A nagy tehetségnek tartott Görbicz Antia mindenképpen meghatározó játékosa lehet az elkövetkezendô idôszak magyar válogatottjának
A nagy tehetségnek tartott Görbicz Antia mindenképpen meghatározó játékosa lehet az elkövetkezendô idôszak magyar válogatottjának
A sportág női szakágának északi nagyhatalmai megint rendeztek maguknak egy Európa-bajnokságot. Pedig a legtöbb szakember az Eb előtt másképp látta az erőviszonyokat. Az oroszok, a franciák és a jugoszlávok egyértelműen erősödtek, a franciáknál több tapasztalt sztár viszakerült a keretbe. Ezzel szemben a norvégoknál hírességek sora sérült meg. Az olimpiai bajnok dánok korosztályváltása befejeződött, de a felkészülési tornákon nem bizonyítottak túl meggyőzően. Az európai trónért mégis Dánia és Norvégia vetélkedett. Érdekesség, hogy a tavalyi dél-tiroli világbajnokságon ugyanazok a csapatok végeztek a hat között, mint most Aarhusban, csak más sorrendben. A 2001-es vb végeredménye ez volt: 1. Oroszország, 2. Norvégia, 3. Jugoszlávia, 4. Dánia, 5. Franciaország, 6. Magyarország.
Viszapillantó Az Eb végsô sorrendje: 1. Dánia, 2. Norvégia, 3. Franciaország, 4. Oroszország, 5. MAGYARORSZÁG, 6. Jugoszlávia, 7. Románia, 8. Csehország, 9. Ausztria, 10. Szlovénia, 11. Németország, 12. Ukrajna, 13. Spanyolország, 14. Hollandia, 15. Svédország, 16. Fehéroroszország. (A 9–16. helyet a csoportmérkôzéseken és a középdöntôben elért eredmények alapján állapították meg.)
A magyar csapat felkészüléséről, terveiről, azok megvalósulásáról, valamint gondjairól és az Eb-n elért eredményéről – Mocsai Lajos szövetségi kapitány véleményét kértük. "Felkészülésünk első szakasza, a tatai edzőtáborozás remekül sikerült – kezdte értékelését a kapitány. – Ideális körülmények között dolgozott a keret, amellyel – nagyon szeretném hangsúlyozni – élmény volt a közös munka. Óriási ambícióval, kitűnően motiváltan edzettek a lányok, és a napi három erőnléti gyakorlást is zokszó nélkül végezték. A horvátok elleni három hazai tesztmérkőzésen elkezdtük a taktikai elemeink összerakását, a csapatrészek összecsiszolását. Ez a feszített tempójú rohammunka folytatódott a francia túrán, s jól sikerült a felkészülés harmadik, kijevi szakasza is.” A mester szerint a pályafutásuk elején állók új színt hoztak együttesünkbe dinamikusabb játékukkal, és a csoportmérkőzéseken részben ennek köszönhettük a sikereket. A folytatásban viszont megmutatkozott, hogy játékosaink zöme egy-két fejjel alcsonyabb, tíz-húsz kilóval könynyebb, mint a világbajnok oroszok, akikkel így nem is tudtuk felvenni a versenyt. "Hiányosságaink ellenére is huszonkilenc gólt lőttünk az oroszoknak, és emiatt nem kell szégyenkeznünk, a gyenge védekezésünkre azonban nem lehetünk büszkék – folytatta Mocsai. – Legjobbjaink a honi bajnokságban általában nem a fegyelmezett és szilárd védelemre, hanem a góllövésre, a minél több találat elérésére törekszenek. Ez ellentétes az én kézilabda-filozófiámmal, amely szerint a mai modern játék alapja a szilárd védekezés, minden más csak erre épülhet.” A németek ellen győzött, és a norvégokkal szemben is – Mocsai szavaival élve – erkölcsi győztes lett a magyar válogatott, s a pontrablás csak Pálinger balszerencsés mozdulatán múlott. "A jugoszlávok ellen már fáradtan, idegileg és fizikailag egyaránt elgyötörten álltunk ki. Persze Marko Iszakovics együttese is hasonló cipőben járt, így eshetett a helyosztónkon nyolcvankét gól”– értékelte az Eb utolsó meccsét a szövetségi kapitány. A kapitány hangsúlyozta, hogy a csapat az őt megillető, reális helyen végzett. Álmodozni lehetett ugyan a jobb eredményről, de a fiatalítás útját járó, folyamatosan átalakuló keretből egyelőre nem lehetett többet kihozni. "Taktikailag máris sokszínűbb a játékunk, mint egyik-másik vetélytársunké, ám gyorsítanunk kell az iramunkat, erőteljesebbé kell tenni a védekezésünket, hogy a világbajnokságon, majd az olimpián is megőrizhessük a helyünket a legjobbak között – mondta Mocsai. – Hatalmas szerencse, hogy olyan csapatunk van, amit érdemes tovább építeni.”