Meccs a megbélyegzett faluban

Vágólapra másolva!
2015.04.04. 09:04
Címkék

Olaszliszkán úgy tartják, még minimum húsz évnek el kell telnie ahhoz, hogy az egyébként szép fekvésű és vendégszerető falu levakarja magáról a szégyenbélyeget, amelyet a 2006-os lincselés és brutális tanárgyilkosság ragasztott rá. A helyi cigányság az 1730 lelkes településen a lakosságnak mintegy harmadát teszi ki, az együttélés nem mindig zavartalan, de mint a futballcsapat példája is mutatja, a hétköznapok szintjén működik.

Fotók: Földi Imre

Jelenleg a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei III. osztályban szerepel a helyi csapat, amely tulajdonképpen nem is helyi. Négy évnyi szünet után tavaly hozták létre az olaszliszkai központtal működő Zemplén OVT-t, amely három környékbeli település, Olaszliszka, Vámosújfalu és Tolcsva közös együttese.

Horváth József az Olaszliszka ifjúsági csapatának kapusa. Ötvennégy esztendős… A túlkorosként szereplő játékos a régi olaszliszkai pálya mellett lakó „pályási cigányok” közül való, és egyszerűen szereti a focit. Kisunokája a beszélgetés közben mélyen jegyzetfüzetembe hajolva figyeli a sorakozó betűket.

Valószínűleg ön a világ legöregebb ifikapusa.

Tizenöt évesen kezdtem, még bírom. A gyerekek meg hallgatnak a szóra. Bár az a mondás, hogy aki kapus, nem futballista.

És tényleg nem?

Tényleg nem. Ezt a Puskás Öcsi bácsi mondta, úgyhogy ez így is van. A kapus csak kapus. Hálóőr.

Ki a példaképe?

A Puskás Öcsi. Meg is van a régi meccse lemezen. A Real–Frankfurt.

Meddig játszik?

Amíg az Isten megsegít. Nekünk, cigányoknak mindegy, hogy beton, nem beton, fű, nem fű, mi így születtünk, szeressük a focit.

Hallottam, a régi pályán is rúgják a labdát.

Még derékig érő hóban, vagy este, sötétben is! Focizunk, kajálunk, focizunk, így telnek a napok, ha nem dolgozunk.

Látom, tele van tetoválásokkal. Melyiket szereti a leginkább?

A legtöbbet már bánom. A hátamon van egy rózsa meg egy halálfej, azt egy katona barátom emlékére csináltattam, akivel együtt utaztam haza vonaton, de olyan részeg volt, hogy Szerencsen a kocsi alá fordult.

Mivel foglalkozik?

Ács a szakmám, most viszont nincs más, csak a közmunka. A szőlőben dolgozunk vagy bálázunk.

Család?

Tízen voltunk testvérek, három meghalt. Nekem egy 24 éves fogadott lányom van meg hét unokám.

Ott volt, amikor 2010-ben meghalt a pályán Bakos Zsolt?

Én védtem a meccsen. Mindenki sírt, nem szép látvány volt. Még most is eszébe jut az embernek, ha a pályának arra a részére ér.

Miként élte meg a 2006-os olaszliszkai lincselést?

Megvetem azokat, akik elkövették, ki sem engedném őket a börtönből! Akkoriban Vámosújfaluban játszottam, Füzérradványon volt meccsünk aznap, és amikor visszaértünk, akkor hallottuk, hogy valakit agyonvertek Liszk

Horváth József ötvennégy éves, az Olaszliszka ifjúsági csapatának kapusa… A túlkorosként szereplő játékos a régi olaszliszkai pálya mellett lakó „pályási cigányok” közül való (a másik két helyi cigány közösséget a teknővájó-vályogvető, valamint az oláh cigányok jelentik) Kisunokája a beszélgetés közben mélyen jegyzetfüzetembe hajolva figyeli a sorakozó betűket.

Valószínűleg ön a világ legöregebb ifikapusa.

Tizenöt évesen kezdtem, még bírom. A gyerekek meg hallgatnak a szóra. Bár az a mondás, hogy aki kapus, nem futballista.

És tényleg nem?

Tényleg nem. Ezt a Puskás Öcsi bácsi mondta, úgyhogy ez így is van. A kapus csak kapus. Hálóőr.

Ki a példaképe?

A Puskás Öcsi. Meg is van a régi meccse lemezen. A Real–Frankfurt.

Meddig játszik?

Amíg az Isten megsegít. Nekünk, cigányoknak mindegy, hogy beton, nem beton, fű, nem fű, mi így születtünk, szeressük a focit.

Hallottam, a régi pályán is rúgják a labdát.

Még derékig érő hóban, vagy este, sötétben is! Focizunk, kajálunk, focizunk, így telnek a napok, ha nem dolgozunk. Mivel foglalkozik? Ács a szakmám, most viszont nincs más, csak a közmunka. A szőlőben dolgozunk vagy bálázunk. Látom, tele van tetoválásokkal. Melyiket szereti a leginkább? A legtöbbet már bánom. A hátamon van egy rózsa meg egy halálfej, azt egy katona barátom emlékére csináltattam, akivel együtt utaztam haza vonaton, de olyan részeg volt, hogy Szerencsen a kocsi alá fordult.

Család?

Tízen voltunk testvérek, három meghalt. Nekem egy 24 éves fogadott lányom van meg hét unokám.

Miként élte meg a 2006-os olaszliszkai lincselést?

Megvetem azokat, akik elkövették, ki sem engedném őket a börtönből! Akkoriban Vámosújfaluban játszottam, Füzérradványon volt meccsünk aznap, és amikor visszaértünk, akkor hallottuk, hogy valakit agyonvertek Liszkán.

A falu központjában található régi pálya enyhén lejtett, a hazai csapat hagyományosan a második félidőben támadott az "alsó" kapura. Sok gondot okozott, hogy a középen húzódó ösvényen gyakran meccs közben is jártak-keltek a helyiek, és a környéken élő gyerekek rendszeresen beszaladgáltak. Volt bíró, aki kijelentette: ha még egy pucér cigánykölyök befut, lefújja a meccset. Végül az önkormányzat a békesség érdekében 2003-ban új pályát építtetett a falu végén.

Egy magánvállalkozó vette meg a régi pálya területét, és háromméteres kőfallal vette körül Hiába...

Aki játszani akar, annak nem lehet gátat szabni: a szomszédban élő "pályási cigányok" kalapácsot fogtak, hamar ütöttek egy lyukat a falon, és azóta reggeltől estig odabent futballoznak.

A régi öltözőépület ma lelakatolva, betáblázott ablakokkal áll, használaton kívül. A nagy öltözőrablás már az új pályánál történt, ahol néhány éve, a csapat nélküli időszakban tolvajok másztak be a tetőn keresztül, kifosztották a szertárt, és letörték a csapokat. A tettesek kilétére nem derült fény, az eltűnt mezeket senki sem látta viszont. Alighanem csak a falubeli rossz nyelvek pletykája, hogy a vétkesek az egyik játékos gyerekei voltak.

Élő futballtörténelem: mohásodó Nike-stoplis a régi pálya gyepén...

Lakatos Ferenc a Zemplén OVT csapatkapitánya. A "pályási cigányok" futballkirálya, mozdulatain, technikáján 37 évesen is meglátszik, hogy labdával nőtt fel. Nyolc gyereke van, közülük négy Mádon játszik versenyszerűen. Amúgy meg a régi pályán apa és fiai naphosszat fociznak egymással, szigorúan tétre: aki veszít, az hasogatja a fát vagy eteti meg a disznót.

Rangos csapat avatta a pályát 2003-ban: az Olaszliszka ellenfele a Diósgyőr volt, a végeredmény pedig súlyos vereség. A képen 11-es számmal a szőke hajú Vitelki Zoltán.

Egységben az erő. Verselemzőknek szép kihívás az olaszliszkai induló értelmezése: "Kinek nincsen szeretője, futballista babája, jöjjön ki a liszkai futballpályára! Írja fel a kapu felső fájára: Ha nincs néki, majd lesz néki össze-vissza rugdosva a bokája!" (Köszönet a szövegért Jedlicska Robinak.)

A csapat évi egymillió forintot kap Olaszliszkától, százezret Vámosújfalutól és az idegenbeli meccsekre iskolabuszt Tolcsvától. A képen Jedlicska István egyesületi elnök, háttérben a névváltozások feltűnő nyomai. De hogy lesz ebből Zemplén OVT?!

Fej vagy írás? – a Zemplén OVT–Erdőhorváti rangadón minden részletnek jelentősége van. A fejleményeket a háttérből, de éber figyelemmel követő partjelző tettre kész beállásában évtizedek rutinja és a játékvezetői szakma iránti példás alázat domborodik ki.

Nem volt kisebb.

Az egyszerűség kedvéért mondhatnánk, hogy Balázsi Gyula az ifjúsági csapat edzője, valójában azonban sokkal több annál. Ő az, aki hajnalban felkel, hogy felvonalazza a pályát, a harmat nedvességével ugyanis jobban tapad a mészpor.

Van érkező? (Hátul a partjelző hanyag eleganciával kíséri az eseményeket.)

Partjelző klasszik. Ha kell, a kispaddal is vitába száll: "Kétméteres volt csak, gyerekek... A les egy ötvennél kezdődik!"

Ravasz mosoly, finom kesztyű, borotvált arc. Nem ő volt a trubadúr az operában?

Ez már nem opera: futballtánc a liszkai színpadon.

És jön egyik a másik után... A vége 4–0 Erdőhorváti javára.

Nincs könnyű helyzetben az edző, Hajdu Tibor. Szigorú, de emberséges stílusával igyekszik összekovácsolni a csapatot. Mint mondja, az öltözőben nincs etnikai kérdés, cigány, nem cigány ugyanannyit ér.

Minek ide labda?

"Ne íveld, mert a szél visszanyomi!"

A liszkai kemény mag némán figyel a sarokból.

Olaszliszka, pólófelirat: "Ami nem öl meg, az megerősít."

Kőkemény becsúszó szerelés. Ki van kivel?

Egy gól – ennyi a boldogság.

Egy tálca sört és egy üveg pálinkát dobott fel győzelmi prémiumnak az Erdőhorváti elleni meccsre Oreskó Gyula, az olaszliszkai Ákos presszó tulajdonosa. Úgy tűnik, kevés volt. Talán ha legendás csülökpörköltjét kínálta volna...

Ezért érdemes.

Vereség utáni csend az olaszliszkai öltözőben. Előre kell tekinteni.

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik