán kikaptak Franciaországban a női Euroliga alapszakaszának hatodik fordulójában. Tény és való, nem ők voltak az esélyesek, de nem egyszer tettek már csodát idegenben a pécsi és a soproni vasutasok, így hát titkon sokan bíztak abban, hátha valamelyikük megcáfolja az előzetes esélylatolgatásokat. Nem így történt.
Ettől persze nem dől össze a világ, de annál talán joggal várhattunk többet, mint amit végül kaptunk: a két sima vereség remélhetőleg rádöbbent sokakat arra, hogy a hőn áhított Final Fourhoz még rengeteget kell fejlődniük a magyar élkluboknak, minden téren.Addig is azonban, amíg rálépnek a fejlődés útjára, először egymáson tesztelik le, hogy mégis melyikük áll közelebb ahhoz a bizonyos európai elithez, szombaton ugyanis végre újra összecsap a MiZo-Pécsi VSK és a GYSEV-Orsi. A két nagy rivális legutóbb az előző évad bajnoki döntőjében találkozott, ennek pedig már több mint fél éve, úgyhogy nyilván kiéheztek már a szurkolók a nagy rangadóra. Igen ám, csakhogy a nagy rangadó per pillanat mégsem olyan nagy rangadó idehaza. Egyrészt, mert a két euroligás együttes messze nincs csúcsformában, másrészt mert meglepő módon mindketten alulról nézik a táblázaton a fantasztikus őszt produkáló Soproni Postást.Azt a csapatot, amely jelenleg veretlenül vezeti a női NB I A-csoportját, de amely háza táján mégsem az emiatti örömködés az első számú napirendi pont, hanem a pénztelenség miatti bosszankodás. Na meg a regionális Európa-kupa miatti csalódottság, tekintettel arra, hogy a héten szép csendben kipottyantak a zöld-fehérek az öreg földrész második számú női kontinentális sorozatából, amelynek jogelődjében, a Ronchetti-kupában pedig tavasszal egészen az elődöntőig jutottak. Tény és való, borzasztó nehéz ellenfél az orosz válogatottak és külföldi sztárok sorát felvonultató Szamara, ezzel együtt egészen az alapszakasz utolsó fordulójáig versenyben voltak a továbbjutást jelentő első helyért.
A zöld mezes Englert kitűnô irányítóvá nôtte ki magát, amióta a Postásban kosarazik
A zöld mezes Englert kitűnô irányítóvá nôtte ki magát, amióta a Postásban kosarazik
A zöld mezes Englert kitűnô irányítóvá nôtte ki magát, amióta a Postásban kosarazik
A zöld mezes Englert kitűnô irányítóvá nôtte ki magát, amióta a Postásban kosarazik
Igen, az első helyért, mivel ellentétben a nemzetközi szövetség által korábban kiadott kommünikével, az északi konferencia csoportmásodikjait – többek közt a mi Postásunkat, BSE-nket és Diósgyőrünket – teljes mértékben megfosztották a legjobb 16 közé való továbblépés esélyétől, leszámítva az A jelű divíziót, ahol négy helyett öt csapat versengett. Amilyen pechjük volt a magyaroknak, még innen sem sikerült továbbjutniuk, mert az utolsó játéknapon az ebbe a csoportba sorolt Szolnok is elbukott Zaporizzsjában, igaz, erre a bizonyos elbukásra nagyban rásegítettek a játékvezetők és a házigazdák – előbbiek részrehajló, a vendégnek esélyt sem adó fújásukkal, míg utóbbiak a borzasztó, élsportolókhoz méltatlan körülményekkel. "Feljelentjük a Zaporizzsját és az orosz bírót is” – jelentette ki Tapodi Péter, a Tisza-partiak edzője már itthon, kettőt is aludva a történtekre. Ismerve azonban gyenge sportdiplomáciánkat, ennek aligha lesz foganatja… Annak viszont talán igen, ha a következő évadban a magyar klubok testületileg bojkottálni fogják ezt a sorozatot. Márpedig jelenleg úgy tűnik, ez a jövőkép, ugyanis sem anyagilag, sem szakmailag nem éri meg nekik elindulni egy olyan kupában, ahol az induló csapatok játékerejét tekintve irreális a regionális alapon történő csoportbeosztás, és ahol minden egyes idegenbeli túra súlyos milliókat emészt fel a nagy távolságok miatt. Hangsúlyozzuk: regionális Európa-kupáról van szó. Illetve helyesbítsünk. Volt szó.
Női Euroliga
Alapszakaz, 6. forduló. A-csoport: US Valenciennes Olympic (francia)–MiZo-Pécsi VSK 85–61, Buducsnoszt Podgorica (jugoszláv)–Societá Ginnastica Como (olasz) 78–73, Gespe Bigorre Tarbes (francia)–Gambrinus Brno (cseh) 81–87, PZU Polfa Pabianice (lengyel)–Jekatyerinburg (orosz) 83–76.
