Cirkusz a klub-vb – vagy az aranykor eljövetele?

VASÁRNAP VÉGET ÉRT a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) első, 32 csapatosra kibővített klubvilágbajnoksága, amelyet már bőven a megrendezés előtt számos kritika ért, a torna idején is akadtak gondok, majd a zárást követően sem ült el – egyelőre – a por. A prók és kontrák csatájában voltaképpen két nagy érv csap össze: a rendező szerint elérkezett a futball aranykora, mert sohasem látott bevételeket generált az esemény, és a csapatok busás haszonnal térhetnek haza. Ezzel szemben a kritikus hangok – élükön a profi labdarúgók szakszervezetével, a FIFPróval, valamint az európai klubok képviselőivel – elsősorban azt róják fel, hogy az eleve zsúfolt versenynaptárt gyakorlatilag ellehetetlenítette az esemény, és az igazán fájó károk hosszú távon jelentkeznek.

De nézzük tételesen az érveket!

Gianni Infantino, a FIFA elnöke, a klub-vb első számú promótere a vasárnapi döntőt megelőzően tartott egy rövid médiabeszélgetést, amelyen elbüszkélkedett a torna bevételeivel.

„A klubvilágbajnokság óriási siker volt, a futball aranykora most kezdődött el – jelentette ki a FIFA elnöke. – Az esemény csaknem 2.1 milliárd dollár bevételt hozott.”

Kétségtelen, hogy a futballvezér gigantikus összeget mondott be, ami csaknem 34 millió dolláros bevételt jelent egy mérkőzésre lebontva (63 volt), és az is igaz, hogy klubcsapatok még nem játszottak korábban egymilliárd dolláros összdíjazású tornán. Ha azt nézzük, hogy a győztes Chelsea mintegy 120 millió dollárra jogosult a részvétel és a teljesítmény alapján járó prémium­ból, szintén jogosnak tűnik a FIFA érvelése, arról nem is beszélve, hogy a jóval szerényebb költségvetéssel dolgozó klubok – arányosan – még jobban jártak. Összevetésként: a Football Benchmark kimutatása szerint a Chelsea-nek 546.2 millió euró (ami napi árfolyamon 637.43 millió dollár) volt a teljes működési bevétele a 2023–2024-es idényben, míg a klub-vb legtöbbet kereső, nem UEFA-tagjának, a Fluminensének 120 (dollárban 140) millió, miközben a brazil alakulat csaknem 62 millió dollárral gazdagodott az Egyesült Államokban.

Csakhogy most jön a de!

Először is Gianni Infantino arról nem számolt be, milyen kiadásokkal zajlott le a torna, miközben több mérkőzésen foghíjasak voltak a lelátók, és az időnként érdektelenségbe fulladó összecsapásokra jelentősen csökkenteni kellett a jegyárakat (hogy mást ne mondjunk, a Chelsea–Fluminense elődöntőre a végén már tizedáron kínálták a belépőket). Szintén nem verik nagydobra a FIFA-nál, hogy a klub-vb-re nem kötöttek külön adómegállapodást az amerikai állammal, márpedig a jövedelmek után az Egyesült Államokban (is) kell adózni, és nemcsak szövetségi, hanem adott esetben állami szinten is – az egyes szövetségi államok adókulcsai eltérők, Floridában például nulla, de Kaliforniában hét százalék. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a klubok a bevételeik 20-30 százalékát elveszítik, ami például a Chelsea esetében 117 millió dollár után 26 százalékos adókulccsal számolva 30.42 millió dollár.

A FIFPro azonban nem csupán, pontosabban nem elsősorban a gazdasági csúsztatások miatt ment neki a FIFA-nak és a szövetség elnökének.

„Gianni Infantino úgy viselkedik, mint aki istennek képzeli magát – írta közleményében Sergio Marchi, a FIFPro vezetője. – A tornával a FIFA elszakadt attól, ami a játékosok számára a mindennapi valóságot jelenti. Elfogadhatatlan hőségben játszották a mérkőzéseket, veszélyeztetve a labdarúgók egészségét. Ez súlyos hiba, és nem ismétlődhet meg a jövő évi világbajnokságon!”

Sergio Marchi rávilágított arra is, hogy a FIFPro egy hónapos vakációt kért a játékosoknak, ám a torna miatt a pihenő három hétre rövidült.

„Ez a globális látványosság az ókori Róma kenyeret és cirkuszt gyakorlatához hasonlítható. A FIFA egyre nagyobb bevételre tesz szert azok rovására, akik ténylegesen játszanak” – fogalmazott a FIFPro vezetője.

Még nincs garantálva a címvédő Chelsea helye 2029-re

A klub-vb következő kiírásáig négy év van hátra, de már körvonalazódik a 2029-es torna. Hivatalosan még nem született döntés arról, hol rendezik meg az eseményt – a 2030-as vb házigazdáiként Portugália, Spanyolország és Marokkó a legfőbb esélyes –, négy résztvevő együttes kiléte viszont ismert. Elsőre talán meglepő, de a friss győztes Chelsea nincs köztük, nem úgy a döntőben alulmaradó Paris Saint-Germain. Azért van ez a különös helyzet, mert a klubvilágbajnokságra csak azok a csapatok jutnak ki automatikusan, amelyek 2025 és 2028 között megnyerik az adott kontinens első számú tornáját. Mivel a PSG az idén a csúcsra ért a Bajnokok Ligájában, már kvalifikált 2029-re. Ugyanez igaz az ázsiai (Al-Ahli – Szaúd-Arábia), az afrikai (Pyramids – Egyiptom) és észak-amerikai (Cruz Azul – Mexikó) kontinensbajnokokra. Még az idén eldől, melyik lesz az első dél-amerikai csapat a Libertadores-kupa decemberi döntőjét követően. Jelen állás szerint – merthogy a válogatási szisztéma változhat – a Chelsea csak akkor védheti meg címét, ha kivívja a részvétel jogát az európai porondon, például újabb BL-győzelemmel vagy olyan kiemelkedő szereplésekkel, amelyek az együtthatórangsorban előkelő helyre repítik.