Markovits László számára az volt a legfontosabb, hogy a Vasas SC-nél dolgozó munkavállalóknak védelmet biztosítsanak, és úgy kalkulálnak, a kialakult szituáció ellenére le tudják zárni a 2019–2020-as idényt anélkül, hogy alapvető változtatásokra kényszerülnének.
„Számomra elnökként az volt a legfontosabb, hogy ebben a nehéz és váratlan helyzetben a Vasas SC munkavállalói ne kerüljenek rögtön egzisztenciális bizonytalanságba, s lehetőségük legyen saját magukra és a családjukra vigyázni – ecsetelte Markovits László, a Vasas SC elnöke a klub honlapján. –Emellett természetesen ugyanezt a védelmet szerettük volna biztosítani a nálunk sportolóknak is, ezért folyamatosan kommunikáltunk a Vasas család tagjaival, majd a kormány intézkedéseivel összhangban felfüggesztettük a csoportos edzéseket, a központi ügyvezetés munkatársai pedig már döntő részben az otthonukból végzik a 24 sportágunkhoz tartozó teendőket. Jelenleg úgy kalkulálunk pénzügyileg, hogy a kialakult szituáció ellenére le tudjuk zárni a 2019–2020-as szezont, és nem kényszerülünk alapvető változtatásokra. Nagyon fontos a mostani helyzetben, hogy a sportban dolgozók türelmesen és empátiával várják ki, milyen pénzügyi lehetőségeink lesznek a jövőben. Ezeket a döntéseket nem lehet sürgetni, feltétlenül szolidárisnak kell maradni, mert a kormánynak és az embereknek vannak jelenleg égetőbb feladataik is. A magyar sport ezzel a hozzáállással tudja meghálálni az elmúlt évtized különleges bánásmódját. Ezzel együtt fel kell készülni minden eshetőségre, több forgatókönyvben is gondolkozunk, de én alapvetően optimista vagyok, még akkor is, ha nagy valószínűséggel az elmúlt tíz évben megszokott általános jólétnek vége szakad a magyar sportban.”
Markovits elismerte, hogy a csapatsportágak költségvetései az utóbbi időszakban nagyon „elszálltak”, ám a jövőben a megváltozó körülmények között újra kiegyensúlyozottabbá válhat a verseny. Fontosnak tartaná, hogy az állami, az önkormányzati és a taotámogatások mértéke ne csökkenjen drasztikusan, mégis számolni kell azzal, hogy a jövőben kevesebb forrás jut sportinfrastruktúra-fejlesztésre.
„Az elmúlt esztendők során elképesztő magasságokba emelkedtek a csapatsportágak költségvetései Magyarországon, ez egy mesterségesen fenntartott világ volt, amelyet biztosan nagyon érzékenyen érint majd az előttünk álló nehezebb gazdasági helyzet. Hozzáteszem, ennek lehet pozitív hozadéka is, hiszen újra kiegyensúlyozottabbá válhat a verseny, és emellett nagyobb szerepet kaphatnak az olyan, általunk is preferált értékek, mint a klubhűség, a közösség, a tervezhetőség, vagy a magyar fiatalok szerepeltetése. A fő prioritás az utánpótlás-nevelésnek biztosított működési feltételek megtartása lesz. Remélhetőleg az állami, az önkormányzati és a taotámogatások mértéke nem fog kényszerből drasztikusan csökkenni, hiszen ebben az esetben elkerülhetetlen lenne, hogy a sport visszasüllyedjen a rendszerváltás utáni áldatlan állapotokba, és így kárba veszne az elmúlt évek összes pozitívuma. Azzal számolni kell, hogy a jövőben kevesebb forrás jut a sportinfrastruktúra-fejlesztésre, az viszont nagyon fontos lenne, hogy a kényszerintézkedések ne érintsék azokat a beruházásokat, amelyek a sportszakmai alapfeladatok ellátását szolgálják. Itt elsősorban az edzéslétesítmények és a kiszolgálóegységek megépítésére gondolok, amire nálunk a Vasasban is nagy szükség van, hiszen több sportágunk is maximális kapacitáson, vagy már azon túl működik a mindennapokban. Mi egyébként kiemelt fővárosi egyesületként szerencsések vagyunk, hiszen nagymértékű állami támogatásban részesülünk, amelyet az elmúlt két olimpiai ciklusban felelősen használtunk fel alapfeladatainkra. Így rendelkezünk tartalékokkal, és ez most egyfajta biztonságot ad.”
Az elnök szót ejtett arról is, hogy a tokiói olimpia elhalasztása vegyesen érinti a klub élsportolóit, míg a csapatsportok esetében cél, hogy mindenki próbálja a legtöbbet kihozni a lehetőségeiből, azonban fontos lesz a szereplők realitásérzéke a megváltozott körülmények között.
„Múlt héten telefonon is érdeklődtem Szász-Kovács Emesénél, Sastin Mariannánál és Szilágyi Áronnál a kialakult helyzetről, a napokban pedig a két elnökhelyettesemmel közösen levelet írtunk valamennyi válogatott sportolónknak, akik a tokiói, vagy az azt követő párizsi játékokra készülnek. Eltérő szituációk vannak, hiszen akad olyan sportoló, aki már a visszavonulását tervezte az olimpia után, másnak pedig talán előny, hogy kap még egy évet a felkészülésre, de összességében mindenkinek nehéz megemészteni egy ilyen hírt. A klub részéről az a minimum, hogy biztosítjuk őket arról, hogy számíthatnak a Vasasra a további felkészülésben is. Az anyaegyesület által száz százalékban finanszírozott kézilabda- és vízilabdacsapatunknál eddig is csak olyat ígértünk, amit be tudtunk tartani, és ebben a szellemben dolgozunk tovább. Ami pedig a labdarúgást, a röplabdát, a kosárlabdát és a jégkorongot illeti, ott önálló többségi tulajdonosok vezetésével működnek a felnőttcsapataink. Az anyaegyesület mind a négy esetben más-más szinten tud szerepet vállalni a partnerségben – mindenki próbálja a legtöbbet kihozni a lehetőségeiből. Fontos lesz a szereplők realitásérzéke a megváltozott körülmények között. A sportolóknak nyitottnak kell lenniük a kompromisszumkészségre a bérek megállapításánál, ezzel is enyhítve azoknak a terheit, akik a kiadásokat állják. Csak ebben a szellemben lehet eredményesen tovább működni.”