„Én akkor úgy éreztem, hogy az álmaim törtek ketté – szó szerint – hiszen 21 éves fejjel arra készültem, hogy minden nap ötkor felkelve, az utolsó félévet megnyomva mindent megtegyek, hogy kijuthassak az olimpiára – mondta Kropkó Márta a Hazafutásban. – Ami fájó, hogy nagyon jó formában voltam, hiszen a sérülésem előtti edzésen egyéni csúcsot futottam 3000 méteren. Talán a testvéreim miatt is, én sokat gondolkozom csapatban, és váltóban gyakran jobban teljesítek, mert a társaimért küzdök, emiatt is frusztrált, hogy nem tudtam indulni a kvalifikációs versenyen, és a magyar váltó is lemaradt az olimpiáról.”
A 2024-es évet a legjobb magyar női versenyzőként zárta a világranglistán, igy sikeresnek tekinti a tavalyi esztendőt.
„A sérülésem után fejben sokkal összeszedettebb lettem, sokat olvastam és külső segítséget is kaptam. Korábban a sírásig tudtam izgulni egy-egy verseny előtt, ez nagy teher volt, és ezt sikerült azóta levetkőznöm. Többször is megtapasztaltam, milyen szabadon versenyezni. és szerintem ez nagyon fontos egy sportoló életében. Ezen kívül ismét bebizonyítottam magamnak és másoknak is, hogy soha nem adom fel, képes vagyok minden nehézség ellenére felállni és folytatni.”
2025 februárjában Kropkó Márta részt vett élete első WTS versenyén, ami a legjobbak részvételével zajlik. Az abu-dzabi viadalon rengeteg tapasztalatot szerzett.
„A World Triathlon Series olyan sorozat, mint az F1. Versenyenként a győztesnek jár a legtöbb pont, és aki a legtöbb pontot szerzi, az lesz a világbajnok. Hatalmas dolog volt, a világranglista-helyezésem alapján elindulhattam és az eddig példaképként kezelt versenyzőkkel együtt küzdöttem. Az atmoszféra fantasztikus volt, álomszerű volt, hogy ott állhattam a rajtnál, és nyilván elsőre nem volt egy tökéletes verseny, de azért dolgozom, hogy idővel egyre magabiztosabban állhassak rajthoz ezeken a viadalokon.”