A FEJLŐDÉS ÉVEK ÓTA jól észrevehető, de régen zárt olyan kiemelkedő évet a magyar kézilabda, mint 2024-ben. Férfi- és női válogatottunk is kijutott az olimpiára, amire húsz éve nem volt példa, előbbi januárban története legjobb Európa-bajnoki eredményét érte el azzal, hogy ötödik lett a németországi tornán, az évet pedig utóbbi sikere koronázta meg, tizenkét év után újra bronzérmet szerzett a – részben magyar rendezésű – kontinenstornán.
„Nagyon jó érzés így zárni az évet, amely amúgy is fantasztikus volt az egész a magyar kézilabdának. Régóta vártunk egy ilyen esztendőre a sportágban – kezdte értékelését a Nemzeti Sportrádióban Ilyés Ferenc, a Magyar Kézilabda-szövetség (MKSZ) elnöke. – A női Európa-bajnoksággal kapcsolatban felfokozott volt a várakozás, ezt az első pillanattól fogva érzékeltük a kollégákkal, és mivel társrendezők voltunk, kiemelten fontos volt a sikeres szervezés, sok nézővel, telt házzal, és hogy mindent meg tudjunk adni a magyar a csapatnak ahhoz, hogy elérje azt az eredményt, amit remél, amiben bízik.”
Az MKSZ elnöksége az első hatba kerülést jelölte meg, mert nem akart túl nagy terhet rakni az együttesre, ám mindenki nagyon bízott benne, hogy ott leszünk a végjátékban, igaz, éremről kevesen álmodtak, pláne kevesen merték kimondani. Legelőször maguk a játékosok emlegették a nyilatkozataikban, hogy ott akarnak lenni Bécsben, a legjobb négy között.
„A lányok határozottabbak voltak, akárcsak a szövetségi kapitány, Golovin Vlagyimir, ők kezdettől az első négyről és nem is annyira titkoltan az éremről beszéltek – fogalmazott Ilyés, aki szerint az is sokat számított, hogy a debreceni Főnix Aréna a fiatal együttes történetének meghatározó helyszínévé vált. – Amikor a játékosok maguk tűzik ki a célt, megvannak a saját elvárásaik, sokkal könnyebb elérni azokat, mintha kívülről erőltetnénk rájuk. Most jól látszott, ha belülről jön az indíttatás, hogy mit szeretnének elérni, akkor meg tudják csinálni.”
A 229-szeres válogatott Ilyés Ferenc tavaly április óta tölti be az MKSZ elnöki posztját, ez volt az első teljes éve, amit máris egy hazai rendezésű világversennyel zárt. Nagy szerencséjének tartja, hogy olyan kollégái vannak a szövetségben, akik óriási tapasztalattal rendelkeznek a szervezésben, így az első pillanattól kezdve pontosan tudták, mi kell ahhoz, hogy a rendezvény sikeres legyen. Szavait alátámasztja, hogy hazánk 2004-ben és 2014-ben női, 2022-ben férfi kézilabda Eb-t rendezett, és számos korosztályos világverseny mellett a női Bajnokok Ligája négyes döntőjének már 2014 óta Budapest a házigazdája. A sikeres rendezéshez azonban a válogatott sikere is kell.
„Már a törökök elleni első csoportmérkőzésre is nagy volt érdeklődés, de nem volt telt házunk, majd jött a Svédország elleni, amelyen viszont már igen! És amikor megnyertük, a további meccsekre elkezdték vásárolni a jegyeket a szurkolóink, mert egyből érezték, hogy ebből valami nagy dolog sülhet ki a végére. Így aztán olyan hangulat volt a sportcsarnokban, ami jót tett a csapat játékának is – folytatta Ilyés. – Bízom benne, hogy ez nemcsak egy kiugró eredmény volt, s a jövőben a nagy tornákon ott tudunk lenni az első hatban, az első négyben, és éremért küzdhetünk. Erős a mezőny, ám a lányok megmutatták, milyen szívvel és hittel tudnak küzdeni. Megközelítettük az első négyet, a norvég válogatott kimagaslik, de a franciákat a bronzmeccsen már sikerült megverni, a svédeket pedig az olimpiai selejtezőn és az Eb-csoportmeccsen is. Bízom benne, hogy nem állunk meg a fejlődésben, mert ha ezzel a hittel játszunk, mindenki ellen van esélyünk az elkövetkező években.”
Hogy ez nem kiugró eredmény, hanem egy folyamat része, mutatja az is, hogy a csapatot jelenleg Golovin Vlagyimir irányítja, aki 2018-ban junior-világbajnokságot, egy év múlva pedig U19-es Eb-t nyert az utánpótlás-válogatottal, és a hat évvel ezelőtti korosztályos vb-t nyert csapatból a mostani felnőtt Eb-bronzérmes együttesnek tagja volt Klujber Katrin, Márton Gréta, Faluvégi Dorottya, Pásztor Noémi, Füzi-Tóvizi Petra és Kácsor Gréta is.
„Sokan kételkedtek abban, hogy az utánpótlásérmeket idővel meg lehet ismételni a felnőttmezőnyben is, ám most már látjuk, mennyi idő kell ahhoz, hogy ezek a lányok be tudják bizonyítani, hogy a felnőttek közt is helyük van. A kapitánynak is időbe telt, míg össze tudta rakni azt a csapatot, amellyel végre minden klappol – tette hozzá az elnök. – A mostani Eb-bronzérem az egyik leglátványosabb érv a taorendszer mellett, és nagyon bízom benne, hogy más sportágakban is jönnek majd az eredmények, hiszen látjuk, idő kell hozzá. A generációváltás a magyar női kézilabdában sikerült, most az a feladatunk, hogy újabb fiatalokat találjunk és építsünk be. Vannak posztok, amelyeken ez könnyebben megy, hiszen már látjuk, kik jönnek, és vannak, amelyeken nehezebben, de bízom benne, hogy Vova a jövőben megoldja ezeket a feladatokat is.”
Mivel Ilyés Ferenc Erdélyből származik, Székelyudvarhelyen született és élt 19 éves koráig, szívügyeként tekint az MKSZ határon túli programjára, amelynek keretében olyan utánpótlásklubokat támogatnak, amelyek kiválóan teljesítenek magyar gyerekekkel a soraikban. Sőt, már az utánpótlás- és felnőttválogatottjainkban is vannak olyan játékosok, akik a határon túlról származnak, ilyen például Ilic Zoran és Albek Anna. A szövetség fontos erőforrásként is tekint a határon túli magyarságra.
Ilyés szerint az elmúlt években arra is választ kaptak, hogy egyértelműen jó a magyar kézilabdának, ha a válogatott szintű játékosok kipróbálják magukat légiósként is, hiszen a legerősebb hazai klubokba, a nőknél a Győrbe és a Ferencvárosba, a férfiaknál pedig a Veszprémbe és a Szegedbe nagyon nehéz beférni, csak a legjobbaknak sikerül. Ez a „kivándorlás” pedig azt is jelenti, hogy a magyar csapat kerete erős marad a 2027-es, hazai rendezésű világbajnokságra.
A férfiválogatott ugyanúgy megtalálta a kapitányát, Chema Rodríguez nemcsak nagyszerű munkát végez, de remek a kapcsolata a játékosokkal, bátran nyúl a fiatalokhoz. Amire van is lehetősége, az utánpótlásunk erősségét mutatja, hogy tavaly ezüstérmet szereztünk a junior-világbajnokságon, amelyen csak a házigazda németekkel nem bírtunk, Sótonyi László csapatából pedig már többeket is sikerült beépíteni a felnőttek közé (Fazekas Gergő, Imre Bence, Ilic Zoran, Palasics Kristóf, Krakovszki Zsolt). Az is rengeteget számít, hogy mindkét felnőttkapitányunk, Golovin Vlagyimir és Chema Rodríguez is részben magyarnak érzi magát, az előbbi több mint két évtizede hazánkban is él.
„Úgy gondoljuk, megtaláltuk a tökéletes edzőket a két válogatotthoz, ezért hosszabbítottunk velük a következő olimpiai ciklusra, és nagyon bízunk benne, hogy ki tudják hozni a maximumot a csapatukból – mondta Ilyés Ferenc, aki a válogatott és a klubsikerek miatt is rendkívül sikeresnek értékeli a mögöttünk hagyott évet, ám természetesen nem akarja egyedül learatni a babérokat. – Ebben az évben nagyon sikeres volt a magyar kézilabda, és bár én vagyok az elnök, azért látni kell, hogy ennek a sikernek az alapjait a korábbi elnök, Kocsis Máté idejében rakták le. Akkor választották ki a szövetségi kapitányokat, akkor állították össze az új programokat, akkor épült ki az infrastruktúra, amelynek köszönhetően most ilyen világeseményeket tudunk rendezni. Én szerencsésnek mondhatom magam, mert több időm marad kimondottan a kézilabdával foglalkozni, vagyis a szűken vett szakmával. De megvárnám, hogy elnökként lejárjon az öt évem, mert akkor derül ki valójában, hogy 2024 mennyire volt sikeres.”
A NEMZETI SPORTRÁDIÓBAN ELHANGZOTT INTERJÚ IDE KATTINTVA HALLGATHATÓ MEG!
2025. január 14-én kezdődik a férfi kézilabda-világbajnokság, amelynek Dánia, Horvátország és Norvégia lesz a házigazdája. Magyarország a D jelű négyesbe került, csoportmérkőzéseinket a horvátországi Varasdon játsszuk. Január 15-én az északmacedónokkal, két nappal később a guineaiakkal, majd 19-én a hollandokkal találkozunk. A csoportokból az első három helyezett a középdöntőbe jut, az utolsó az Elnöki kupáért küzd a továbbiakban.
A magyar válogatottnak ez lesz a negyedik nagy tornája Chema Rodríguez vezetésével. A spanyol szövetségi kapitányt 2022. március 12-én nevezték ki, 2023-ban nyolcadikok lettünk a vb-n, tavaly a németországi Európa-bajnokságot az ötödik helyen zárták Imre Bencéék, ami az eddigi legjobb Eb-szereplést jelenti. Tizenkét év után az olimpiára is kijutott az együttes, de a csoportból nem sikerült továbblépni.
A jövő év eleji vb előtt a válogatott két edzőmérkőzést játszik, január 8-án idegenben, január 10-én pedig Szegeden csap össze a szerbekkel.
A női és férfiválogatottak mellett klubcsapataink is kimagasló évet zártak 2024-ben. A nőknél 2019 után ismét megnyerte a Bajnokok Ligáját a Győri Audi ETO. A zöld-fehérek tavasszal elbukták a kupadöntőt a Ferencváros ellen, a vezetőség pedig edzőváltás mellett döntött. Érkezett a svéd Per Johansson, akivel június 2-án 30–24-re legyőzték a német Bietigheim csapatát a budapesti négyes döntő fináléjában. A bajnoki cím az FTC-é lett, az ősszel pedig mindkét együttes jól szerepelt csoportjában: a Ferencváros az A jelű nyolcas második helyéről várja a januári folytatást, az ETO vezeti a B-csoportot, csupán egy-egy vereség áll topklubjaink neve mellett.
Szintén edzőt váltott a Veszprém, a férfi NB I bajnokcsapatának kispadjára Xavier Pascual ült le. A spanyol tréner vezetésével idén ősszel a klubvilágbajnokságon is indult a csapat, amelyet meg is nyert, a döntőben hosszabbítás után múlta felül a német Magdeburgot. A BL-ben az eddigi tíz meccsből csak egyet veszítettek el a bakonyiak, s vezetik a csoportjukat. A bajnoki ezüstérmes szegedieknél is történt változás, a skandináv vonalra áthangolt csapat edzője a svéd Michael Apelgren lett. Az élvonalban hosszú idő után az ősszel legyőzték a veszprémieket, arra pedig minden esélyük megvan, hogy a BL-ből a negyeddöntőt érő második helyen jussanak tovább.
MOCSAI Lajos, a magyar férfi- és női válogatott korábbi szövetségi kapitánya: – Három oka van, hogy 2024-ben kiváló évet zárt a magyar kézilabda. Egyrészt nincs nagy korosztályos probléma, és nincs csapatépítési kényszer sem, ezekből adódóan az olimpiai és a női Európa-bajnokságra, illetve a férfiaknál a januári világbajnokságra irányuló felkészülési folyamat és munkavégzés összeadódik és megsokszorozza a teljesítmény lehetőségét. Másrészt – és ez nem csökkenti az eredményeket – számos nemzet az olimpiát közvetlenül követő világeseményt, mivel nem dönt kvalifikációról, építkezésre szánja. Vannak, akik három-négy kulcsjátékost, mások szinte a teljes csapatot pihentetik ilyenkor, ezzel szemben a nőknél a rutinból, a sok közös munkából fakadó előnyét a magyar együttes szépen kihasználta. Harmadrészt a fiatalok felzárkóztak a meglévő mag mellé, látszik tehát, hogy az utánpótlásból kikerülők már fizikailag és temperamentumban is olyan erőt képviselnek a közösségen belül, amely nem biztos, hogy meccseket dönt el, viszont példaértékű az összetartás és a szellemiség közöttük, ezek pedig szerethető csapattá emelték a női kézilabda-válogatottat.