Meggyőző játékkal verte meg Magyarország Romániát a részben hazai rendezésű női kézilabda Európa-bajnokságon Debrecenben, ezzel eldőlt, válogatottunk bejutott a bécsi elődöntőbe. Hogy középdöntős csoportjából az első vagy a második helyen, az a franciák elleni keddi találkozón dől el.
Amikor a lányok még az A-kvartett rangadóján 32–25-re megverték Svédországot – visszavágva az olimpiai negyeddöntős vereségért –, úgy véltem, aligha lehet még egyszer olyan jól kézilabdázni, mint a skandinávok ellen.
Tévedtem. A lányok a középdöntőben Montenegrót, Lengyelországot és Romániát is lemosták a pályáról – most már nem merném állítani, hogy többször egymás után nem lehet kiválóan játszani… Az együttes elérte a célt, a bécsi helyosztón is pályára lép, s már az is biztos, nem az ötödik helyért, hanem éremért!
Előbb azonban még hátravan a magyar–francia csoportrangadó. A párizsi olimpia csoportmeccsén a mieink 31–28-ra kikaptak az olimpiai és világbajnoktól, ám éppen Eb-felkészülési mérkőzéseken 30–27-re győztek, illetve 26–22-es vereséget szenvedtek. Igyekszem pontosan fogalmazni: az ellenfél az esélyes, de a Főnix Arénában nem vagyunk sansztalanok.
Vegyük sorra, mire építhet a válogatott. Elsősorban a juniorokat 2018-ban vb-, rá egy évre Eb-címig vezető Golovin Vlagyimirra, aki nem egy játékost vitt fel a nagyok közé a sikeres gárdá(k)ból (a teljesség igénye nélkül: Márton Gréta, Kácsor Gréta, Vámos Petra, Klujber Katrin, Kuczora Csenge), akik közül – a románok ellen tízgólos és a meccs embere – Klujber világklasszissá érett. Ám ennek a válogatottnak éppen az az erénye, hogy a jó egyéni teljesítmények tökéletes csapatmunkává összegződnek. A védekezésben egymást segítik ki, támadásban – lehetőleg – mindig a legjobb helyzetben lévő társra játsszák ki a figurákat. De ami magyar válogatottól szokatlan, képes maximális sebességre felpörögni, ebben a tekintetben rengeteget fejlődött.
Hogy mit jelent a négy közé jutás? A válogatott túllépett a Párizsban a negyeddöntőben a svédektől a hosszabbításban elszenvedett vereségen, s a következő világversenyen, ezen az Eb-n már éremért játszik.
Nem csupán a jó játék az erénye ennek az együttesnek, hanem az ehhez elengedhetetlen mentalitás, a közösséget alkotó játékosok személyisége: ha kell, egyéni bravúrral gólt szereznek elöl, vagy éppen vért izzadva a másikat kisegítik hátul. Ugye milyen egyszerű?
A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!