A lassan befejeződő igazolási időszak újabb szenzációs híre: a veszprémiek klasszis kapusát, Perger Zsoltot (35 éves) a svéd Djurgarden szerezte meg.
A válogatott Perger Zsolt az utóbbi másfél évtizedben mind a legjobbak között, mind a klubjaiban kulcsjátékos volt (Fotó: Danis Barna)
A válogatott Perger Zsolt az utóbbi másfél évtizedben mind a legjobbak között, mind a klubjaiban kulcsjátékos volt (Fotó: Danis Barna)
- Miként került szóba, hogy svéd klubba szegődjön? - kérdeztük a 83-szoros válogatott hálóőrt. - Egyik jó barátom, Csordás Zoltán közvetítésével kezdtem tárgyalni a Djurgarden vezetőivel - válaszolta. - Új egyesülete kivásárolta? - Erre nem volt szükség, mert a magyar bajnok vezetői roppant korrektek voltak velem, és annak ellenére hozzájárultak a távozásomhoz, hogy a szerződésem csak jövő nyáron járt volna le.
- Nehéz volt megállapodni a svédekkel? - Nem, hiszen ők is tudták, mit akarnak, és én is. Az elképzeléseink pedig találkoztak, ezért már alá is írtam a tíz hónapos, vagyis egy évadra szóló megállapodást. - Nem akarták hosszabb időre igazolni? - A folytatásról legfeljebb akkor lehet szó, ha mindenki elégedett lesz. - Mit vár öntől a Djurgarden? - Új klubom három éve került fel a svéd első ligába, amelyben az utóbbi évadban éppen csak meg tudott kapaszkodni. Külföldi kapust nyilván azért szerződtet, mert a jövőben nem szeretne a szakadék szélén táncolni. Ebből kiindulva, alighanem elégedett lehetnék, ha a svéd középmezőnyben magkapaszkodnánk. Az edzőre, a svéd Tomas Rydére nem lehetett panaszuk a vezetőknek, hiszen megtartották.
- További erősítési szándékukat jelzi, hogy horvát átlövőt igazoltak. - Dario Jagicról csak annyit tudok, hogy huszonhat éves, öt éve tagja volt Metkovicnak, amely az EHF-kupa-döntőt nyerte meg. A legutóbbi bajnokságban a Zamet Rijejában és a Crkvenicában kézilabdázott. - Mikor utazik Stockholmba? - Az edzések augusztus elsején kezdődnek, és én egy nappal korábban érkezem.
- Családostul? - Nem, a szeretteim itthon maradnak. Tízéves kislányomat nem szeretném kivenni az iskolájából, valamint a megszokott környezetéből. Nekem viszont nem túl szokatlan a költözés, hiszen spanyol klubban is kézilabdáztam, tavaly pedig Szegedről tértem vissza nevelőklubomba. A Veszprémnek nem csupán azért lehetek hálás, mert remek eredmények sorát, például KEK-győzelmet, öt bajnoki aranyérmet szereztem a játékosaként. A klubban csapattársaimtól, vezetőitől és szurkolóitól minden tekintetben sokat kaptam, s ezt nem is felejtem el. ---- S ---- S