Varga Tamás, a UIPM versenyigazgatója az M4 Sport Sporthíradójában csütörtökön elmondta, a változtatásoknak még nincs végleges formájuk, jelenleg a kísérletezés szakasza zajlik, volt már néhány tesztverseny – az egyik itt Magyarországon –, és az ezeken gyűjtött tapasztalatok összegzésével alakították ki azt a formátumot, amelyet a UIPM a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) útmutatásai alapján megfelelőnek tart. A munkacsoport, amelyben külső szakértők is tevékenykednek, ebből készíti el a véglegesnek szánt változatot, és az új forma a 2024-es párizsi olimpián debütálhat.
„Két fontos változás jelentkezik. Az egyik, hogy kieséses rendszer lesz, és a másik, hogy a számok között jelentősen lerövidül az idő” – mondta Varga Tamás.
A 36 fős döntős mezőnyben kettő vagy három csoportot alakítanak ki és hat vagy négy továbbjutó lesz. Az érmekért az utolsó szakaszban majd 12 öttusázó fog küzdeni. A lovaglás után negyedórán belül kezdődik a bónuszvívás, ennek befejezését követően tíz perccel az úszás, és ismét negyedórára rá a lézerlövészetes futás. Utóbbi szám esetében még zajlanak az egyeztetések arról, hogy a 800 méteres pályát – melyet négyszer kell teljesíteni négy lövészettel – lerövidítik 600 méteresre.
A nemzetközi szövetség versenyigazgatója elmondta, hogy a változtatásoknál figyelembe veszik a főszereplők, a sportolók véleményét is.
„Természetesen megoszlanak a vélemények, van, akinek tetszik, és van, akinek nem. Minden újítás egyfajta tartózkodással kezdődik” – mondta, és emlékeztetett rá, hogy a bő tíz éve bevezetett lövészetekkel megszakított futás hatalmas ellenállásba ütközött az elején, most pedig gyakorlatilag ez a legnépszerűbb része az öttusának, és egyben egy külön sportág is.
A menetrendet illetően jelezte, valószínűleg a jövő évi kongresszus fogja elfogadni az új változtatásokat, melyeket 2022-től vezetnek be „a hétköznapokba”, mivel kezdődik majd a kvalifikációs időszak a párizsi olimpiára.
Öttusa: Remek érzés megélni a fejlődést – Guzi Blanka
