„Megnéztem a Fradi meccseit” – Palvin Barbara és a sport

Amikor a moszkvai futball-vb-döntő végén gyorsan kiosontam a stadionból, hogy megússzam a napot a franciák ünneplésének látványa nélkül, kiderült, egyszersmind a hatalmas zuhét is elkerültem, ami csaknem elmosta a díjátadó ceremóniát (talán emlékeznek, hogy csak Putyin elnöknek jutott a testőrség esernyőiből). Triplán jó döntést hoztam ráadásul azért, mert a Luzsnyiki Stadion parkolójában összefutottam az általam addig csak fotóról ismert magyar szupermodellel, Palvin Barbarával és barátjával Dylan Sprouse amerikai színésszel. Éppen búcsúzkodtak egy társaságtól, miután Barbara kolléganője, Natalja Vogyanova társaságában megnézték a finálét (a vb-trófeát az orosz modell helyezte el ünnepélyesen a pálya mellett). Természetesen megígértettem a világhírű magyar szépséggel, aki egyébként évek óta elvétve szólal csak meg a hazai médiában, hogy interjút ad a Nemzeti Sportnak. Olvasóinkkal együtt nagyon hálásak vagyunk, hogy most elérkezett a pillanat.

– A saját nevén lett világsztár, mint Barbara Palvin, még csak nem is becézett formában. Nem fordult elő, hogy megpróbálták rávenni, válasszon másik nevet, egy művésznevet vagy ilyesmi?   – kérdeztük a magyar hírességtől, akit az Instagramon 15 milliónál is többen követnek.
– Nem, szerencsére sohasem kérték tőlem, hogy válasszak másik nevet.

– Még annál is fiatalabban lett profi modell, mint ahogy a legtehetségesebb sportolók bekerülnek a felnőttek közé. Hogyan lehet szinte gyerekként feldolgozni az ismertséget, a sikert, és minek tulajdonítja, hogy folyamatosan ívelt felfelé a karrierje? Ki segített, ki volt a támasza a kezdetekkor?
– Tizenhárom éves voltam, amikor megtalált az anyaügynökségem, az Icon Model Manage­ment. Velük kezdtem el a közös munkát. Tizenhat éves koromig Japánban dolgoztam. Az a három esztendő éppen elég volt arra, hogy megtanuljam az alapokat, kialakuljon a személyiségem, tapasztaltabb legyek, így ezután már bizonytalanság nélkül tudtam elindulni a nagy divatfővárosokba, mint amilyen Milánó vagy Párizs. Anyukám végig velem volt, ő volt a legfontosabb támaszom azokban az években. Biztos és szerető családom van, sokat tanultam a szeretteimtől, rengeteget köszönhetek nekik. Tudatosan építettük a karrieremet az ügynökségeimmel, ugyanakkor úgy érzem, a mai napig ugyanaz a lány vagyok, mint amikor elkezdtem a modellkedést, tizennégy éve.

– Amikor felfedezték, már beszélt angolul? Egyáltalán milyen módszerrel, hogyan tanult meg annyira jól angolul, hogy műsorvezetőnek is felkérik? Más idegen nyelven is beszél?
– Az iskolában tanultam angolul, de amikor Japánba utaztam, nemigen tudtam használni a nyelvet, igaz, a japánok sem. Mivel mindig a saját nyelvükön beszéltek hozzám, és kezdtem megérteni, amit mondanak, leginkább japánul kommunikáltam akkoriban. Nagyon sokat felejtettem az évek alatt, de nem olyan régen voltam Tokióban, és sok minden visszajött. Majdnem másfél évtizede megállás nélkül utazom, ebben az időszakban szinte csak külföldön voltam, így elég könnyű volt megtanulnom az angol nyelvet magasabb szinten. Az elmúlt két évben főként Amerikában éltem, így nagy lehetőséget kaptam, hogy finomítsam az angolom. Németül is tanultam sokáig, meg is értem a nyelvet, de sajnos beszélni már nem nagyon tudok.

– Azt olvastam, hogy gyerekkorában kimondottan érdekelte a foci, a labdarúgás. Igaz ez?
– Mindig is fiúsabb lánynak tartottam magam, aki szeret horgászni, focizni és érdeklik az autók. Gyerekkoromban könnyebben barátkoztam fiúkkal, ők mindig fociztak iskola után, én pedig csatlakoztam. Emellett apukám is nagy focirajongó, mindig együtt néztük a meccseket.

– Megmaradt a futball szeretete? Van kedvenc csapata, játékosa? Magyar vonatkozású meccset látott mostanában?
– Nincs kedvenc focicsapatom, de bármilyen meccset szívesen megnézek apukámmal vagy a barátaimmal. Az elmúlt hónapokban végigkövettem a Fradi mérkőzéseit a Barcelona, a Juventus és a Kijev ellen. Ki is mentem volna a mérkőzésekre, de a vírushelyzet miatt és a biztonság érdekében inkább otthonról néztem meg.

– Nyilvánvaló, hogy topmodellként muszáj magát formában tartania. Van különleges, saját módszere? Edzőterem? Futás? Esetleg valamilyen speciális étrend, diéta?
– Amikor van rá lehetőségem, edzőterembe járok. Általában személyi edzővel gyakorlok, aki mindig szól, ha valamit rosszul csinálok. Sok jó tanáccsal látnak el az edzőim, így hatékonyabbak az edzéseim, mintha egyedül kísérleteznék. Nem szeretek különböző diétákat követni, inkább csak tudatosan figyelek arra, hogy minél több zöldséget is egyek és nagyon sok vizet igyak, amellett, hogy mértékkel fogyasztok mindent, amit szeretek. Ez sokat változtatott az alakomon is. Régen nem szerettem a zöldséget, de idővel minden újhoz hozzá lehet szokni.

– Beszélik, hogy a párja, Dylan Sprouse megismerkedett már néhány magyaros étellel és kedveli őket. Főznek együtt? Elviszi őt valamikor egy igazi, magyaros disznóvágásra?
– Dylan imádja a magyar konyhát. Zsíroskenyér, csirkepaprikás... Bármi jöhet! Sok magyaros ételt szoktam főzni neki Amerikában is. Igen, éppen nemrégen vittem el élete első disznóvágására, és mondhatom, remekül érezte magát!

– Mi hiányzik a legjobban Magyarországból, amikor távol van?
– A családom és a barátaim. Nagyon szoros kapcsolatom van velük, mindennap beszélünk, tudunk egymásról mindent. Amikor van rá lehetőségem, hazajövök és meglátogatom őket.

– Hosszú távon New Yorkban képzelik el az életüket?
– Egyelőre Amerikában fogunk élni és dolgozni, a többi a jövő zenéje.

– Amerikában járnak sporteseményre? A „major” ligák közül melyiket kedveli?
– Sikerült már a barátaimmal megnéznünk egy igazi NBA-kosárlabdameccset Amerikában. Óriási élmény volt! Dylan nem egy nagy sportrajongó, de szeretnénk idén eljutni egy baseballmeccsre, ha lesz rá lehetőségünk. Dylan inkább a küzdősportokat szereti, például az MMA-t, amit otthon is rendszeresen nézünk, azóta ezt a sportágat is követem.

– Lányoktól kap több levelet, akik hasonlítani szeretnének önre, vagy szerelmes fiúktól?
– Nagy többségében lányok szoktak írni, de kapok néha üzeneteket fiúktól is. Inkább csak arról, hogy régóta követnek és hogy mennyire tetszik nekik, amit csinálok.

– Saját maga szerkeszti a közösségi médiafelületeit? Mennyire követi a reakciókat?
– Igen, én működtetem az Instagram- és Twitter-profilomat. Korábban sokkal többet olvastam a kommenteket, ma már jóval kevesebbet nézek rájuk. Nem tartottam egészségesnek, hogy minden nap negatív kommenteket olvasok. Helyette próbálok több időt a jelen idejű valóságban tölteni, a telefonom képernyőjén pedig kevesebbet.

– A világban járva mit tapasztal, mit tudnak általában Magyarországról? Palvin Barbaráról mennyire köztudott a szakmában és a rajongói között, hogy magyar? Mennyire fontos ez?
– Aki ismer engem és a munkásságomat, tudja, hogy magyar vagyok, mindig fontosnak tartottam, hogy az emberek tudják, honnan jöttem. Úgy érzem, egyre több ember ismeri Magyarországot, főleg Budapestet.

– Hogyan változtatta meg az életét és a munkáját a világjárvány?
– Próbáltam alkalmazkodni a vírushelyzethez, annyira, amennyire lehetett. Mások és a saját biztonságom érdekében hét hónapot külön töltöttem a szüleimtől, a barátommal voltam Amerikában. Először New Yorkban tartózkodtunk a karantén ideje alatt, majd átrepültünk Los Angelesbe. Csak akkor hagytuk el az otthonunkat, ha nagyon fontos tennivalóink voltak. A munka egy időre teljesen leállt, furcsa volt, hogy nem tudtam utazni, és nem kellett készenlétben lennem, hogy bármikor hívhatnak és indulnom kell. Bízom benne, hogy a 2021-es év jobb és könnyebb lesz mindenkinek.

– Mit jelentett a pályája során a tavaly év végi Music Television-díjátadó, amelynek egyik műsorvezetője lehetett, ráadásul Budapesten? Vállalkozik máskor is hasonló feladatra? Esetleg idehaza is?
– Nagyon meglepett a felkérés! Örömmel mondtam igent erre a lehetőségre. Még nem vettem részt hasonló projektben, így ez új kihívás volt nekem. Jó volt a csapat, élveztük a forgatást és amennyire tudom, mindenkinek nagyon tetszett a végeredmény. Nincsenek konkrét televíziós terveim, de ki tudja, mit hoz még a jövő.

– És az egyéb terveiről megtudhatunk valamit?
– Mindenképpen szeretnék még néhány évig modellkedni, dolgozni, utazni. Sok terv van a fejemben, de még nem tudom, hogyan alakul a jövőm. Próbálok a jelenre koncentrálni, a barátaimmal, a családommal, a szerelmemmel sok időt tölteni és boldognak lenni...

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2021. január 9-i lapszámában jelent meg.)