Mocsai pszichés gondokat látott a németek ellen

"Emellett persze még számos oka volt a vereségünknek – mondta a mester. – Tudtuk, hogy pokoli csata vár ránk Németország ellen, és a lehetőségeinkhez képest fel is készültünk, ám a sok videózás és taktikai megbeszélés akkor ért volna valamit, ha elképzeléseinket meg tudjuk valósítani. Erre a németek elleni találkozó több szakaszában, s főleg a hajrájában alkalmatlan volt a csapat. Hogy miért, erre részletesebb elemzéssel lehetne fényt deríteni. Már többször említettem, hogy a magyar keret nagyon vékony jégen táncol, és csapatunk kétségtelenül meglevő erényei mellett arról is beszélnünk kell, hogy bizonyos fizikai és lelki, mentális hiányosságai is akadnak.”A nehézségek részletezését játékosai harmatos védőjátékával, pontosabban a gyenge fizikumukból fakadó problémákkal kezdte a mester. Szerinte a védelemben elengedhetetlen test test elleni játékra csak kevesen alkalmasak az együttesben, ezt pedig fürgeséggel, rögtönzött ötletekkel nehéz ellensúlyozni. A vékony, könnyű lányok több védekezési variációt is kipróbáltak a német támadók megállítására, és ez a találkozó nagyobbik hányadában részsikert eredményezett, ám a hajrában lelkileg és testileg egyaránt összeroppantak legjobbjaink. Jurack kikapcsolása lett volna az egyik legfőbb feladat, amit csak elvétve oldott meg a csapat a hatos védőfallal, majd a nyitott védekezés különféle variációival."A fegyelmezetlenségek és a technikai hibák miatt könnyen lőtt gólokkal felzárkóztak a németek – folytatta Mocsai Lajos. – Farkas Ágnes nem tudott úgy segíteni a csapatnak, ahogyan szeretett volna, hiszen az utóbbi napokban a lázzal járó megfázás legyengítette, és bizonytalan, mikor szerzi vissza hajdani erőnlétét, hiszen még nem jött rendbe az egészsége, orvosunk továbbra is antibiotikumokkal kezeli őt. A döntetlen körüli állásoknál – ilyen többször előfordult – Radulovicsé volt a főszerep, ő teljes erővel, példásan küzdött, de társai nem tudtak partnereivé válni. Radulovics erőfeszítése a második félidő derekáig meghozta eredményét, ám akkor elkezdtek felzárkózni a németek. Felesleges kockázatokat vállaltunk, sok technikai hibát követtünk el, valamint pszichés gondokat is láttam a csapatban. Szrnkának adtam lehetőséget, ám megilletődött volt, Siti és Görbicz gyorsasága pedig most nem mindig kamatozott, mert a nagy testű, erős, mégis mozgékony németekkel szemben nem volt esélyük. Játékosaink nincsenek – nem is lehetnek – kellően hozzászokva a nagyon magas feszültségű, nemzetközi szintű tétmérkőzésekhez. Ilyet keveset játszanak az évi negyvennapos, tehát igen kevés válogatott összetartáson.”A németekről szólva Mocsai elmondta, hogy beérett a csapatuk, amelyet évek óta okosan és szisztematikusan épített fel Ekke Hoffmann kapitány, aki csapata csütörtök délelőtti edzése előtt megerősítette előző esti véleményét, hogy tanítványai az első félidőben különösen védekezésben gyengélkedtek."Ugyanakkor azt is mutatta a videofelvétel, hogy a támadásaink sem voltak tökéletesek – mondta a Nemzeti Sportnak a híres szakember. – Az pedig álmomba se jöjjön elő, ahogyan a büntetőket lőttük. A szünet előtt már kezdett elhúzni Magyarország, ezért a pihenőben arra utasítottam játékosaimat, hogy ne csüggedjenek, legyenek hozzám hasonlóan optimisták, és a védelemre összpontosítsanak, illetve szedjék össze a lelki tartalékaikat, küzdjenek teljes erőből. Azt hiszem, a második félidőt és a mérkőzést jobb morálunknak, nagyobb akaraterőnknek köszönhetően nyertük meg. Az egyik fordulópont az volt, amikor Radulovics egyedüli átlövő maradt a magyaroknál, ráadásul a végjátékban sikerült őt néhányszor hibázásra kényszerítenünk. Senkit sem akarok külön kiemelni a csapatomból, mert főleg az egysége és akarata eredményezte a sikert. A dánok és a magyarok ellen összesen három pontot szereztünk, ez nem volt rossz kezdet a vébén.”