A kapitány megmondta... Mégpedig a káposztásmegyeri jégcsarnokban megrendezett AstraZeneca-kupa előtt közölte Mocsai Lajos, hogy a csapatépítés még nem fejeződött be, több kérdésre is választ várt és alighanem kapott is a háromnapos vb-felkészülési viadalon.
A gyôri Görbicz Anita (pirosban) nagyon igyekezett az erôszakos spanyolok ellen, csapatunk mégis kikapott (Fotó: Czagány Balázs)
A gyôri Görbicz Anita (pirosban) nagyon igyekezett az erôszakos spanyolok ellen, csapatunk mégis kikapott (Fotó: Czagány Balázs)
Legjobbjaink november elején láttak hozzá az érdemi munkához, amelynek eredményeként – remélhetőleg – ütőképes és sikeréhes együttes képviseli hazánkat a december 2-án kezdődő horvátországi világbajnokságon. Erre minden esélye adva van a keretnek, hiszen a klubokból jól felkészített, nagyszerű erőben levő játékosok érkeztek a keretbe, amelyben persze Mocsai mester a maga elvárásai és ízlése szerint igyekezett (és igyekszik a vb-ig) alakítani a lányok formáját, állóképességét, motivációját. "Norvégiában és Franciaországban a világ legjobbjaival csaptunk össze november első felében, s remekül megálltuk a helyünket, holott ott és akkor sem a sikerek elérése volt az elsődleges célunk – mondta a kapitány. – A dánok és a franciák legyőzése vagy a norvégokkal szemben elért döntetlen után kevesen kérdeztek tőlem a csapat formájának alakulásáról, míg a budapesti – egyébként kétségtelenül kellemetlen, de cseppet sem tragikus – két vereségünk után néhány érdeklődőnek el kellett magyaráznom, hogy a sportforma miként alakul különböző terhelések, tesztmérkőzések sora, illetve a ezek mellett végzett szigorú, intenzív edzések hatására. Felkészülésünk ezen szakaszában szinte törvényszerűen következett a mélypont. Játékosaink idegileg és fizikailag egyaránt frissítésre szorulnak. Ezt pontosan tudjuk, és a világbajnoki felkészülést a terveink szerint folytatjuk. Hibát követ el, aki nyolc-tíz nappal a vébé előtt türelmetlen a csapattal, amely a káposztásmegyeri dermesztően hideg csarnokban nagy akarással, de sok hibával küzdött a franciák és a spanyolok ellen. Ennek vereség lett a vége, ám a gödörből ki fog jönni a csapat. A gondok ellenére elégedett voltam a kerettagok moráljával, ambíciójával, mindez biztató a további munkánkra és a világbajnoki szereplésünkre nézve.” A szövetségi kapitány – a vendégcsapatok vezetőihez hasonlóan – udvariasan dicsérte a torna rendezőit, akik a jövő évi női Eb szervezési próbáját tartották az AstraZeneca-kupán, és azt csak zárójelben említette meg, hogy csütörtöktől szombatig naponta négy órát buszozott a csapat a szállodájától a csarnokig edzésre, majd az esti mérkőzésre, illetve – talán már unalmas is ezt emlegetni – a jégpályán, a rettentő hidegben alig lehetett elfogadható edzéseket tartani a vacogó lányoknak (a vetélytársak csak elvétve jártak a délelőtti edzésekre). A magyar lányok vasárnap pihenhettek, hétfőn pedig Hévízen találkoznak, ahova nem közösen, hanem egyénileg utaznak (Mo-csai Lajos szerint a felkészülési program korábbi megbeszélésekor ezt a megoldást kérték a játékosok). Már nem tart a kerettel Pálffy Zsuzsa, akinek az eddigi segítségét megköszönte a mester. A további 17 játékos közül a hét végén jelöli ki a vb-re utazó 16-ot, illetve az itthon maradó tartalékot. "Nem titok, hogy Tóth Tímea és Kindl Gabriella közül fogok választani – folytatta Mocsai. – Ez viszont nem befolyásolja a munkánkat és azt az elképzelésünket sem, hogy a vébén kötelező megszerezni az athéni kvótát. Ezt várja tőlünk a közvélemény, a szövetség vezérkara, és a legfontosabb, hogy magunk is úgy gondoljuk, hogy a legutóbb döntőt játszó magyar női kézilabdacsapatnak feltétlenül ott kell lennie az olimpián. Hévízen négy-öt nap alatt felfrissül a csapat, és pénteken az osztrákok elleni zárt kapus tesztmérkőzéssel befejezi a világbajnoki felkészülést.” Legjobbjaink december 1-jén, hétfőn utaznak Csáktornyára, ahol másnap, kedden Elefántcsontpart ellen kezdik a csoportküzdelmeket.