Türk lovak Európa-bajnokságát rendezik Bábolnán

Nyéki József elmondta, az eseményre csaknem ötven lovat neveztek, tisztavérűeket és félvéreket. Az állatokat háromtagú zsűri pontozza, kézen vezetés közben lépésben és ügetésben, valamint mozgás közben, vágtával kiegészítve.

Az akhal teke fajta a világ egyik legősibb kultúrlófajtája, a türkmén ló mai leszármazottja. Nevét tenyésztőikről, a türkmén teke törzsről és tenyészhelyéről az Akhal-oázisról kapta.

A fajta a táplálék- és vízhiányos félsivatagi környezetben alakult ki, a zord körülmények miatt vérvonalát a legellenállóbb egyedek örökítették, a türkök nemzeti kincsként tekintenek rá.

Teljesítőképességére jellemző, hogy 1935-ben egy csoport türk Asgabattól Moszkváig 4800 kilométert lovagolt velük 48 nap alatt, ebből három napot víz nélkül mentek, mert nem volt forrás a környéken.

Az akhal teke lehet a magyar népmesék aranyszőrű paripája, ugyanis egyik jellegzetessége az aranyló szőr. A szálak közepe majdnem átlátszó, szinte optikai szálként viselkedik, így a lovat fémes ragyogású szőr fedi.

Az akhal teke lovak populációja igen kicsi, mintegy 1500 törzskönyvezett példányt tartanak nyilván Közép-Ázsiában, Magyarországon mintegy 100 ló lehet. Tisztavérű tenyésztésükkel a Miskolc melletti Mahócán, a Bükki Nemzeti Park határán, Kecelen és Ópusztaszeren foglalkoznak.