Mítosz vagy valóság – mutatjuk az igazi mellélövéseket!

Vágólapra másolva!
2024.06.17. 06:32
Fotó: Shutterstock
A focinál nincs objektívebb játék: csak annyit kell tudni róla, hogy az a csapat nyer, amelyik több gólt rúg. Emberek milliárdjai gondolják így, miközben alig akad sportág, amelyet több tévhit övezne. (x)

 

Vélekedés: A labdarúgás azért olyan népszerű, mert a szabályai változatlanok.
Valóság: Csak az utóbbi éveket számba véve – megjelent a labdarúgásban a videóbíró, változott a lesszabály, a cserék száma, és szigorítottak a gólörömmel kapcsolatos előírásokon is.

Vélekedés: A focistáknál minden év duplán számít. Egy labdarúgó 30 éves korában van a csúcson, utána meredek leszállóág, és egy-két éven belül a visszavonulás következik.
Valóság: Ha a játékosok transzferárait nézzük, a legtöbben talán ma is ezt gondolják, elfeledkezve például Messiről, Ronaldóról, vagy arról, hogy Ibrahimovic még 40 évesen is csúcsteljesítményre volt képes egy topbajnokságban.

Vélekedés: Sokkal nagyobb az esélye a nyerésre annak a csapatnak, amelyik többet birtokolja a labdát. 
Valóság: Pep Guardiola FC Barcelonája és a legendás tiki-takája óta sokan gondolják, hogy a labdabirtoklás megbízható sikermutató, a tény viszont az, hogy csak a meccsek 41 százalékában nyer az a csapat, amelynél többet van a labda.

Vélekedés: A labdarúgás férfiaknak való sport: férfiak űzik, és férfiak játsszák – a női futball csak piacbővítő célú marketingfogás.
Valóság: Angliában, a futball őshazájában már az első (férfi) labdarúgóklubok létrejöttével szinte egy időben megalakultak az első női csapatok. Amikor két évvel ezelőtt Anglia megnyerte a női labdarúgó Európa-bajnokságot, több mint 87 ezer helyszíni, és sok száz millió tévénéző előtt játszottak a németekkel – mellesleg 1966 óta ez volt az angolok legnagyobb futballsikere, beleértve a férfi labdarúgókat is.

A futballt akkor tudjuk igazán érteni és élvezni, ha a mítoszok helyett megismerjük a tényeket. Nincs ez másképp a füstmentes technológiákkal sem: a tévhitek helyett mindig a tényekre érdemes alapozni a döntést. A füstmentes technológiák mögött például immár számos tudományos eredmény van, mégis sokan a tévhitekre alapozzák a döntéseiket.

Vélekedés: A dohányzásban a nikotin a legkárosabb.
Valóság: A dohányzással kapcsolatos megbetegedések elsődleges okozója az égés során keletkező füst. Fontos ugyanakkor, hogy a nikotin sem kockázatmentes: erős függőséget okoz, más negatív hatásai mellett megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást, káros hatással van az emberi reprodukciós rendszerre. A legjobb megoldás természetesen az, ha el sem kezdünk dohányozni. Ha pedig már dohányzunk, akkor saját magunk és szeretteink érdekében, valamint a környezetünkért is azzal tesszük a legtöbbet, ha végleg leszokunk, mivel a leszokással csökkenthető a legnagyobb valószínűséggel a dohányzáshoz kapcsolódó betegségek kialakulásának kockázata, ezért azokat, akik a leszokás mellett döntenek, fontos támogatni elhatározásukban. Amennyiben a leszokás valamilyen okból nem történik meg, mindenképpen indokolt tájékozódni az ártalomcsökkentésről.

Vélekedés: A dohány- és nikotintartalmú termékek mind ugyanolyanok.
Valóság: A füst nélküli, de nikotint tartalmazó alternatívák lényegesen alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járnak, mint a cigarettázás*. Ráadásul még a különböző füstmentes technológiák között is jelentős különbség van.

Vélekedés: A füstmentes alternatívák mögött még nincsenek megbízható, hosszútávú kutatási eredmények.
Valóság: Bizonyos füstmentes technológiák mögött már évtizedes kutatómunka és rengeteg tudományos eredmény áll. Némely termékek már több, mint tíz éve forgalomban vannak a világ egyes részein.

*: Abban az esetben, ha a cigarettázást párhuzamosan sem folytatják. A füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, függőséget okoznak.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.

 

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik