– A május eleji pazardzsiki világkupaverseny elődöntőjében lábsérülést szenvedett, és bár továbbjutott, a döntőben csak a vívásban szerepelt, azóta nem versenyzett. Mi történt önnel pontosan?
– Néhány hónapja már be volt gyulladva a talpi bőnyém, és a vk-elődöntő kombinált számában, a futás utolsó előtti körében szakadó hangot hallottam arról a részről. Mint később kiderült, el is szakadt – válaszolta a Honvédot erősítő, a tavalyi, csengcsoui világbajnokságon bronzérmet szerző Erdős Rita, aki sérülése után három és fél hónappal, az augusztus végi litvániai világbajnokságon versenyez ismét. – Az utolsó kört még végigszenvedtem, ám utána már lábra sem tudtam állni, ölben kellett levinni a pályáról. Két nappal később a döntőben a vívásra még kiálltam, de már tudtuk, hogy nem folytatom a versenyt – viszont, hogy megkapjam a világranglistapontokat, szükség volt arra, hogy legalább elinduljak.
– A június végi Európa-bajnoki kerethirdetéskor szóba került, hogy már edz, de még időre van szüksége, hogy újból rajthoz állhasson. Milyen állapotban érezte magát? Illetve mennyi ideig volt kénytelen kihagyni a tréningeket?
– Egy hetet leszámítva úszni mindvégig tudtam, futásból kellett a legtöbbet kihagynom. A július végi Európa-bajnokság ideje alatt térhettem vissza a futáshoz, előtte csak antigravitációs futópadot használva készülhettem. Négy hete tehát már képes vagyok futni is, ám nagyon sok kimaradt, szépen, lassan felépítve kezdhettem újra, mert nem akartuk, hogy visszaessek. Ezért is engedtük el az Európa-bajnokságot, ekkor még semmilyen formában sem voltam, csak visszatérhettem a tréningekhez. Eleinte az is kétséges volt, hogy a világbajnokságra jó állapotba kerülök-e, de mostanra már biztató mennyiségű és minőségű munkát tudok végezni, még ha nem is vagyok életem csúcsformájában. Emellett sokat gyógytornáztam az elmúlt hónapokban. Minden adva volt a Honvédnál a felépülésemhez.
– Mikor vált biztossá a világbajnoki szereplése? Hogyan fogadta a hírt?
– Egy OCR- és futófelmérőn kellett részt vennem nagyjából két hete, hogy a Magyar Öttusaszövetség megbizonyosodjon arról, valóban versenyképes állapotban vagyok-e, az azt követő elnökségi ülésen pedig jóváhagyták a nevezésemet a vébére. Nagyon örültem neki, és hálás vagyok, ám ezzel együtt tiszta fejjel állok rajthoz: pontosan tudom, hogy ennyi kihagyás után viszonylag kevés időm maradt rendesen felkészülni. Nincsenek irreális elképzeléseim és vágyaim, csak szeretném élvezni, hogy szerepelhetek. Szeretnék egészségesen, fájdalmak nélkül versenyezni, kicsit óvatosabban állok rajthoz, szem előtt tartom, hogy lehetőleg ne sérüljek meg ismét, ugyanakkor természetesen mindent beleadok a minél jobb helyezésért.
– Hogyan halad az akadálypályával? Ugyan a budapesti világkupaversenyen nem jött ki a lépés, és kiesett a számban, előtte Kairóban, valamint utána Pazardzsikban összességében nem akadtak problémái.
– Fizikailag mostanra semmi sem hátráltat az OCR-ben. A rutin persze még hiányzik: olyan típusnak tartom magam, aki sok tapasztalattal tud igazán magabiztosan versenyezni. Ezért még kicsit lassabb vagyok, de bízom benne, hogy ez versenyről versenyre javul, és egyre gyorsabb leszek.