F1 75: Sennának nyolcadikra összejött a hazai siker
Miután az előző két világbajnoki cím egyaránt drámai módon, ütközéssel dőlt el a kor két nagyágyúja, Ayrton Senna és Alain Prost között, egyértelmű volt, hogy a közvélekedés azt várja, 1991-ben újabb késhegyre menő csata bontakozik ki a címvédő és kétszeres bajnok brazil, valamint a háromszoros győztes francia Alain Prost között.
Az idény pedig így is kezdődött, Amerikában a phoenixi versenyen Sennáé volt a pole, Prosté a második hely, s végül ebben a sorrendben intette is le őket a kockás zászló – más kérdés, hogy a brazilt nem lehetett többet látni, mert a rajt után elhúzott a többiektől, miközben a francia kalandok és előzések egész sorát átélve és bemutatva végzett végül másodikként.
Kanadában Nelson Piquet pályafutása utolsó, 23. győzelmét szerezte, s az idény végén 39 éves korában befejezte pályafutását a háromszoros világbajnok. Augusztusban megrendezték a Magyar Nagydíjat, amely az utolsó futam volt Michael Schumacher nélkül – Senna nyert Mansell és Patrese előtt. Belgiumba már úgy érkezett a mezőny, hogy Bertrand Gachot egy angol börtön vendégszeretetét élvezte, miután gázspray-vel lefújt egy londoni taxisofőrt az előző év végén. Így aztán a belga helyére a Jordanhez Michael Schumacher ült be, aki azonmód a hetedik helyre vitte az időmérőn Eddie Jordan autóját. A versenyen aztán fél kör után leégette az autója kuplungját, ám ettől függetlenül is elegendőt mutatott ahhoz, hogy Flavio Briatore átcsábítsa a Benettonhoz, már a következő versenyre. A többi pedig már történelem... Zárójelben tegyük hozzá, nem Schumacher volt az egyetlen világbajnok, aki ebben az évben mutatkozott be a mezőnyben: a fentebb már említett idénynyitón Phoenixben Mika Häkkinen debütált. Japánban ült utoljára a Ferrariban Prost, aki az autóját leginkább egy teherautóhoz hasonlította, ezért az idény végét jelentő Ausztrál Nagydíj előtt azonnal hatállyal kirúgták őt az olaszok. A francia egy idényt ki is hagyott a Ferrarival kötött szerződése miatt. Így esett, hogy Prost végül kimaradt az F1 történelmének addigi legrövidebb versenyéből: Ausztráliában ugyanis szakadó eső várta a rajtolni készülő mezőnyt, amelynek éléről az ekkor már bőven világbajnok Senna indult – nyolcadszor az évben. A versenybírók 16 kör után leintették a futamot, a szabályok szerint a 14. kör vége rangsorolt – a 28 perces versenyért fél pontok jártak. A 2021-es, kétkörös Belga Nagydíjig ez volt a legrövidebb F1-es futam. A vb végeredménye: 1. Ayrton Senna (brazil, McLaren-Honda) 96 pont, 2. Nigel Mansell (angol, Williams-Renault) 72 pont, 3. Riccardo Patrese (olasz, Williams-Renault) 53 pont |
Ilyen előzmények után jött a Brazil Nagydíj, Senna hazai futama, ami a McLaren pilótájának a legfájóbb pontot jelentette talán addigi pályafutása során: még soha nem tudott hazájában győzni. Ez persze viszonylag sok F1-es versenyzőről elmondható, ám a brazil gyakorlatilag pályafutása második évétől versenyképes autóban ülhetett, s harmadik F1-es évében, 1986-ban máris dobogóra állhatott a Lotust vezetve Rio de Janeiróban – két kiesés után. Egy újabb lotusos kiesés után a helyzete a McLarenhez igazolva sem fordult sokkal jobbra, 1988-ban például a rajtrácson lerobbant, s szerencséjére visszalőtték a rajtot, így tartalékautóra váltott, de ezt már későn tette meg, ezért aztán később fekete zászlóval kizárták. Kétszer pedig ütközés miatt szárnyat kellett cserélnie a verseny során, s nem volt esélye a győzelemre, így érkezett meg nyolcadik hazai versenyéhez 1991-ben.
Az időmérőt szokása szerint simán megnyerte, biztosan, négy tizeddel verte meg a két Williamst, s egy másodpercnél is többet vert a negyedik helyet megszerző csapattársára, Gerhard Bergerre. A phoenixi versennyel szemben ezúttal viszont Senna nem tudott olyan nagy előnyt összegyűjteni, a nyolcadik körre csupán három másodperccel haladt Nigel Mansell előtt, s a brit meg is kezdte a hátrány csökkentését. Hiába ért fel fél másodperccel a brazil mögé, nem tudta megelőzni, ráadásul az első bokszkiállásánál csapata elrontotta a szervizelést, 14 másodpercig tartott az akkoriban 6-7 másodperc alatt kivitelezhető művelet a Williamsnél. Senna gumicseréje után az élre tudott visszajönni, Mansell elé bő hét másodperccel, s megint csak nem volt kérdés, hogy a brit előbb-utóbb ott lesz a brazil mögött. Nem lett, előbb egy defekt miatt újabb kerékcserére kényszerült, majd 12 körrel a vége előtt megadta magát a sebességváltója, így kiállt. A helyszíni nézők nem tudhatták – amit mondjuk James Hunt ki is szúrt brit közvetítésben –, hogy ekkor már Senna sebváltója is vacakolt egy ideje, utóbb derült ki, nem vette be a negyedik fokozatot, így előnye a felére csökkent. Mansell kiesése után már a harmadik és az ötödik sebességet is elvesztette a brazil, ami azt jelentette, hogy a lassú kanyarokat is hatosban kellett bevennie, ami miatt többször majdnem lefulladt. A végére az eső is megérkezett a pályára, no meg Patrese egyre nagyobb tempóban Senna mögé, de neki is gondjai akadtak a váltójával, így előzni már nem tudott.
Senna végül 2.9 másodperc előnnyel győzött az olasz előtt, s a célvonal átszelése után extázisban, bőgve, üvöltve ünnepelte az első hazai győzelmét. Elképesztő erőfeszítései – hogy az ellenőrzése alatt tartsa a gyakorlatilag vezethetetlen McLarent – izomgörcsöket okoztak neki, s annyira elfáradt a brazil a verseny utolsó köreiben, hogy szó szerint percekig tartott, mire kiszerelték az autójából. Emlékezetes kép, ahogy a dobogó tetején állva a serleget szinte csak Ron Dennis csapatfőnök segítségével tudta végül a feje fölé emelni.
A FUTAM ÖSSZEFOGLALÓJA
Emerson Fittipaldi és Nelson Piquet után harmadik brazilként nyert hazájában futamot Ayrton Senna 1991-ben, de az biztos, hogy a brazilok számára a legemlékezetesebb győzelem ez volt az addigiak közül.
A nagy rivális Prost Brazíliában végül negyedik lett, Senna pedig San Marinóban, majd Monacóban is győzött, ráadásul mindkétszer a pole-ból. Soha korábban nem fordult még elő, hogy az idény első négy versenyét ugyanaz a pilóta nyerje, s ekkor már sejteni lehetett Senna és Prost között ezúttal nem lesz olyan szoros csata. Nem is lett, a brazil a két Williams előtt meggyőző teljesítménnyel ünnepelhette harmadik vb-címét.
A TELJES FUTAM
BRAZIL NAGYDÍJ
1991. március 24., Sao Paulo
71 kör, 307.075 km
1. Ayrton Senna (brazil, McLaren-Honda) 1:38:28.118 óra
2. Riccardo Patrese (olasz Williams-Renault) 2.991 másodperc hátrány
3. Gerhard Berger (osztrák, McLaren-Honda) 5.416 mp h.
