Ötven év után ismét magyar világuralom jöhet párbajtőrben

Vágólapra másolva!

2024.12.30. 08:03

Címkék

Siklósi Gergely sosem félt kimondani a céljait, megtette ezt Tokió és Párizs előtt is: a BHSE olimpiai, világ- és Európa-bajnok párbajtőrvívója a felkészülését már Los Angeles jegyében kezdte meg.

– A magyar bajnokság egyéni viadalán a vártnál hamarabb esett ki, de a versenyt is az eredetileg tervezetnél hamarabb rendezték meg – a beszélgetésünk témája nem az ob, ám egy kérdés erejéig azért indítsunk ezzel: nagyon megérintette a korai búcsú?
– Mondtam már sokszor, hogy én szeretem a pofonokat – válaszolta mosolyogva Siklósi Gergely, aki januárra ígérte visszatérését a párizsi olimpia után, ám ezen változtatott az ob miatt, ott pedig búcsúzott a negyeddöntőben. – Tokió után ugyanez történt, s bár ezúttal már rutinosabban álltam hozzá, csak december elején kezdtem el vívni, így az állóképességem még nem bírta a tempót, amelyet a bajnokságon hozni kellett volna, és azt sem, amit én szerettem volna hozni.

– Az olimpia után hosszabb pihenő következett, de mi követte ezt? Mit csinál másként, mint Tokiót követően?
– Eddig is volt olyan edzőm, aki a kondicionáló edzéseimért volt felelős, ő is az atlétikából jött, aztán az olimpia után váltottam: a kondiedzéseimet Zsivoczky-Farkas Györgyi, a korábbi többpróbázó irányítja – változott az edzéseim intenzitása, azok megközelítése, nagyobb hangsúlyt kap a felkészülésemben az alapozási időszak. Korábban erre sosem tudtam elegendő időt szánni, ez a problémám megoldódni látszik. Az egész évem meg van már tervezve, Györgyivel pedig nagyon jó a kapcsolatom: elsősorban a Honvédban kerestem edzőt. Szeretem a klubomat, szeretek oda járni, szeretem azt a miliőt, ami ott van, így az volt a célom, hogy az edzéseim zömét oda tereljem.

– Változás az is, hogy immár férjként éli az életét, ez nyilvánvalóan másfajta lelkiállapotot jelent.
– Erősebbé tesz, és komolyabb emberré. Van még egy védőháló körülöttem, amelyik, remélem, sohasem fog sérülni.

– Ezek a változások, ezek a pihenést követő lépések már egyértelműen Los Angeles jegyében történnek, vagyis már most, Párizs után nem sokkal a következő olimpia tükrében tesz tulajdonképpen mindent?
– Igen. Párizs előtt azt mondtam, egyértelműen a csapat a fontos. Ezután is így lesz, vagyis a csapatkvalifikáció kiemelt jelentőséggel bír, ám már vagyok annyira rutinos és van annyi energiám, hogy azt be tudom osztani, így a csapat mellett az egyéni is nagyobb szerepet kap Los Angelesig, mint az előző három évben. A versenyeken mindig előbb van az egyéni, s aztán jön a csapat, jut majd elég erőm és energiám mindkettőre.

– Az olimpiai csapatarany után azt nyilatkozta, Tokiónak az egyéni éremmel a szeme előtt vágott neki, Párizsban a csapat volt a fontos, Los Angelesben mindkettőre figyel – ezt tartja továbbra is?
– Igen.

– Nem fél ezt kimondani?
– Kimondtam Tokió előtt – sikerült. Kimondtam Párizs előtt is – sikerült. Ha Los Angelesben nem sikerül, netán csak egy érem jön össze, mert az, hogy egy sem, „erős lenne”, abból majd tanulok, és előttem van még Brisbane, sőt, a további olimpiák is. Mindent megteszek azért a következő három és fél évben, hogy egyéniben és csapatban is egyre sikeresebbek legyünk. Azt gondolom, ha jól csinálom, most jön, jöhet a legjobb korszakom.

Siklósi Gergely a tokiói egyéni ezüst után Párizsból csapataranyat hozott: Los Angelesre duplázást tervez… (FOTÓ: KOVÁCS PÉTER)

– Meg aztán nem is arról híres, hogy felelőtlenül ígérget, ugyanakkor a kimondott szónak van ereje is, nem?
– Azzal, hogy kimondom a célt, nem gyengítem azt. Valóban van ereje, és én ehhez felelősséget is társítok. Ha már kimondtam, hogy így gondolom, ezt szeretném, ehhez tartanom is kell magamat.

– Nagyon erős a párizsi négyes, ám vannak feltörekvő fiatalok, s ketten, Kovács Gergely és Keszthelyi Zsombor az őszi két világkupa-viadalon bizonyítottak is, hiszen Andrásfi Tiborral és Koch Mátéval mindkét versenyt megnyerték. Milyen majdhogynem állandó harcban élni?
– Harc eddig is volt, mindig akadtak olyanok, akik „fenyegették” a csapatot.

– De ez milyen hatással van önökre, a csapat alaptagjaira?
– Nagy Dávid és én nem kezdtünk el versenyezni októberben, Dávid nyugodt, én is az vagyok, Andrásfi Tibi a csapat oszlopos tagja, Koch Máté pedig már vk-aranyat is nyert az ősszel – mindannyian úgy gondoljuk, a szezon második felében, vagyis tavasszal dől majd el, ki mire képes. Az olimpiai csapatnak van egyfajta védettsége, ám adott esetben a négyes meg is bontható, s ezt a kitételt magamra is vonatkoztatom, vagyis ha nem hozom az eredményeket, én sem vagyok és leszek mozdíthatatlan.

– Boczkó Gábor szövetségi kapitány ugyanakkor azt egyértelműsítette, hogy a fegyvernemen belül a csapatba kerüléshez egyértelműen egyéni eredmények is szükségesek.
– Ezzel egyet is értek. A két fiatal ezen a két világkupa-viadalon ezt még nem hozta, ám veszélyesek – mind a ketten. Másokat nem látok ilyen pozícióban egyelőre, ugyanakkor az egyáltalán nem baj, ha van utánpótlás, ha van kivel edzeni, ha van verseny a csapatba kerülésért. Nem hiszem, hogy bármelyikünk is bántó szavakat használna, ha netán más kapná meg a helyét az együttesben.

– Mikorra tervezi a visszatérését a nemzetközi színtéren?
– Január 24-én, pénteken a dohai Grand Prix-viadalon ott leszek a páston.

– Ha egyetlen jelzőt kellene mondani 2024-re, melyiket választaná?
– Tartalmas. Nem mondom, hogy könnyű év volt, mert nem volt az, de tartalmas volt, ez kétségtelen. Mondhatnám azt is, hogy felejthetetlen volt, ám az eléggé elcsépelt jelző szerintem, úgyhogy ha egy másikat is választhatok, akkor a tartalmas mellé a különlegeset tenném.