80 éve született Graham Hill kétszeres Formula-1-es világbajnok

Graham Norman Hill 1929-ben született London Hampstead negyedében, a brit fővárosban vészelte át a II. világháború bombázásait. 1946-ban szerszámkészítő tanuló lett Cheltenhemben, s minden hétvégén 160 kilométert biciklizett Londonba, s ugyanannyit vissza, hogy szerelmével találkozhasson. 21 éves korában behívták katonának, két évig szolgált a haditengerészetnél. Miután 1952 derekán leszerelt, minden szabadidejét evezéssel töltötte, majd kipróbált egy Formula–3-as kocsit. A pályán megtett négy kör alatt beleszeretett az autóversenyzésbe. Pénze nem lévén, szerelőnek állt az egyik csapathoz (közben munkanélküli-segélyen élt), s idővel néhány kisebb versenyen el is indulhatott.

1955-ben feleségül vette barátnőjét, akihez korábban mérföldek ezreit kerékpározta, s állást vállalt a Lotus cégnél. Az itteni csapatfőnök, Colin Chapman megengedte, hogy saját versenyautót építsen – majd az eredményt látva nem versenyzőt, hanem konstruktőrt akart faragni belőle. Hill erre ott akarta hagyni a csapatot, mire 1958-ban mégis rajthoz állhatott. Első versenyén, a Monacói Nagydíjon a táv háromnegyedénél, a 4. helyről esett ki, mert kocsijának hátsó kereke levált.

1962-ben lett először világbajnok nagy vetélytársa, a skót Jim Clark előtt, akkor már a BRM színeiben versenyzett. Második címét 1968-ban ismét a Lotus csapatával (Ford-motorral) érte el. Közben háromszor végzett a második helyen (1963, 1964, 1965), kétszer úgy, hogy a legendás skót előzte meg. Az igazsághoz tartozik, hogy ha Clark nem szenved halálos balesetet 1968-ban, valószínűleg nem Hill, hanem ő szerezte volna meg az idény végén a trófeát.

A baleset Graham Hillt sem kerülte el: 1969 októberében a Watkins Glen-i pályán defekt miatt a töltésnek vágódott, de térdsérülésekkel megúszta az esetet. 1970 januárjában még tolószékhez volt kötve, de két hónappal később már versenyzett. Korábbi formáját már nem nyerte vissza, ezután csak egy futamon tudott győzni, többnyire a mezőnyben fejezte be a versenyt.

Addig versenyzett, amíg örömét lelte benne, 1971–72-ben a Brabham csapatánál, majd saját „istállójánál”. 1975 augusztusában bejelentette: végleg visszavonul az autóversenyzéstől. 1958 és 1975 között összesen 176 Grand Prix-n indult, 14 győzelmet aratott, 1966-ban megnyerte az indianapolisi 500 mérföldes és 1972-ben a Le Mans-i 24 órás versenyt, ő az egyetlen, aki mindhárom klasszikus versenyen győzni tudott.

A jóvágású, bajuszos Hill ezután vidéki házában élt feleségével és három gyermekével. 1975. november 29-én légi baleset áldozata lett: magánrepülőgépével ködbe került, és lezuhant. 1960-ban született fia, Damon szintén versenyző lett: neki 22 futamgyőzelem mellett egyszer, 1996-ban sikerült világbajnoki címet szereznie.