Nincs más hátra, mint előre – eljött az akadályversenyek (OCR) ideje az öttusában. A Nemzetközi Öttusaszövetség (UIPM) 2022 májusától tesztelte az OCR-t, és az év novemberében döntött, hogy ez a szám váltja a lovaglást a párizsi olimpia után, ám a korosztályos viadalokat már 2023-tól akadályversennyel rendezik. A felnőtteknél most mutatkozik be a legmagasabb szinten, kedden kezdődik az idény első világkupaversenye Kairóban.
„Az utánpótlás-versenyzőknél már kialakult a központi felkészülés menetrendje az akadálysportban, minden hétfőn van központi OCR-edzés a Héraklész program kereteiben, azonban a felnőtteknél ezt még nem lehetett összhangba hozni, mert az olimpiát követően, az év második felében különböző időszakokban kezdték meg a felkészülést. Ők egyelőre különböző mértékben adaptálódtak az új számhoz. Valaki nagyon ügyes, valakinek több időre lesz szüksége a nemzetközi színvonal eléréséhez, hogy a lehető legmagasabb szinten elsajátítsa az akadálypályát – mondta Belák János felnőtt- és utánpótlás-válogatottért felelős sportszakmai vezető, aki azt is elárulta, tapasztalatai szerint a fiataloknál átlagosan hat-kilenc hónap telt el az ugrásszerű fejlődésig. – A tapasztalatszerzés a lényeg az első világkupaversenyen, hogy lássuk, ki hol tart az új sportágban. Alapvetően a júliusi, madridi Európa-bajnokságra és az augusztusi, druskininkai világbajnokságra összpontosítunk.”
Már az első vk-viadalra igen erős kerettel utazott ki a magyar csapat.
„Abból indultam ki, hogy a tavalyi világbajnokság egyéni indulói, a négy-négy A-kerettag kapja meg első körben a lehetőséget, hiszen ők a többi tusában kiválóak, tapasztaltak, és egy hetven-nyolcvan százalékos OCR-teljesítménnyel is odaérhetnek az élmezőnybe. A nőknél mindannyian rajthoz állnak: a két olimpikon, Gulyás Michelle és Guzi Blanka abban a tekintetben kiemelt, hogy ha Kairóban döntőbe jut, akkor az Eb- és vb-csapatban is megalapozza a helyét. A férfiaknál Bőhm Csaba és Demeter Bence úgy döntött, még gyakorolná az új sportágat, míg Szép Balázs betegségből lábadozik, ők a márciusi fedett pályás budapesti versenyre és az április budapesti világkupára koncentrálnak – tette hozzá Belák János, aki azt is elmondta, nemcsak a sportolóknak, hanem a szakembereknek is jó tapasztalatszerzési lehetőség lesz a kairói vk-forduló; a szövetségtől egy-egy OCR- és vívószakértő, valamint a versenybírói bizottság tagja, Szatmári László is a csapattal tartott Egyiptomba. – Nemcsak az új akadálysport, hanem a bónusz vívás helyett behozott kieséses vívás miatt is megújul az öttusa lebonyolítása. Azért tartottuk fontosnak, hogy eljöjjenek velünk, hogy első kézből tapasztalják meg az új szabályrendszer alapján szervezett versenyt, és a tapasztalataikat felhasználhassuk, hogy minél jobban megrendezhessük az április végi budapesti világkupaversenyt.”
A 2025-ös világkupaidény a július 4–6-ai vk-döntővel zárul az egyiptomi Alexandriában, ám az elmúlt évektől eltérően négy helyett csak három versenyt rendeznek meg előtte – Kairót április 22–26-án követi Budapest, ezután május 7–11-én a bulgáriai Pazardzsik. Ennek oka, hogy Törökország visszalépett a vk-forduló rendezésétől, amely az évad „alapszakaszának” második versenye lett volna április 9–13. között – de nem csupán ennek a viadalnak nem adnak otthont: amellett, hogy az elmúlt három évben Ankarában rendezték a vk-döntőt, 2025-ben eredetileg Antalyában tartották volna a világbajnokságot.
„A Nemzetközi Öttusaszövetség a sűrű naptárra tekintettel nem helyezett be új világkupa-állomást, a világbajnokságot pedig a litvániai Druskininkai vállalta át, és nem októberben lesz, hanem augusztusban – ismertette Belák, amikor lapunk megkérdezte, ismertek-e ennek okai. – Ritkán van példa arra, hogy egy ország bejelentkezik egy világkupára és egy világbajnokságra, aztán az idény kezdete előtt mindkettőt lemondja. Teljesen biztosat, mély indokokat pedig nem tudunk a döntés hátteréről. Csak puszta sejtéseink, feltételezéseink vannak arról, hogy mindez amiatt történhetett, mert a tavaly év végi UIPM-kongresszuson Törökország nem ért el olyan sportdiplomáciai sikereket, amilyeneket szeretett volna.”
A kairói világkupaverseny tehát kedden kezdődik, és szombaton rendezik mindkét nem döntőjét.
Nem csupán a lovaglástól, hanem a bónusz vívástól is elbúcsúzott a sportág 2024-ben – a Nemzetközi Öttusaszövetség (UIPM) legfrissebb szabálykönyve alapján igyekeztünk összegyűjteni a legfontosabb szabályokat.
A vadonatúj számban, az akadályversenyben (angol nevén obstacle course racing, innen az OCR rövidítés) a versenyzőknek egy 70 méter hosszú, nyolc elemből álló pályát kell teljesíteniük minél gyorsabban, néhány elemnél, mint a rönkökön és a falaknál az ügyesség és az egyensúly, másnál, mint a forgó kerekeken, gyűrűkön kapaszkodásnál és mászásnál a fizikai erő számít (korábbi szabályzatok a korosztályos versenyeken 60-70 méterben határozták meg a hosszt, a legfrissebb e tekintetben 70 métert jelöl ki). Az állandóság jegyében hat elem – illetve ezek sorrendje – az idény összes versenyén megegyezik, kettőt – az ötödiket és a hetediket – sorsolás alapján döntik el az egyes megméretéseken.
Kétszer sorsolnak a technikai értekezleteken: először a selejtezőre beépítendő, azután az elődöntőn és döntőn alkalmazandó elemeket. Egyszerre két sportoló versenyez egymás mellett – a selejtezőben a korábban az akadálypályán elért időeredmények, az elődöntőben és a döntőben a rangsoroló vívás eredménye rangsorol, mindig fordított sorrendben. Ha egy sportoló egy elemet nem tud teljesíteni, figyelmeztetést kap, ha másodszor is ront ugyanazon az elemen, kiesik, és nulla pontot kap. A pálya végén egy, a gördeszkapályákra emlékeztető, félcsőhöz hasonlító falon kell felfutni, és rácsapni a tetején lévő gombra – ekkor áll meg a versenyző ideje. Aki 65 másodperc alatt teljesíti a pályát, 250 pontot kap, a további másodpercek 3 ponttal jelentenek többet vagy kevesebbet.
A bónusz vívást az egyenes kieséses vívás váltja fel. A bónusz vívásban a körvívás fordított eredménye alapján bonyolították le a félperces, egy találatig menő asszókat, és a győztes léphetett tovább a következő ellenfélhez – minden győztes asszó két pluszpontot ért; ha a körvívás nyertese a bónusz asszót is megnyerte, négyet kapott. A kieséses vívásban szintén a körvívás sorrendje dönt – egy bővített 16-os táblán küzd 18 versenyző, először a 15. a 18.-kal, a 16. a 17.-kel csap össze, előbbi győztese a második, utóbbi az első ellenfele lesz –, ebben a körben a 3. a 14.-kel, a 4. a 13.-kal néz szembe, és így tovább. Ezt követi a negyeddöntő, az elődöntő és a döntő.
A bónusz vívással szembeni legnagyobb eltérés, hogy a kieséses rendszerben egy percig tartanak az asszók, és az jut tovább, aki először elér öt találatot vagy az idő lejártáig többször szúrt ellenfelénél. A végső sorrendnél az ugyanabban a körben kiesők között a rangsoroló vívásban elért eredmény határoz. Az egyenes kieséses vívás nyertese 250, döntőbeli vesztese 244 pontot kap, az elődöntők vesztesei 238-at, illetve 236-ot – az azonos körökben kiesőket két, míg az eltérő körökben kiesőket (például a legrosszabb negyed- és a legjobb nyolcaddöntőst) legalább hat pont választja el egymástól a végelszámolásnál.
VILÁGKUPAVERSENY, KAIRÓ
Február 25., kedd: nők, selejtező. Február 26., szerda: férfiak, selejtező; nők, elődöntő, rangsoroló vívás. Február 27., csütörtök: férfiak, elődöntő, rangsoroló vívás; nők, elődöntő. Február 28., péntek: férfiak, elődöntő. Március 1., szombat: férfiak és nők, döntő
A MAGYAR CSAPAT
Férfiak: Bereczki Richárd, Koleszár Mihály, Tamás József
Nők: Bauer Blanka, Erdős Rita, Gulyás Michelle, Guzi Blanka