– Ezek szerint épségben megérkezett! Otthonról jött? Mármint Franciaországból?
– Igen-igen, de Genfben szálltam fel a repülőre, a város körülbelül száz kilométerre fekszik az otthonomtól – válaszolta minden idők legeredményesebb magyar kerékpárversenyzője, az országúti időfutamban világbajnoki ezüst- és bronzérmes, háromszoros olimpikon Bodrogi László, aki hosszú idő óta Franciaországban, Neyben él a családjával, 2008-ban pedig a francia állampolgárságot is megkapta – ezúttal a szombaton rajtoló V4 kerékpárverseny nagyköveteként érkezett Magyarországra.
– Mikor járt itthon legutóbb?
– Egy gimnáziumi osztálytalálkozóra jöttem haza. Lássuk csak… Mikor is? Két évvel ezelőtt.
Született: 1976. december 11., Budapest |
Magasság/súly: 187 cm/79 kg |
Állampolgársága: magyar, francia |
Profi csapatai: Mapei–Quick-Step (2000–2002), Quick-Step–Davitamon (2003–2004), Credit Agricole (2005–2008), Katyusa (2009–2010), Team Type 1–Sanofi Aventis (2011–2012) |
Kiemelkedő eredményei: világbajnoki ezüstérmes (országúti időfutam, 2007, Stuttgart), világbajnoki bronzérmes (országúti időfutam, 2000, Plouay), Tour de Luxembourg-győztes (2005), Tour of Austria-győztes (2006), GP Eddy Merckx-győztes (2002), 3x magyar bajnok (országúti mezőnyverseny, 2003, 2004, 2006), 4x magyar bajnok (országúti időfutam, 2002, 2006, 2007, 2008), olimpiai-27. (országúti időfutam, 2008, Peking); a mai napig az egyetlen magyar Tour de France-résztvevő |
– Mivel foglalkozik odakint, ha szabad tudni?
– Esztergagépeket kezelek egy acélipari cégnél.
– Szóval tényleg teljesen kiszállt a kerékpársportból.
– Teljesen, éppen ezért lepett meg nagyon a V4-es felkérés. Hogy őszinte legyek, nem is tudtam, hogy van ilyen verseny Magyarországon, mert én 2012-ben hagytam fel a kerékpározással, míg ez a viadal 2013-ban indult.
– De azért kellemes meglepetést jelentett a megkeresés?
– Természetesen, nagyon jólesett. Amíg kerékpároztam, nagyjából igyekeztem figyelemmel követni a magyarországi sportági életet az internet segítségével, de amióta abbahagytam a versenyzést, semmit sem tudok a történésekről. Ettől függetlenül nagyon érdekel, milyen viadalokat tudnak szervezni a magyar szakemberek, jó összehasonlítási alap lesz ez a külföldi versenyekkel.
– A verseny másik nagykövete, a kétszeres belga időfutambajnok Nico Mattan sem kis név. Ismeri?
– Persze, számos alkalommal versenyeztünk együtt, többször is közösen szöktünk meg, jóban vagyunk. Nem azt mondom, hogy szoros a kapcsolatunk, de ha találkozunk, biztosan jót dumálunk.
– Mit vár a hétvégi versenytől?
– Nézegettem a mezőnyt, túlnyomórészt fiatalok állnak majd rajthoz, inkább a magyarok között vannak ismerős nevek. Ami feltűnt, hogy elég sok a keleti csapat. Mindenesetre érdekes lesz, mert esős, hideg időjárást mondanak, ami alaposan megkeverheti a lapokat.
Immár ötödik alkalommal rendezik meg a szombaton rajtoló V4 nemzetközi kerékpárversenyt, amely – nevéből adódóan – a visegrádi négyek, azaz Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia együttműködése révén jött létre még 2013-ban, az akkori lengyel külügyminiszter, Radoslaw Sikorski kezdeményezésére. Az idei viadalnak a magyarországi futam lesz a nyitóversenye: a mezőny a WestEnd City Center elől rajtol, és 176.3 km megtétele után Pannonhalmán ér célba – idén is ez Magyarország egyetlen, a nemzetközi szövetség (UCI) 1.2 ME besorolású országúti viadala (azaz része a Europe Tour sorozatnak, és világbajnoki pontokat gyűjthetnek rajta a résztvevők). A verseny másnap Szlovákiában folytatódik, míg a cseh, valamint a záró lengyel etapra ezúttal a megszokottól eltérően ősszel, szeptemberben kerül majd sor. A szervezők tájékoztatása szerint az idei V4-en 12 nemzet mintegy 160 versenyzője áll rajthoz. |
– Ha a magyar versenyeket nem is, a nemzetközi viadalokat azért megnézi?
– Ha tehetem, és tévéközelben vagyok, akkor igen. Az olimpiát, például, tudtam nézni, hiszen végig közvetítette a francia televízió, ugyanígy természetesen a Tour de France-ot is, de mondjuk az olasz és a svájci körversenyt nem közvetítik élőben, csak csúsztatva.
– Ha már olimpia: Rióban egyetlen bringásunk volt ott, Parti András a hegyikerékpárosok között. Mi kellene ahhoz, hogy megint legyen magyar országúti olimpikon?
– Egyszerű: pontokat kell szerezni a megfelelő versenyeken. Minél több, minél nagyobb versenyen kell indulni, hogy a szükséges pontszám mellett meg lehessen szerezni a szükséges kilométerszámot is, hogy aztán a versenyző bírja a versenytávot, és tényleg el tudjon érni valamilyen jó eredményt.
– Nagy a felhajtás ön körül, így, hogy két év után újra hazalátogatott?
– Egyelőre semmilyen felhajtást nem érzékelek, de lehet, hogy a szervezők direkt így alakították, hogy fokozatosan, kis adagokban kapjam a törődést… Majd szombaton, a versenyen meglátjuk!