– Mi történt? Elküldték, vagy magától ment?
– Én kértem, hogy közös megegyezéssel bontsuk fel a szerződésemet – mondta Lindner Ádám.
– Miért döntött így?
– Amióta októberben átvettem a válogatottat, az olimpiai kvalifikációra esélyes Ecseki Nándor, Madarász Dóra vegyes párost is én vittem. Májusban kiderült, megvan a párizsi kvóta, s Fülöp István sportigazgató többször is megerősítette, a párossal én megyek az olimpiára. Ehhez képest nemrégiben megtudtam, hogy Harczi Zsolt Ausztriából hazatér, július elejétől újra itthon dolgozik, s a szövetség őt jelölte a vegyes páros mellé a párizsi olimpiára. Ezek után úgy döntöttem, inkább átadom a helyem.
– Ezek szerint váratlanul érte a szövetség döntése?
– Pletykákból én is hallottam, hogy Harczi Zsolt visszatér a magyar asztaliteniszbe, de azt nem gondoltam, hogy mindjárt ő viheti ki azt a vegyes párost, amellyel eddig egy percet sem dolgozott. Természetesen nem szeretnék megfeledkezni az elődeimről, hiszen ők hosszabb ideig kísérték ezt a párost, de az elmúlt tíz hónapban én voltam Ecsekiék mögött. Mivel a sportigazgató többször megerősített abban, hogy én mehetek Párizsba, nem tagadom váratlanul ért a döntés.
– Tavaly nehéz helyzetben kérték fel kapitánynak, s akkor igent mondott. Nem érzi úgy, hogy egyszerűen kihasználták?
– Valóban nehéz, puskaporos hangulatú időszak volt, s tudtommal nem is nagyon volt más, aki akkor igent mondott volna a kapitányi felkérésre. Én mégis jöttem mert segíteni szerettem volna a sportágnak, talán nem meglepő, ha ezek után még emésztenem kell a történteket.