Népligeti titok: szigorú szabályok, felfelé áramoltatás

A sorompón átkelve más szabályok lépnek életbe. A hivatalos nevén FTC-MVM Népligeti Sportközpontban mindenki köteles a szigorú rendet betartani, a forgókapun átlépni kizárólag úgynevezett népligeti Fradi-kártyával, vagy a biztonsági őr által nyomtatott vendégjeggyel lehet. És hogy csak néhányat említsünk a követendő előírások közül: tilos a fülhallgató használata, az öltözőkben az ételfogyasztás, a közösségi terekben a kártyázás, a sportfogadás, a köszönés ellenben mindenhol kötelező!

A Népligetben nem csupán (verseny)sportolókat, életrevaló felnőtteket is nevelnek.

Az étteremben, a kávézóban szinte egész nap zajlik az élet, az egyik asztalnál ifjabb Albert Flórián diskurál Keller Józseffel, a másiknál éppen a fiatal tornászok fogyasztják ebédjüket, miközben az üvegajtón belépve az FTC örökös bajnoka, a legendás Rákosi Gyula veszi le a fejéről sapkáját.

LISZTES KRISZTIÁN MOZGÁSA 14 ÉVESEN SZÉTESETT
A Ferencváros utánpótlásképzése az elmúlt évtizedben folyamatosan össztűz alatt áll(t), a klub vezetősége számtalanszor megkapta, a csapat magyar fiatalok helyett a világ minden tájáról összevásárolt légiósokból áll. A szurkolóknak egyvalamit azonban el kell fogadniuk, ahhoz, hogy kedvenc klubjuk az elmúlt években látott sikereket érjen el, nemzetközi szintű labdarúgók is kellenek. A nyugati bajnokságok kirakatcsapatainál sincs ez másként, a futballisták lettek a modern kori gladiátorok.

A Népligetben mégis próbálnak Ferencváros-szintű fiatalokat nevelni, elég az NB I-be berobbanó Lisztes Krisztiánt említeni, aki 17 évesen mutatkozott be a felnőttek között, a nyáron pedig máris Frankfurtba igazol, hogy édesapja után ő is meghódítsa a Bundesligát. Palásthy Norbert, az utánpótlás-akadémia igazgatója Lisztes Krisztián fejlődését is végigkísérte.

„Izgalmas volt Krisztián pályafutása. Bár óriási talentumnak indult, tizennégy évesen éppenséggel senki sem gondolta róla, hogy végül élvonalbeli játékos lesz. Megnyúlt, szétesett a mozgása, lelassult – fogtuk a fejünket, mi lesz így egy ekkora tehetséggel. De továbbra is bíztunk benne, minden lehetőséget és támogatást megkapott. Ehhez az edzők és a szülők türelme, támogatása kellett. Aztán egyre dinamikusabbá vált, tizenhat évesen pedig már látszott, valóban más szintre juthat, mint a kortársai, és a fejlődése érdekében akkor már az NB III-ban játszott. Krisztián egyértelműen megelőzte a korát!”
 

A zöld-fehérek utánpótlásában dolgozók vallják, nem azt kell nézni, hogy a tehetség korosztálya bajnoka legyen, hanem hogy a fiatal fejlődését mi szolgálja leginkább. Mert minden gyerek más-más karakter.

A téli spanyolországi edzőmérkőzéseken a felnőttcsapat szerb vezetőedzőjéből, Dejan Sztankovicstól lehetőséget kapó 17 esztendős Szabó Szilárd Lisztes Krisztián kortársa, eddig mégis teljesen más utat járt be. Szabó Szilárdot három éve eltanácsolták a Honvédtól, mondván, nem lesz belőle jó labdarúgó, a Ferencváros akkor csapott le rá. Sokszor a türelmen múlik egy-egy fiatal sorsa, a támadónak időre volt szüksége, fejlődése az utóbbi hónapokban ugrott nagyot, az U17-es Európa-bajnokságon is kiemelkedőt nyújtott.

Akikre a ferencvárosi szakemberek szerint érdemes lesz még odafigyelni, a 18 esztendős Tóth Alex és Manner Balázs, vagy éppen a 17 éves kapus, Radnóti Dániel és a szélső Varga Zétény – érte már az AS Roma is tett hivatalos ajánlatot, ő mégis úgy döntött, marad és a Népligetben fejlődik tovább.

AZ UTÓBBI IDŐBEN EGYRE TÖBB ÉRMET NYERNEK
De a Ferencváros utánpótlásából számtalan olyan fiatal is kikerül, aki a magyar bajnok szintjét ugyan nem ütötte meg, mégis megtalálta a helyét a profi futballban. Az elmúlt kilenc évben a Fradi utánpótlása 105 (!) futballistát adott az első és másodosztályba, amely kiugróan magas szám (a névsorról bővebben keretes írásunkban olvashatnak). Többek között Kisvárdán, az MTK-ban, a Vasasban, Kecskeméten és Zalaegerszegen is több olyan fiatal van, aki az elmúlt időszakban a Ferencvárosban pallérozódott.

Az elmúlt esztendőkben a Népligetben a tehetségek fejlődését szolgáló koncepciót dolgoztak ki, ebben Palásthy Norbert mellett Hajnal Tamás sportigazgatónak és Kiss-Baranyi Sándornak, az FTC-utánpótlás szakmai igazgatójának is kulcsszerepe volt.

„Az egyik legnagyobb sikernek azt tartom, hogy a gyerekek már nem akarnak elmenni tőlünk – így Palásthy Norbert. – Korábban rendre megelőztek bennünket más akadémiák, amelyek ilyen-olyan módon bolondították meg a szülőket. Volt olyan tizennégy esztendős fiatalunk, akiért tizenhárommillió forintot fizettek, azt a szerződést azóta őrzöm, elrettentő példaként. Elvitte egy akadémia, két év múlva már máshol játszott, tizenhét éves korára pedig kiégett… Ma már ott tartunk, hogy a gyerekeket nehezebben tudják tőlünk elvinni más klubok, érzik a bizalmat és értékelik azt a felfelé áramoltatási modellt, amit Hajnal Tamás sportigazgató és Kubatov Gábor elnök támogatásával kínálunk. Szoros, napi szintű együttműködés van az utánpótlás és a felnőttcsapat között.”

A Fradinál úgy alakították ki a koncepciót, hogy a legügyesebb gyerekek minél hamarabb a felnőttfutball közelébe kerüljenek. Éppen ezért hozták létre az NB III-as csapatot, amelyben nem az eredmény, hanem a fiatalok fejlődése számít. Az előrelépésre jellemző, hogy a 2011 és 2020 közötti időszakban a Ferencváros utánpótlásának csupán egyszer sikerült érmet szereznie az országos bajnokságban, az elmúlt három évben pedig már minden évben nyert érmet valamelyik csapata. Méghozzá úgy, hogy a legügyesebb gyerekek rendre (legalább) egy korosztállyal feljebb futballoznak. Ahogyan Palásthy Norbert fogalmazott, a koncepció lényege, hogy az utánpótlásból mielőbb felnőttbajnokságba, NB III-ba, a másodosztályú Soroksárba, vagy akár az NB I-be kerüljön a fiatal. Minden szint adva van, könnyű az átjárhatóság, kinek-kinek a fejlettségi szintjének megfelelően nyílik lehetősége az azonnali feljebb lépésre, így gyorsítva a fejlődési szakaszokat.

HUSZONHÁROM ESZTENDŐS KORUKIG FOGJÁK A KEZÜKET
A Ferencvárosnál hatévesek a legkisebbek, ők alkotják az előkészítő csoportot, az igazi munka hétéves korban kezdődik. A népligeti edzőbázis is úgy lett kialakítva, hogy a gyerekek találkozhassanak a példaképeikkel. Az edzőpálya szélén megállhatnak, nézhetik a felnőtteket, a tréning végén oda is szaladhatnak hozzájuk, az étteremben Dibusz Dénesék is ugyanabban a légtérben ebédelnek, mint a gyerekek. Ha valakiből nem lesz profi sportoló, akkor is alakuljon ki benne a klub szeretete, a Ferencvároshoz való kötődése.
Palásthy Norbert utánpótlás-akadémiai igazgató népligeti irodájának falán nem véletlenül van központi helyen az a kép, amelyen az aktuális idényben a Fradit képviselő összes gyerek és edző szerepel.

„Minden évben elkészítjük ezt a nagy csoportképet  – mutatott a falra Palásthy Norbert. – Ezen a felvételen az összes gyerek és az utánpótlásban dolgozó valamennyi kolléga rajta van az U6-os korosztálytól az NB III-as csapatig. Ez a kép nekem fontosabb bármelyik kupánál, trófeánál vagy éremnél.”

Az utánpótlás-koncepció egyik pillére, hogy a gyerekek korosztályonként évente három-négy rangos nemzetközi tornán részt vegyenek. Így olyan klubok csapatai ellen mérhetik fel tudásukat, mint a Bayern München, a Barcelona, a Juventus, a Sparta Praha, a Rapid Wien, a Dinamo Zagreb. Palásthy Norbert elmondta, hogy előnyben részesítik a meghívásos tornákat, amelyek eleve minőséget jelentenek. A túrák minden költségét a klub fizeti, nem terheli a szülőket a külföldi tornákkal kapcsolatban önrész. A nyári és téli felkészülési időszakban szomszédos országok nagy klubjainak korosztályos csapataival vívnak edzőmérkőzéseket.

A Népligetben úgy tartják, a fiatalok szakmai útja 23 éves korukig mindenképpen eldől, addigra látni lehet, kiből válhat hosszú távon a klub értéke.

„Huszonhárom éves korukig megadjuk nekik a lehetőséget, hogy ezen a szinten bizonyítsanak – így Kiss-Baranyi Sándor, az FTC-utánpótlás szakmai igazgatója. – Ha nincs lehetősége a Ferencváros első csapatának közelébe kerülni, alternatív útvonalat keresünk neki, hogy be tudjon kerülni a magyar profi futball vérkeringésébe. Nem mindenki Lisztes Krisztián, aki tizenhét évesen mutatkozott be az NB I-ben. Itt van Katona Bálint esete, akit tizennyolc évesen kölcsönadott a klub az akkor az NB II-ben szereplő Kecskemétnek. Rengeteget fejlődött a KTE-nél, feljutott az együttessel az élvonalba, az év felfedezettje lett, a nyáron pedig, húszévesen visszahívta a Ferencváros, s azóta az első csapatban bontogatja szárnyait.”

Palásthy Norbert (a képen balra) 2016 februárja óta dolgozik a klubnál, amely a kezdeti időszakban játékosmegfigyelőként számított rá. A volt NB I-es futballista Vácon született, a Fradiban nevelkedett, felnőttkarrierje során megfordult Fóton, a REAC-nál, a Honvédban, Pakson, Mezőkövesden, Egerben, Veresegyházon és Érden is, Vácott az NB II gólkirálya lett. A Ferencváros megfigyelői annak idején egy gyulai teremtornán szúrták ki, az ő korosztályából sok későbbi NB I-es játékos került ki, többek között Szabics Imre, Gyepes Gábor, Halgas Tibor és Gajda István is. Palásthy Norbert számtalan élvonalbeli mérkőzésen játszott, és a mai napig szerepel a Fradi-öregfiúkban. (Fotónkon fiával, valamint ifjabb és idősebb Lisztes Krisztiánnal.)

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2024. február 3-i lapszámában jelent meg.)