A Discovery ismételt erődemonstrációja után Contador a győztes

Jaroszlav Popovics szakaszt nyert – az ötödik etap lett az ukráné –, mellette pedig a hatodik és a hetedik szakaszon is kiválóan dolgozott a hegyeken Levi Leipheimer, Tom Danielson és Stjin Devolder. Az előző szezont az Astanánál töltő Contador már a szombati szakaszon is megpróbált meglépni Rebellintől, ám akkor még beérte az olasz, és őrizte hatmásodperces előnyét.

Vasárnap aztán a Nizzából rajtoló és oda is érkező utolsó etapon egy második, majd három első kategóriás hegy várt a mezőnyre. Az utolsó emelkedő elején Contador robbantott, és óriási iramban száguldott felfelé a hegyre, míg a többiek rettenetesen megszenvedtek az átlagban 7.6 százalékos emelkedővel, Contador úgy tekert, mintha csak lejtmenetben lett volna.

A hegytetőn 44 másodperc volt az előny, ekkor viszont még várt rá tizenhat kilométer. Rebellin a Contadort üldöző tízfős boly élére állt, és ugyanis a többiek is hajtottak, a különbséget csak megfelezni tudták, ezzel Contador a legendás, ötszörös Tour-győztes Miguel Indurain 1989-es és 1990-es sikere után a Párizs–Nizza 1933 óta íródó történelmének második spanyol győztese.

”Elképzelhetetlenül boldog vagyok. Ez pályafutáson legnagyobb sikere – mondta a madridi születésű, a 25. születésnapján júniusban ünneplő kerekes, aki korábban a Katalán hét elnevezésű körversenyt nyerte meg. – Szereztem már korábban szakaszgyőzelmeket, nyertem már összetettben is versenyt, ám a Párizs–Nizza múltja és nehézsége miatt mindegyik felülmúlja. Voltak kétségeim, hogy elegendő lesz-e az előnyöm, ám amikor az utolsó kilométert is elértem, Rebellin pedig nem volt a nyomomban, már tudtam, hogy győztem. A csapat kiváló munkát végzett, nagyon elégedett vagyok a társaimmal.”