A mélység bajnokai – a szabadtüdős búvárkodás legjobbjai versenyeztek a Duna Arénában

A versenyzők mintha csak „élettelenül” lebegnének a vízfelszínen, vagy delfinként úsznak a felszín alatt, ameddig bírják. Az apnea kevéssé ismert sportág, pedig már harmadik alkalommal rendezték meg a nOxygen Apnea Club által szervezett hazai nyílt bajnokságát a budapesti Duna Arénában, amelyen 22 ország 71 szabadtüdős merülője indult. Az apneában az a legfontosabb, ki mennyi ideig bírja a víz alatt akár egy helyben, akár úszva. A Magyar Búvárszakszövetség honlapja szerint „az apnea a szabadtüdős búvárkodás egyik változata, amelyben nem a gyorsaság a meghatározó, hanem az, hogy a versenyző egy levegővétellel milyen eredményre képes”. Medencés változatának versenyszámai közül a statikus apneában helyben kell a leghosszabb időt eltölteni egy levegővétellel; a dinamikus apnea lényege a minél nagyobb táv leúszása (uszonnyal vagy anélkül) egyetlen lélegzettel. A sportág egy másik, nyílt vízi változata is népszerű, ez a mélységi merülés. Az apnea a világjátékok programjának része.

A bajnokság szervezői bemutatóval is készültek a Duna Arénában, hogy megismertessék a sportág jótékony hatását a koncentráció fejlesztésére, a légzéstudatosságra és az állóképességre. Profik tanítottak ismert vendégeket, akik rövid légzéstechnikai oktatás után kipróbálhatták az apnea statikus változatát. A szabadtüdős merülés négyszeres világbajnoka, Korok Fatima, az uszony nélküli úszás magyar bajnoka, Nemes Fruzsina, a szabadtüdős merülés hazai bajnoka és a statikus apnea magyar csúcstartója, Horváth Anna, valamint a nOxygen Apnea Club szakmai vezetője, az uszony nélküli úszás és az uszonyos számok itthoni csúcstartója, a magyar bajnok Sopronyi András volt az oktató. Aki pedig elfogadta a meg- és kihívást: Burján Csaba olimpiai és Európa-bajnok rövid pályás gyorskorcsolyázó, Marosi Ádám olimpiai bronzérmes, többszörös világ- és Európa-bajnok öttusázó, Váradi Orsolya, a Magyar Országos Korcsolyázó-szakszövetség ügyvezetője és Papp Gábor, a Magyar Búvárszakszövetség elnöke.

A közös légzésgyakorlat után Sopronyi adta az első instrukciókat, majd a négy oktató, egyben az életfunkciókat figyelő segítő külön foglalkozott a négy „tanulóval”, ők bemelegítő körrel tapasztalhatták meg a statikus apneát (térdelő helyzetben, lógó karokkal egyszerűen előredőltek a medencében), ezt követően rögtönzött versenyben próbálták ki, melyikük bírja legtovább egy levegővel a víz alatt. Nos, Burján Csaba és Marosi Ádám bírta legtovább, nagyjából két és fél perc után jött fel – a műfaj világrekordja egyébként 12 és fél perc.

„Nagyon fontos, hogy nem erőből kell végrehajtani a merülést. Nem adrenalinhajhászásról van szó – mondta Korok Fatima, aki idén júliusban a Vertical Blue nevű versenyen Hondurasban világrekordot állított fel: 102 méterig merült egy levegővel, oda és vissza 3:47 perc alatt. – Bármelyik változatáról beszélünk, legyen a statikus, a dinamikus, a medencés vagy a tengeri mélymerülés, sportteljesítményről van szó, de ezenkívül életformáról is, amely arra nevel, hogy összhangban legyünk magunkkal, a természettel és a közösséggel, amelyben élünk.”

Korok azt is elárulta, milyen élettani hatásokkal találkozik, aki először próbálja ki például a statikus apneát. „A légzés fő szabályozója a szén-dioxid – nem pedig az oxigén, ahogy azt sokan gondolják. Lélegzet-visszatartásnál felgyülemlik a szén-dioxid a szervezetben, felborul a kémiai egyensúly a testben, és ekkor kap jelet az agy: ki kellene fújnunk. Ez a légzési inger elsőre kellemetlen lehet, valamint a természetes túlélési ösztön is dolgozik ilyenkor – ez ellen »harcolunk békésen«. Igen érdekes felfedezni, miképp tudjuk megnyugtatni, meggyőzni magunkat logikus érvekkel, hogy igenis sok oxigénem van még, és sokkal tovább vissza tudom tartani a levegőt, mint gondolom.”

Hogy milyen hatással van a légzés fejlesztése a szervezetre, ezáltal az apnea milyen pozitív kapcsolatban van az egészséggel? „A légzésgyakorlatok mindenekelőtt csökkentik a stresszt, lelassítják a szívverést – mondta Korok Fatima. – Ilyenkor elhalkul a fejünkben a zaj. A magas vérnyomás kockázatát is sikerrel lehet csökkenteni, a mentális egészség a fizikai egészséget is javítja.”

„Ádám nagyon ügyes és lelkes volt – tette hozzá a Marosi Ádámmal foglalkozó Korok Fatima. – Izgult előtte, de megnyugtattam – az izgatottság miatt gyorsabban fogy az oxigén. Az a legfontosabb, hogy úgy álljon neki, mintha elalváshoz készülődne, mielőtt nagy levegőt vesz a száján, és lemerül. Lényeges, hogy megtalálja az ember az arany középutat, vagyis amikor elegendő levegőt vett, de nem túlerőltetve magát.”

„Az öttusázás előtt úsztam, s már kissrácként is próbálgattuk magunkat, ki meddig bírja egy lélegzettel a medencében – mondta Marosi Ádám a merülés után. – Ebből a szempontból – illetve, mivel a hypoxiás tréning szerves része a felkészülésemnek – nem minden volt újdonság, de természetesen friss tudással is gazdagodtam, amelyet be tudok építeni az edzésmódszerembe. Az öttusa lövészetében hangsúlyos a légzéstechnika, minél nyugodtabb légzéssel, minél alacsonyabb pulzussal kell ötször célozni és lőni. Mindenképpen hasznos volt ez az alkalom, és mindenkit bátorítok, hogy foglalkozzon többet a légzésével.”

Burján Csaba is megerősítette a Korok Fatima által elmondottakat: „Ebben a sportágban tényleg a mentális rész a fontos. Persze kell hozzá edzettség, nagy tüdőkapacitás, de összességében az a lényeg, mennyire tudod magad megnyugtatni, és minél kevesebb izmod dolgozzon merülés közben.”

Sopronyi András elmondta, ugyan már a hetvenes években is voltak Magyarországon szabadtüdős versenyek, a 2000-es évek elején pedig egy jelentősebb hazai csapat nemzetközi viadalokat is rendezett, a közösség idővel felbomlott. Ezért a nOxygen Apnea Clubnál majdhogynem a nulláról kezdték felépíteni a hazai szabadtüdős merülést az utóbbi néhány évben, s mostani népszerűségét jórészt Korok Fatima sikereinek köszönheti. „Olyan érzés, mint a víz alatti meditáció, a fenti világ forgatagából szépen ki lehet kapcsolódni odalent – ecsetelte a klub szakmai vezetője. – A statikus versenyszám a leginkább mentális diszciplína, de az úszószámok is jó ellazulást nyújtanak. Bár egyre többen versenyeznek, a tömegbázist a hobbisportolók adják, akik nem a határaikat akarják feszegetni, csak élvezni a víz alatti lét szabadságát.”

A versenyen is születtek magyar sikerek szép számmal: Sopronyi András országos csúccsal nyert uszony nélküli (172 méter) és uszonyos (211 méter) számban, Karácsonyi Emese országos rekordot állított fel uszonyos úszásban (187 méter), Horváth Anna pedig (aki nemzetközi viszonylatban statikusban második, uszonyosban ötödik, uszony nélküliben 16. lett) az összetett harmadik helyét szerezte meg.

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2023. november 11-i lapszámában jelent meg.)