Kétségkívül fényes időszakát éli a magyar vívás, ami akkor is igaz, ha az olimpiák történetének magyar vonatkozásban legsikeresebb sportágáról beszélünk. A régebbi és közelebbi múltban is megannyi (arany)éremnek tapsolhattunk a világversenyeken, sőt, kijelenthetjük, hogy az elmúlt évek, évtizedek klasszisai felnőttek a korábbi eredményekhez, a régi hősökhöz.
Július 18-án tisztújító közgyűlést tart a Magyar Vívószövetség. Az elnöki tisztséget 2012. május 29. óta Csampa Zsolt tölti be, akinek regnálása alatt a magyar vívósport kiemelkedő eredményeket produkált. Nem sokkal London előtt lépett hivatalba, azóta két játékokat rendeztek. London és Rio is sikeresnek mondható magyar szempontból, s ha a két olimpiát egyszerre emlegetjük, talán nincs is ember, aki nem találja meg a közös nevezőt Szilágyi Áronban: a ma már Decsi András tanítványaként készülő 30 éves klasszis olyat vitt véghez 2016-ban, ami a sportág történetében azt megelőzően mindössze négy férfi kardvívónak (Fuchs Jenő, Kárpáti Rudolf, Viktor Krovopuszkov, Jean-Francois Lamour) sikerült – ők öten voltak képesek megvédeni egyéni olimpiai címüket.
Persze, Rio kapcsán azért még van más „megemlítenivaló” is, merthogy Szász-Kovács Emese gyönyörű győzelmére mindenki emlékszik, ahogyan nem feledjük a siker utáni ölelkezését mesterével, a 2018 őszén elhunyt négyszeres olimpiai bajnok Kulcsár Győzővel sem. Két magyar vívóarany ezt megelőzően legutóbb 1972-ben (vagyis 44 évvel korábban) született: Münchenben a párbajtőröző Fenyvesi Csaba és a férfi párbajtőr-válogatott állt a dobogó tetején. De Imre Géza riói ezüstje és az Imre, Boczkó Gábor, Rédli András, Somfai Péter összetételű férfi párbajtőrcsapat riói bronza is a lista élére kívánkozik, és persze még megannyi nagyszerű, világversenyeken elért siker.
Csampa Zsolt elnöksége sportdiplomáciai sikereket is hozott, bizonyság erre a 2013-as és a 2019-es hazai rendezésű világbajnokság (2013-at megelőzően 1991-ben találkozott legutóbb Budapesten a vívóvilág elitje). Egyik vb sem zárult magyar siker nélkül: hét évvel ezelőtt a férfi párbajtőrcsapatnak, tavaly pedig Siklósi Gergely párbajtőrözőnek szólt a Himnusz a magyar közönség előtt.
Siklósi már az új generáció egyik csillaga, s a magyar vívás egyébként is újra ontja magából a tehetséges fiatalokat. Elég, ha csak a két kardozó ifjúsági olimpiai bajnokot, Pusztai Lizát és Rabb Krisztiánt említjük meg (és akkor még nem is mondtuk, hogy a 19 éves Pusztai évek óta stabil tagja a felnőttválogatottnak is), de persze a tehetség kapcsán hosszas felsorolásba kezdhetünk. A teljesség igénye nélkül: az elmúlt években a fiatalok mezőnyében jócskán bizonyított a mára már felnőttkorúvá érett trió, vagyis Nagy Dávid, Andrásfi Tibor és Koch Máté, valamint Muhari Eszter és Büki Lili (mindannyian párbajtőrözők), Szemes Gergő és Hajas Nóra (tőrözők), Szűcs Luca (kardozó).
Csampa Zsolttal a pénteki Nemzeti Sportban olvashatnak majd interjút.