Tusványos 2023: „Csapatként jobb a magyar futballválogatott a szerbnél”

Vendége volt Bálint Zoltán, a magyarkanizsai Vajdasági Birkózóakadémia ügyvezetője, Nagy Attila, a Román Jégkorongszövetség elnöke, valamint Zsemberi János, a Szerb Labdarúgó-szövetség alelnöke, a Topolya SC elnöke.

„Megtiszteltetés a szerb szövetségben dolgozni, ez néhány évtizede nehezen lett volna elképzelhető. Akkoriban nem volt ideális Jugoszlávia és Magyarország viszonya, mostanra azonban ez megváltozott, és az alelnöki megbízatás a mi munkánk elismerése, megbecsülése is”– mondta felütésként Zsemberi János. A Topolya legutóbbi bajnoki ezüstérme kapcsán kifejtette, a 110 éves klubot a harmadik ligában vették át, és az alapoktól kezdték az újjáépítést, beleértve az infrastruktúra megújítását is. A második helyezés BL-selejtezőt ér, ami az előzetes tervekben még nem szerepelt.

A román hokiszövetségben kevésbé békések a viszonyok, a magyar elnök megválasztása megfeküdte egyes klubok gyomrát.„Tudathasadásos állapot”– közölte a szövetségi elnök, hozzátéve, óriási ellenszélben dolgoznak, jelenleg 21 per zajlik, ebből néhányat már megnyertek. A 2016-ban megalapított székelyföldi akadémia életre hívásának fő célja az volt, hogy a székely gyerekeknek ne kelljen Magyarországra költözniük, ha hokizni akarnak, korábban a kivándorlás tömeges jelenség volt. Ma 1300 gyerekkel foglalkoznak, és újjáéledt számos tradicionális központ Erdélyben. A birkózásban a fordulatot az hozta el, amikor Németh Szilárd irányításával új vezetőség került a hazai szakszövetség élére, amely a külhoni magyar kötődésű bázisokat is felkarolta. Az első ilyen akadémia a Vajdaságban alakult meg, ahol a sportágnak régi és masszív gyökerei vannak.

A sport nemzetpolitikai dimenziói kapcsán szóba került, hogy a magyar gyerekeket a sportban igazán a magyar akadémiák tudják helyzetbe hozni. Futballban húsz alközpont működik, mindenütt magyar edzőkkel. Zsemberi szerint sok a tehetség, 12–13 éves korban a játékosok fele már magyar.„A magyar labdarúgó-válogatott csapatként jobb, mint a szerb”– mondta az Eb-selejtezős esélyek kapcsán. Hokiban az utánpótlás-válogatottságra esélyes játékosokat anyaországi csapathoz irányítják át, az együttműködés az akadémiák között működik. Ami az Erste Ligát illeti, szakmailag jelentős az előrelépés, de még mindig sok a légiós, lesz olyan együttes, amely a következő idényben 10–11 külföldit foglalkoztat majd.„Ez nem jó irány”– fogalmazott Nagy Attila.

„Nemcsak a rivális klubokkal, az új sportokkal is versenyeznünk kell, ráadásul a Vajdaságot az elvándorlás is sújtja,száznyolcvanötezren maradtunk magyarok, ami tragikus”– fejtegette Bálint Zoltán. A megoldás az lehet, hogy minél több magyarok lakta településekre viszik el a birkózósportot, eddig nyolc ilyen iskola nyílt, és már előkészületben van a kilencedik is. A gyerekekért Erdélyben is küzdenek, pedig a hoki ott „nemzeti sport”. Az edzéseken, meccseken korábban jellemző „kemény kéz” helyett a családbarát stílus dívik, a cél, hogy aki lemegy a jégre, ott is maradjon, s ehhez a gyerekek mellett a szülőket is meg kell nyerni.„Nehéz az átállás, Kelet-Európában a poroszos nevelési módszereknek mély gyökerei vannak; a lényeg a következetesség”– állította Nagy Attila.