A négyszeres világbajnok Sebastian Vettel a 2022-es szezon végén búcsút intett a Formula–1-nek (Fotók: AFP, Getty Images, Imago Images)


 

NÉVJEGY: SEBASTIAN VETTEL 
Született: 1987. július 3., Heppenheim
Állampolgársága: német
Sportága: Formula–1
 F1-es csapatai: BMW Sauber (2007), Toro Rosso (2007–2008), Red Bull (2009–2014), Ferrari (2015–2020), Aston Martin (2021–2022)
Rajtok: 299
 Győzelmek: 53
Dobogós helyezések: 122
Pole pozíciók: 57
Leggyorsabb körök: 38
Vb-címek:  4 (2010–2013)

A Formula–1 73 éves történelmében csupán négyen akadtak, akik legalább annyi vagy több világbajnoki címet szereztek nála. Mindössze ketten, akik több futamgyőzelmet. És csak hárman, akik több pole pozíciót. Mégis, ha arra kérnénk a sorozat nagy öregjeit, tapasztalt, sokat megélt csapattagjait, újságíróit, bennfenteseit, állítsák össze tízes listájukat minden idők legjobb F1-es versenyzőiről, jócskán találnánk köztük olyan rangsorokat, amelyeken hiába fürkésznénk Sebastian Vettel nevét. Pedig 2013 végén négy vb-trófeával a tarsolyában még elképesztően magasan ragyogott a csillaga, és szinte mindenki neki jósolta azokat a rekorddöntő sikereket, melyeket végül Lewis Hamilton ért el. De hogyan is alakult a német klasszis kétarcú F1-es karrierje?

Az 1987. július 3-án született Vettel tehetsége már egészen kiskorában nyilvánvalóan látszott, így alig tízévesen az első feltörekvő gokartosok között érdemelte ki a Red Bull támogatását. Addig édesapja, az autósportokért rajongó Norbert egyengette útját, aki a szponzorok megjelenéséig mindent feláldozott azért, hogy fiából egy nap profi válhasson. A gokartos sikerek előbb regionális, majd nemzetközi terepen is egymást követték, és még be sem töltötte a 16-ot, amikor a Red Bull megadta neki a lehetőséget, hogy a formulakategóriákban is kipróbálhassa magát.

Száguldás a profi karrier felé – már gokartban is látszott tehetsége

 

Gokartos sikereit példaképe, Michael Schumacher is méltatta


KUBICA BALESETE MEGNYITOTTA ELŐTTE AZ F1 KAPUJÁT

Első idényében rögtön az összetett második helyén zárt a Formula BMW ADAC-ban, egy évvel később pedig a mezőnyt porrá zúzva, 20 futamból 18-at megnyerve lett bajnok. Ennek jutalma a bajor márka jóvoltából 2005-ben egy jerezi F1-es tesztlehetőség volt a Williams-BMW volánjánál, ami sokkoló élményt jelentett a 18 éves fiúnak. „Az első néhány körben összecsináltam magam, és arra gondoltam, »rendben, ez az igazi férfiaknak való, nem nekem«”  – idézte fel érzéseit néhány évvel később. A német tehetség azonban tovább fejlődött, és előbb az összetett ötödik, majd 2006-ban már a második helyig jutott az európai F3-ban.

Ennél is fontosabb fejlemény volt abban az évben, hogy miután a BMW Sauber a nyáron versenyzői státuszba emelte addigi tesztpilótáját, Robert Kubicát, Vettel vette át a lengyel feladatkörét, ami abban az időben a pénteki szabadedzéseken való részvétellel is együtt járt. Az ifjú tehetség azzal keltett feltűnést, hogy első tréningnapját rögtön az időtabella élén zárta, bizonyítva, hogy az előző évi megilletődöttség már rég a múlté. Ezután 2007-ben is ezrével gyűjtötte a tesztkilométereket a BMW volánjánál, sőt, egy váratlan fejlemény folytán teljesült élete egyik nagy álma: bemutatkozhatott a Formula–1-ben. Kubica Kanadában óriási balesetet szenvedett, a csapat pedig az azt követő indianapolisi hétvégén az akkor 19 éves Vettellel pótolta lábadozó pilótáját.

2007, Indianapolis: pontszerzéssel mutatkozott be az F1-ben


A német tehetség az egy pontot érő nyolcadik hellyel hálálta meg a bizalmat, meggyőző teljesítménye ráadásul a Red Bullt is gondolkodóba ejtette, amely továbbra sem vette le kezét pártfogoltjáról. Mivel az osztrák cég B-csapatánál, a Toro Rossónál versenyző Scott Speed nem mutatta a fejlődés jelét, és még az istálló vezetőségével is összebalhézott, az augusztusi Magyar Nagydíjtól Vettel kapta meg pilótaülését. Bár kellett néhány verseny, míg megszokta a BMW-nél jóval lassabb és nehezebben kezelhető Toro Rossót, a kaotikus Japán Nagydíjon fantasztikus teljesítményt nyújtva már a negyedik helyen haladt, amikor a biztonsági autó mögött figyelmetlenül beleszaladt Mark Webber Red Bulljába.

MÁR ELSŐ TELJES IDÉNYÉBEN CSODÁT TETT MONZÁBAN


Elképesztően kínos baleset volt, hiszen ezzel egy lehetséges győzelemtől fosztotta meg az osztrák csapatot, miközben saját megítélését is romba döntötte, ám ez volt az első alkalom, amikor megvillanthatta lenyűgöző mentális erejét. Ennyire fiatalon sokan összeroppantak volna a kívülről és belülről érkező kritikák össztüze alatt, a húszéves tehetség azonban megrázta magát, és egyetlen héttel később Kínában a Toro Rosso fennállásának messze legjobb eredményét szerezve negyedikként ért célba. Ekkor már mindenki érezte, hogy ha a Red Bull lecsípi róla a vadhajtásokat, több tapasztalattal felvértezve Vettel a jövőben még nagyobb dolgokra lehet képes.

2007, Fudzsi: kínos ütközése után sem roppant össze, egy héttel később visszavágott


A csodatétel azonban aligha tartozott az elvárások közé... Márpedig azt, ami a 2008-as Olasz Nagydíjon történt, aligha lehet másként értékelni, Vettel ugyanis a lesajnált Minardi utódcsapatával, a harmadik éve létező Toro Rossóval pole pozíciót, majd győzelmet szerzett az esős Monzában. Hogy miként, arra a szakértők a mai napig keresik a magyarázatot. Egyik mérnöke, a korábban Ayrton Sennával is együtt dolgozó Giorgio Ascanelli elmondta, hosszú pályafutása alatt csak Vettelben látott akkora tehetséget, mint a brazil legendában, és mások is egyre gyakrabban emlegették őt a jövő nagy bajnokaként – ehhez ráadásul a külső körülmények is a kezére játszottak. Fennállása első négy évében a Red Bull Racing ugyanis nem volt több, mint a középmezőnyből kitörni képtelen bulicsapat, ám Vettel hihetetlen szerencséjére a gárda épp akkor indult meg felfelé, amikor 2009-re előléptették őt a Toro Rossótól.

2008, Monza: csodát tett a Toro Rossóval, szürreális győzelmet aratott
BAJNOKBÓL AKTIVISTA
Sebastian Vettel elismerte, F1-es visszavonulásában az is szerepet játszik, hogy autósportos tevékenységét egyre nehezebben tudta összeegyeztetni azon értékrenddel, amelyben szilárdan hisz. A négyszeres világbajnok 2020 környékén kezdett el alaposabban foglalkozni a különböző környezetvédelmi, emberjogi és egyéb globális problémákkal, melyeknek azóta nyilvánosan is hangot ad a nagydíjhétvégéken. A versenyző szerint a népszerűség azzal a felelősséggel is jár, hogy felhívja az emberek figyelmét a sporton kívüli fontos témákra – igaz, emiatt sokszor bélyegezték kétszínűnek, miközben több országban helyi politikusok haragját is kivívta. Többször elismerte, környezetvédelmi elkötelezettsége valóban nem hiteles annak fényében, hogy mennyire erőforrás-pazarló sportot űz, így amikor a jövőjéről döntött, ez a mérlegelés is sokat nyomott a latban.


MINDEN IDŐK LEGFIATALABB F1-ES VILÁGBAJNOKA LETT

A zseniális tervezőmérnök, Adrian Newey már évek óta készült az akkorra ütemezett radikális technikai szabályváltozásokra, és bár a Brawn GP trükkös csodafegyvere, a dupla diffúzor miatt a csapat végül lecsúszott a konstruktőri és az egyéni vb-címről, kiváló autójával Vettel így is megnyert négy futamot, ami előrevetítette a jövőbeni sikereket. A Red Bull tehát szilárd alapra építkezhetett, és a német versenyző 2010-ben hirtelen olyan helyzetben találta magát, mint korábban még soha: végig reális eséllyel harcolt a világbajnoki címért. Helyzetét megnehezítette a Webberrel vívott belháború, ami az isztambuli ütközésben csúcsosodott ki, önbizalmát ugyanakkor fokozta, hogy a kritikus helyzetekben csapata mindig az ő pártját fogta.

Olykor-olykor persze még mindig kiütközött, hogy csupán harmadik teljes idényét futja, és amikor Spában belerohant Jenson Buttonba, a McLarent irányító Martin Whitmarsh ráaggatta a „karambolos kölyök” gúnynevet is. Ám ahogy 2007-es kínos ütközésénél, Vettel ezúttal sem omlott össze, sőt még magasabb fokozatba kapcsolt az idényhajrában. Bár dél-koreai technikai hibája az utolsó két futam előtt szinte lehetetlen helyzetbe hozta bajnoki álmait illetően, futamgyőzelmeinek, valamint Webber és Fernando Alonso hibás stratégiájának köszönhetően az abu-dzabi idényzárón a német klasszis kaparintotta meg a vb-trófeát – a mai napig minden idők legfiatalabbjaként, 23 évesen és 134 naposan.

2010, Abu-Dzabi: minden idők legfi atalabb világbajnokává koronázták


NÉGY ÉVEN ÁT NEM LEHETETT LETASZÍTANI A TRÓNRÓL


Lehengerlő szezonhajrájából már sejteni lehetett, hogy 2011-ben még erősebben tér vissza, és valóban ez lett az első idény, amikor kimagasló tehetsége, elegendő tapasztalata és fantasztikus autója verhetetlen kombinációt alkotott. A Pirelli vadonatúj abroncsaihoz, illetve a Red Bull speciális aerodinamikai megoldásaihoz sokkal jobban alkalmazkodva ezúttal már Webber sem jelentett rá veszélyt, így 11 győzelemmel simán megvédte címét. A csapat egyeduralma a kiismerhetetlenül viselkedő gumik és a Ferrari előretörése miatt 2012 elején elillant ugyan, ám az őszre ismét visszaállt a régi erősorrend, Vettelnek pedig épp elegendő volt a nyári szünet utáni kilenc futam ahhoz, hogy drámai hajrában ledolgozza 40 pontos hátrányát Alonsóval szemben, harmadik vb-trófeáját megszerezve.

2013, India: sorozatban negyedik vb-címét nyerte meg


A következő évben jött az aktuális technikai szabályrendszer utolsó éve, amelyből a Red Bull megpróbálta kihozni a maximumot, és a Ferrari megtorpanása miatt ez sikerült is. Vettel az idény második futamán a tabella élére állt, és onnantól már nem is lehetett letaszítani, sőt, a nyári szünet után mind a kilenc versenyt megnyerve földbe döngölte ellenfeleit, negyedszer is a világ tetejére jutva. Ekkor aligha gondolta volna bárki, hogy ez volt az utolsó bajnoki címe a 26 éves zseninek, ám ahogy 2014-ben beköszöntött a Formula–1 vadonatúj, turbóhibrid érája a nagyobb, nehezebb, teljesen más vezetési stílust igénylő autókkal, mintha Vettel ragyogása is megkopott volna kissé.

A Red Bull abban az évben képtelen volt labdába rúgni a Mercedes mellett, ám ennél is meglepőbb, hogy az istálló három futamgyőzelmét az „új fiú” Daniel Ricciardo, nem pedig a négyszeres világbajnok aratta. A német ráadásul a pontversenyben is simán alulmaradt ifjú csapattársával szemben, a következő idényben pedig már vette is a kalapját, és átigazolt a Ferrarihoz, hogy másik nagy álmát beteljesítve példaképe, Michael Schumacher nyomdokain a legendás maranellói gárdával is a csúcsra érjen. Az olaszok ugyanakkor épp egy nagy válság utáni újrakezdés fázisában jártak, vagyis az első két évben esély sem volt a vb-címre, Vettel valós teljesítményének értékelését pedig megnehezíti, hogy csapattársként a karrierje zenitjén már rég túllévő Kimi Räikkönen volt a mérce.

Kimi Räikkönen 2015 és 2018 között nem okozott neki fejfájást


RAJTA MEHETETT EL A FERRARI VB-CÍME?

Az egykor rettegett finn klasszissal 2014-ben Alonso tulajdonképpen feltörölte a padlót Maranellóban, és a folytatásban Vettelnek sem okozott fejfájást a legyőzése, kérdés ugyanakkor, hogy egy Ricciardóhoz hasonló motivált, harapós, fiatal tehetséggel szemben mire ment volna ezekben az években. Újságírói berkekben a mai napig visszatérő kérdés, hogy 2017-ben és 2018-ban a Ferrarin vagy inkább a német vezérpilótán múltak-e a bajnoki vereségek, és sokan inkább utóbbi felé hajlanak. A csapat ugyanis ebben a két idényben végre újra gyors autóval rukkolt ki, Vettel viszont rá korábban nem jellemző hibákkal borzolta a kedélyeket, miközben a majd 40 éves Räikkönen aligha lehetett reális fokmérő a teljesítményét illetően. A négyszeres világbajnok 2018-ban többször is kulcsfontosságú pillanatokban csúszott ki (Hockenheim) vagy pördült meg (Monza, Szuzuka, Austin stb.), amikor pedig négy évadot követően 2019-ben végre fiatal, feltörekvő csapattársat kapott Charles Leclerc személyé­ben, vereséget szenvedett házon belül.

2018, Hockenheim: 16 körrel a vége előtt az élről csúszott ki


Ekkorra valószínűleg már a Ferrari vezetői is úgy ítélhették meg, hogy Vettelen ment el a hőn áhított vb-cím, mert még a szerződése lejárta előtti évben tájékoztatták, hogy 2021-től nem tartanak igényt a szolgálataira. Mivel 2020-ban Leclerc újabb demoralizáló vereséget mért rá majd háromszor annyi pontot gyűjtve, még gyakrabban hangzott el a „mi lett volna, ha” kérdés a Ferrari 2017–2018-as időszakát illetően. Ez már sosem derül ki, ahogy az sem, milyen eredményeket ért volna el Vettel egy versenyképes Aston Martin volánjánál, a silverstone-i csapat ugyanis épp akkor került lejtmenetbe, amikor a négyszeres világbajnok 2021-ben odaigazolt. Egyéni teljesítményét is nehéz megítélni, mert bár utolsó két idényében csapaton belül legyőzte Lance Strollt, a 24 éves kanadai pilóta azért messze nem az a kategória, mint a hasonló korú Charles Leclerc, Max Verstappen vagy George Russell.

A Ferrari megvált tőle, miután Charles Leclerc 2019-ben és 2020-ban is legyőzte


Egyértelmű, hogy az F1-től búcsúzó Vettel káprázatos eredményeivel örökre beírta magát a sportág törtélelmébe, karrierje második feléből azonban mintha már hiányzott volna az a lenyűgöző varázslat, amely előtte övezte.

AZ ASTON MARTIN BÚCSÚFILMJE


 

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2022. december 3-i lapszámában jelent meg.)