Csikós Zsóka: Nem szeretném, hogy terhet tegyenek rám

– Már a szombati, ezer egyesben elért Európa-bajnoki címe után is arról beszélt, hogy nehezen aludt, mindössze hat órát. Vasárnap ötszáz és ötezer méteren is aranyérmet szerzett. Miként telt az ezt követő éjszaka?     
– Akkor négy óráig jutottam! – felelte Csikós Zsóka a Nemzeti Sport kérdésére. – És azóta sem ment sokkal jobban, gondolkodom, kattogok. Azért fel kell dolgozni, hogy három aranyérmet nyertem, mert erre nem számítottam. Nagyon furcsa, hogy hirtelen ekkora felhajtás van körülöttem, ezt eddig még nem tapasztaltam meg. Jólesik és most belefér, mert ezen a héten pihenek, nincsenek edzéseim, de ha lennének, akkor nehezen tudnám megoldani a helyzetet.

– Felteszem, erre sem volt felkészülve, különös tekintettel arra, hogy az év elején még a csengtui világjátékok lebegett a szeme előtt mint 2025 legfontosabb versenye.      
– A múlt év végén rendezték meg a maratoni vébét, amelyen Kőhalmi Emesével nyertünk párosban. Előtte is nagyon szerettem a maratonit, 2022-ben indultam a világjátékokon, ám itt jött meg igazán a kedvem hozzá. Azért ez mindenképp nagy lehetőség nekünk, a világjátékok a szakág fő versenye, nem ér fel az olimpiá­hoz, de hasonló hozzá. Szóval ezt láttam reális célként magam előtt.

– Meg sem fordult a fejében, hogy az idén gyorsasági számokban is odaérhet a legjobbak közé?     
– Tavaly sem mentem rosszul, ám ez eredményekben nem mutatkozott meg egyesben. Az olimpiai és U23-as válogatón olyan előfutamban szerepeltem, amelyben Csipes Tamarával, Kozák Danutával és Pupp Noémivel versenyeztem, közülük ketten az olimpián indultak, a harmadik meg hatszoros aranyérmes a játékokon… B-döntőt mentem, az U23-as vb-n indultam, amelyen ötszáz négyesben és párosban szálltam hajóba. A realitás azt mutatta, hogy elsősorban időeredményekben gondolkozzak az idén, úgy terveztem, hogy a májusi válogatón valahol az első és a hatodik hely között zárok. Az előző évben tizedikként végeztem, ehhez képest szerettem volna előrelépni.

– Ez sikerült, jobban, mint tervezte, hiszen ötszáz és ezer méteren is diadalmaskodott Szegeden.     
– Meg sem fordult a fejemben, hogy ez sikerülhet, talán az ezer méter esetében gondoltam arra, hogy elöl zárhatok. Egy héttel előtte rendezték a világjátékok válogatóját, azon nem sikerült nyernem, ezt követően magasabbra tettem a lécet, azt tűztem ki célként, hogy az első négy hely valamelyikén érek be. Végül két arany összejött, erre nem gondoltam.

– A szegedi és a poznani világkupaversenyen dőlt el, hogy Csikós Zsóka vagy Rendessy Eszter képviselheti-e a magyar színeket a racicei Európa-bajnokságon. Ezer méteren két ezüstéremmel, ötszázon kilencedik és hatodik hellyel tette biztossá helyét a válogatottban.     
– Az volt a cél, hogy tartsam a pozíciómat az eredménysorban. Ezren nagyon dominált az új-zélandi Aimee Fisher, ötszázon nem tudtam, mi a realitás, a pályagyakorlás volt a legfontosabb.

– Miként állt össze annyira a képlet, hogy néhány héttel később három Európa-bajnoki címet szerezzen Racicében?
– Ezren és ötezren benne volt az arany. Ötszázon nagyon kellett a két vk-n megszerzett tapasztalat, az összes elő- és középfutamra, a döntőkre egyaránt szükség volt ahhoz, hogy olyan pályát rakjak össze, amelyen pontosan tudom, mit szeretnék, és azt, hol, hogyan mennek a többiek. Az Eb-előfutam is rengeteget segített abban, hogy elhiggyem, sok keresnivalóm van ebben a mezőnyben. Nem azt mondom, hogy korábban nem hittem el, csak ha Csipes Tamara indul előttem az Eb-n, akkor nem feltétlenül gondolok arra, hogy én is ugyanúgy nyerhetek.

– Egészen elképesztő volt az ötszázas döntője. Fél távnál még több mint egy hajó lemaradása volt, apránként, gyönyörűen csipegette a távolságot, s a végén semmi kétség sem fért hozzá, hogy Csikós Zsókáé lesz az aranyérem.     
– Nagyon hasonlított a válogatós ötszázhoz. Ott Lucz Anna ugyanígy kilőtt, Pupp Noémi volt még elöl. Teljes egészében arra a futamra emlékeztetett, és a felépítése is hasonló volt. Tudtam, hogy előttem vannak, de úgy voltam vele, hogy a táv második felében kell előrejönnöm.

– Augusztusban világbajnokság Milánóban. Ennél távolabbra is tekint már?     
– Nem gondolkozom egyelőre máson, persze eddig is megfordult a fejemben Los Angeles, ám eszembe sem jutott, hogy már az idén megtehetem az első lépéseket felé. Sokan vagyunk itthon, rengeteg olyan versenyző, aki nagyjából ugyanúgy tud menni, egy válogatóversenyünk van, ami nagy terhet jelent mindenkinek. De most tényleg csak Milánóra összpontosítok, egy hetet pihenek, aztán hét hét kemény felkészülés következik. Egyelőre nem tudom, milyen számokban indulok, ötszáz egyesben szinte biztosan. Nehéz mit mondani. Nem szeretném, hogy terhet tegyenek rám, nem akarom így megélni ezt az egészet. Persze örülnék, ha dobogóra állhatnék, ám ha kihajtom magam és hasonló pályákat tudok menni, mint Racicében, azzal már elégedett leszek.