A rettenthetetlen ausztrál – Ariarne Titmus, az olimpia egyik sztárja

Nem biztos, hogy egy hölgy esetében hízelgő, ha a Terminátor becenévvel illetik, ám ha a hölgy úszó, mi több, nagyon gyors úszó, hiszen világcsúcstartó, s nemrég a párizsi olimpián 400 méter gyorson megvédte a címét, akkor érthető az elnevezés. Még akkor is, ha a kérdésre, miért is hívják sokan az uszodák világában Ariarne Titmust Terminátornak, nemigen tud felelni senki, ám jó eséllyel az elmúlt évek dominanciája vonta maga után. Jóval kevésbé lenne meglepő, ha az ausztrál csillag edzőjét, Dean Boxallt jellemeznék ezzel a névvel…

A több kiváló úszót is felkészítő tréner ugyanis egészen hajmeresztő mutatványokra képes: teátrális mozdulatokkal kíséri beszédét, emeli a hangját, ha arra van szükség, és még sorolhatnánk. A közösségi médiában fellelhető az a videó, amelyiken Boxall éppen Titmus egyik tokiói aranyát ünnepli – az, hogy a koronavírus-járvány közepette letépi az arcáról a maszkot, a legkevesebb, az ordítozásával, vad táncával és ide-oda ugrálásával, szaladgálásával már-már őrületbe kergeti a lelátón éppen szolgálatot teljesítő japán önkéntes lányt…

Szerencsére Ariarne Titmus nála jóval szelídebb teremtés, bár Tasmaniában (közelebbről Launcestonban) született, és húgával, Miával lóháton fedezte fel a vidék bozótos területeit is. A kezdetek meglehetősen vadregényesek voltak, de amúgy hétköznapi családban nevelkedett – olyan családban, amelyben a sport központi szerepet játszott, hiszen édesapja, Steve röplabdázott és krikettezett (ma pedig már kollégánk, hiszen az ausztrál média munkatársaként is dolgozik), édesanyja, Robyn pedig atletizált. És ha egy családban ennyire fontos a sport, nem meglepetés, hogy tagjai még arra is vállalkoznak, hogy Queenslandbe költözzenek, mert ott Ariarne egyértelműen jobb körülmények között készülhet – úszóként.

Merthogy 2015-re, vagyis amikor Ariarne elvégezte az általános iskolát, egyértelműen kiderült, ebben a sportágban messzire juthat. Nem véletlenül vállalta el a felkészítését Dean Boxall, aki korábban olyan nagyságokkal dolgozott, mint Stephanie Rice és Leisel Jones. És aki jelenleg is több kiváló úszó edzéseit irányítja, többek között Mollie O’Callaghanét, aki „elütötte” Ariarne-t attól, hogy 200 gyorson is megvédje a címét Párizsban, de Titmus nem az a típus, aki ilyenért megharagudna bárkire – például a nagy vetélytárs amerikai Katie Ledeckyvel is kifejezetten jó a kapcsolata.

„Több amerikai úszóval jóban vagyok, köztük Katie-vel is – árulta el. – Katie-t a barátomnak mondanám, akivel a futamok előtt is rendszeresen csevegünk. Én például minden alkalommal sok szerencsét kívánok neki, mielőtt kimegyünk a medencéhez.”

A rivalizálás (Párizsban a négyszázat Titmus, a nyolcszáz gyorsot Ledecky nyerte meg) ellenére tényleg jónak tűnik a kapcsolatuk, sőt, Ariarne azt is „megsúgta” Franciaországban az újságíróknak, hogy az egyik legjobb barátnője (Ausztráliában) nagy szurkolója Ledeckynek, így aztán a 800 gyors előtt még egy kis videót is készített az amerikai klasszisról, hogy meglepje barátnőjét.

Furcsának tűnhet, hogy ők ketten ennyire jóban vannak, hiszen Ariarne Titmus feltűnésével Katie Ledecky egyeduralkodói pozíciója valamelyest megingott (Titmus a 2019-es kvangdzsui világbajnokságon „repült rá” a 400 gyors trónjára, s onnan a jelek szerint nemigen lehet letaszítani) – más kérdés, hogy az amerikai lány addigra már akkora palotát épített magának az érmeiből, hogy akkor sem dől össze, ha innentől nem nyer semmit…

„Párizsban megmondtam Katie-nek, hogy ő tett engem még jobb sportolóvá. Mérhetetlenül tisztelem azért, amit elért a sportágban, többet, mint bárki más. Csodálom őt – szögezte le Ariarne, és beszélt arról is, mit eredményezhet kettejük párharca, mármint a medencén kívül: – Kettőnk rivalizálása nagyon izgalmas. És utat mutathat minden kislánynak, rávilágít arra, hogy bárki belevághat bármelyik sportágba: keményen kell edzeni, merészet álmodni, és elérhetnek mindent, amit csak akarnak. Büszke vagyok rá, hogy én is része vagyok annak a történetnek, amely ezt megmutatja sok-sok kislánynak. Kettőnk párharca, kettőnk eredményessége remélhetőleg a világ bármely pontján kislányok sokaságát ösztönzi arra, hogy sportolni kezdjenek.”

Pedig volt rá esély, hogy a Ledecky–Titmus párharcot a párizsi olimpián nem csodálhatjuk meg, mert Ariarne 2023 augusztusában egy ellenőrző vizsgálat után ijesztő hírt kapott: szerencsére „csak” a hír volt rossz, a daganat, amelyet a petefészkében találtak, jóindulatúnak bizonyult, ám így is műtétre volt szükség az eltávolításához – és persze megállásra, pihenésre, felépülésre. Szerencsére még éppen időben történt ahhoz, hogy megerősödve, formába lendülve Párizsban rajtkőre léphessen.

Ám hogy Párizst követően mikor fog legközelebb, egyelőre még maga a bajnok sem tudja. „Kimerültem fizikailag és szellemileg is – mondta már Párizsban. – Egyértelműen hosszabb szünetet tervezek, akár egy évet is. Csak akkor térek vissza, ha kipihentem magam, ha azt érzem, készen állok – Los Angelesre. Mert nekem az olimpia az elsődleges, nem pedig az addig megrendezendő világbajnokságok. De négy év hosszú idő, nem szeretnék túl hamar visszatérni, nehogy kialudjon bennem végleg a tűz.”

Kár lenne, ha így történne, de Titmus nagy küzdő, ráadásul Tokió óta ott van a „rettenthetetlen” tetoválás a jobb lábfején – az az úszó, aki megnyerte az évszázad csatájaként is aposztrofált női 400 gyorsot Párizsban (ne feledjük, hogy Ledeckyn kívül például a kanadai Summer McIntosh és az új-zélandi Erika Fairweather is ott úszott a medencében), tényleg az.

Rettenthetetlen.

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2024. október 5-i lapszámában jelent meg.)