Kajak-kenu: három magyar aranyérem a szegedi vk-versenyen

„Nem százszázalékos a forma, nem szoktam szeptember huszonhatodikán versenyezni – ilyenkor már fáradnak a sejtek” – mondta Kopasz Bálint (Graboplast Győr) a szegedi világkupaverseny szombati fináléi előtt. A K–1 1000 méter világbajnoki címvédője aztán nyolcvan perc leforgása alatt bizonyította: maradt még benne kraft a szezon végére is: a királyszámban ezüst-, K–1 500 méteren aranyérmet nyert.

A versenynap, de talán az egész viadal legnagyobb érdeklődéssel várt futamában, a férfi kajakosok ezer egyes döntőjében a Győr klasszisának kétfrontos küzdelmet kellett megvívnia, egyfelől akadt törleszteni valója az országos bajnokságon őt legyőző Varga Ádámnak (KSI), másfelől ott volt a mezőnyben a szám 2018-as világbajnoka, Fernando Pimenta, akit épp Kopasszal szemben fűt a revans vágya – a hármas különcsatából a portugál jött ki győztesen.

„Érzékeltem futam közben, hogy Pimenta bírni fogja az erős utazótempót, végignyomta, mert tanult a tavalyi döntőnkből, ezúttal nem engedte, hogy lehajrázzam. Pedig a végén én is száztíz százalékot adtam bele minden csapásomba. Gyönyörű szép verseny volt – foglalta össze a K–1 1000 méter fináléját Kopasz, aki nem sokkal később ellentmondást nem tűrő versenyzéssel rázta le magáról a mezőnyt – benne a portugál riválist – a K–1 500 méter döntőjében, és nyerte meg a futamot. – Az utóbbi időben rövidebb, intenzívebb edzésekkel készültem, ami a rövidebb távhoz jobban passzolt. Nagyon örülök az aranyéremnek, mindenképp szerettem volna az egyik számban a dobogó felső fokára állni.”

A 23 éves kajakos az sem titkolta, főszáma mellett nagy tervei vannak 500 méteren is.

„Négy éve indulok hazai és nemzetközi versenyeken ötszáz méteren, mutatom magam, és eredményes is vagyok. A teljesítményem alapján úgy gondolom, helyem van az olimpiára készülő négyesben – a csapathajót az ötszáz méteren a legjobb egyes versenyzőknek kell alkotnia” – jegyezte meg Kopasz.

A szombaton hét érmet nyerő magyar csapat fiatal tagjait is dicséret illeti. Az utánpótlás-világversenyeken bizonyító sportolóknak kiváló tanulási lehetőséget kínált a világkupa, azonban többen máris tanítani valóan versenyeztek. A sportág szupertehetsége, a 18 éves Rendessy Eszter (UTE) pazar kajakozással nyert aranyérmet élete első felnőtt-világversenyén K–1 1000 méteren, a nagyok között ugyancsak most bemutatkozó 21 éves Varga Ádám bronzéremmel nyitott K–1 1000 méteren, a párosban szerzett vb-harmadik helye ellenére túl sok felnőtt nemzetközi tapasztalattal még ugyancsak nem rendelkező, 21 éves Lucz Anna (UTE) olimpiai számban, K–1 200 méteren nyert.

„Szerettem volna jól teljesíteni, örülök, hogy sikerült. Nem számít, milyen kis különbséggel, a lényeg, hogy nyertem. A célban semmit nem láttam, csak a hangosbemondóból értesültem az eredményről. Egyesben kitűnően sikerült lezárni egy rendhagyó évet, amelyben sok volt a bizonytalanság, s amely mindenkinek egyformán nehéz volt. A világkupa-győzelem motivációt ad a folytatáshoz. Magyarországon öt-hat versenyző is megcélozza majd az olimpiai szereplést K–1 200 méteren – köztük én is” – mondta a Nemzeti Sportnak Lucz Anna, a K–1 200 méter aranyérmese.

„A rajtom rosszul sikerült a nagy szél miatt, összevissza csapkodtam az elején, de magam is meglepődtem, hogy nem ijedtem meg attól, hogy a többiek elléptek tőlem. Az edzőm azt kérte tőlem, úgy szálljak ki a hajóból, hogy azt érezzem, nem maradt több bennem. Sikerült is, nagyon elfáradtam a végére. Fiatalon a felnőttek között először versenyezni könnyebb, mint később, amikor elvárásoknak kell megfelelni, egyszer adatik csak meg, hogy teher nélkül kajakozzunk – ezt élem meg most a világkupán” – mondta Rendessy Eszter, a K–1 1000 méter aranyérmese.

„Az ezüstérem mellett annak örülök nagyon, hogy olyan versenyzőket tudtam legyőzni, akiknek még szintén nincs kvótájuk, s akikkel vélhetően jövőre meg kell küzdeni az olimpiai részvételért. Az országos bajnokságra szerettünk volna formát időzíteni, de ez nem sikerült, a világkupán szerettem volna bizonyítani, hogy megy ez nekem. Noha most nem voltam százszázalékos állapotban, a fizikai formámmal sosem volt gond, fejben voltam eddig gyenge, ami miatt nem tudtam téthelyzetben jól teljesíteni. A sportpszichológussal közös munka eredményeként mentálisan sokat erősödtem, ezen a téren is kezdek felnőni a profi szinthez. Jó évnek nézünk elébe, amit nagyon várok” – fogalmazott Csizmadia Kolos, a K–1 200 m ezüstérmese.

„Igyekeztem nem a többiekkel foglalkozni, hanem a saját pályámra figyelni. Ezúttal is az volt a célom, hogy Kopasz Bálinthoz minél közelebb legyek a célban, és szerettem volna dobogóra állni, elégedett vagyok a teljesítményemmel. Nem volt tökéletes a pályám, szeptember végén nehéz kifogástalanul versenyezni, és tisztában vagyok azzal is, hogy a versenyzés minden elemében – a rajtban, az iramban és a hajrában is – fejlődnöm kell még. Mindenesetre az országos bajnokság után másodszor kaptam idén visszaigazolást azzal kapcsolatban, hogy jó munkát végzünk az edzőmmel; remélem, ha ezen az úton haladunk tovább, még előrébb tudok lépni” – mondta Varga Ádám a K–1 1000 méter bronzérmese.

„Nehéz egyik napról a másikra úgy összerakni fejben a pályát, hogy előtte rossz az ember szája íze, márpedig nekem a pénteki középfutam nem volt jó élmény. Örülök, hogy a döntőre össze tudtam kapni magam, megfontolt, higgadt, jó pályát eveztem. Nem voltam csúcsformában, a célom az volt, hogy kilencven százalékos állapotban is eredményes legyek. Amit belepakoltam a zsákba erre a viadalra, azt sikerült is kivennem. Örülök az éremnek, ami elégtételt ad, legutóbb tizenhat évesen versenyeztem nemzetközi versenyen K–1 500 méteren, azóta háttérbe szorult ez a szám a kétszáz méteres felkészülés miatt. Jó érzés egyéni érmet nyerni egy megszokottnak nem nevezhető szezon végén” – értékelte teljesítményét Birkás Balázs, a K–1 500 méter bronzérmese.

A paraversenyek lezárultak, a szombat délutáni, újdonságnak számító 500 méteres döntőkben újabb nyolc érmet gyűjtött a magyar válogatott: Kiss Péter (KL1) első, Pulai Erika, Suba Róbert (mindkettő KL1), Rozbora András (KL2) és Kiss Erik (KL3) második, Varga Katalin (KL2), Molnár Nikoletta (KL3) és Rescsik Csaba (KL2) pedig harmadik lett.

VILÁGKUPAVERSENY, SZEGED

Férfiak. 200 m. K–1: 1. Domenico Di Liberto (olasz) 34.80, 2. Csizmadia Kolos 34.98, 3. Dragosavljevic (szerb) 35.11, ...10. (a B-döntőben 1.) Apagyi Levente. 500 m. K–1: 1. Kopasz Bálint (egyesület: Graboplast Győr, edző: Demeter Irén) 1:36.47, 2. Pimenta (portugál) 1:38.56, 3. Birkás Balázs 1:38.77. K–2: 1. Albert Marti, Roi Rodríguez (spanyol) 1:29.60, 2. Roza, Vazquez Llenin (spanyol) 1:29.77, 3. Bernocchi, Boscolo Meneguolo (olasz) 1:29.84, ...4. Balogh Gergely, Szendy Maximilián 1:29.89, ...8. Noé Bálint, Koleszár Mátyás 1:30.96. C–2: 1. Nicolae Craciun, Daniele Santini (olasz) 1:38.90, 2. Chirila, Mihalachi (román) 1:40.72, 3. Iancsuk, Miscsuk (ukrán) 1:40.79. (A Hajdu Jonatán, Fekete Ádám páros beborult a vízbe, és nem ért célba a fináléban. A Zombori Dominik, Szőke Attila duó kiesett a középfutam után.) 1000 m. K–1: 1. Fernando Pimenta 3:26.48, 2. Kopasz 3:26.73, 3. Varga Ádám 3:29.10. C–1: 1. Szergej Tarnovszki (moldovai) 3:51.33, 2. Tacchini (olasz) 3:51.74, 3. Bart (francia) 3:51.90, ...9. Kiss Balázs 3:59.18, ...12. (a B-döntőben 3.) Bodonyi András.

Nők. 200 m. K–1: 1. Lucz Anna (UTE, e: Homoki Tamás) 40.99, 2. Wikberg (svéd) 41.03, 3. Vasconcelos (portugál) 41.20, ...5. Kiss Blanka 41.35. C–1: 1. Nevin Harrison (amerikai) 45.77, 2. Luzan (ukrán) 45.79, 3. Mailliard (chilei) 47.05, ...15. (a B-döntőben 6.) Gönczöl Laura, ...16. (a B-döntőben 7.) Opavszky Réka. 500 m. K–2: 1. Hermien Peters, Lize Broekx (belga) 1:41.60, 2. Anjusina, Sztepanova (orosz) 1:42.27, 3. Kovnir, Dolgova (orosz) 1:43.05, ...5. Kőhalmi Emese, Bodonyi Dóra 1:43.39, ...7. Szellák Szabina, Zupkó Vanda 1:43.78. C–1: 1. Ljudmila Luzan 2:05.29, 2. Ursu (román) 2:08.98, 3. Corbera (spanyol) 2:09.52, ...7 . Kisbán Zsófia 2:13.08, ...8. Bragato Giada 2:13.26. 1000 m. K–1: 1. Rendessy Eszter (UTE, e: Beé-Samu Andrea) 3:58.91, 2. Schmidt (német) 4:00.10, 3. Virik (norvég) 4:00.85, ...5. Csikós Zsóka 4:05.36