Korábban megírtuk, kedden rendkívüli közgyűlést tart a Magyar Olimpiai Bizottság (amely összehívására a sporttörvény októberi módosítása miatt volt szükség), melyen az egyetlen napirendi pont az elfogadásra váró új alapszabály-tervezet, amellyel kapcsolatban elmaradt az előzetes egyeztetés, ráadásul a sportért felelős államtitkárság 38 ponton kifogásolta pénteken – kérdés, egyetlen munkanap alatt sikerült-e orvosolni a problémákat.
Az államtitkárság javasolt például fejezetcímcserét, mert a „2017. január 1-től működő civil sportigazgatási, érdekképviseleti rendszerben a Magyar Olimpiai Bizottság nem az egyedüli képviselője” a megállapított feladatoknak, de van olyan részlet is, amit teljesen ki kellene hagyni a tervezetből, merthogy túlterjeszkedik a MOB – az új sporttörvény értelmében jelentősen csorbított – feladat- és hatáskörén.
Aztán a kilencedik pont például arról szól, hogy „a Tervezet 18. §-ának elhagyása javasolt, mivel a szervezet demokratikus működését és a szavazati jog gyakorlását sérti, ha az olimpiai sportágak országos sportági szakszövetségein kívüli további MOB-tagok az olimpiai játékokkal kapcsolatban nem szavazhatnak”, de van olyan bekezdés is, amit azért kell módosítani, mert a MOB-tagok (116) és az egyes sportágak által delegálható képviselők száma (120) nyilvánvalóan eltér egymástól, és nem világos, ezt hogyan kellene kezelnie a tagságnak.
Vannak olyan bekezdések a dokumentumban, amelyekben a szakszövetségi definíció szimplán nincs összhangban a sporttörvénnyel. Olyan paragrafust is találtak a jogászok, amely szerint a felügyelő biztos kirendelésének korlátozására vonatkozó rendelkezés aggályos és értelmezhetetlen, az a Fővárosi Törvényszékkel szemben hatáskörelvonást is jelent. Közben itt-ott „pontosítása javasolt” és „nyelvtani pontosítást igényel” kommentárok is előfordulnak.
A 38 kifogásolt pont utolsó két bekezdése a leginkább aggasztó: „további megjegyzés, hogy az egységes szerkezetű alapszabály-tervezet számos rendelkezése nem létező alapszabály-rendelkezésre hivatkozik, ami a normavilágosság követelményének nem felel meg, ezen túl az alapszabályi rendelkezések gyakorlati hatályosulását lehetetlenné teszi, ebből a szempontból a Tervezet (és a módosítás okán a teljes alapszabály) teljes felülvizsgálata javasolt”, illetve „az alapszabály felülvizsgálata a jogszabályokban – különösen a sportról szóló 2004. évi I. törvényben – foglalt definíciókkal való összhang, nyelvhelyességi és normaszerkesztési szempontból is indokolt.”
Erről szavaz tehát kedden a rendkívüli közgyűlés – Borkai Zsolt MOB-elnök mindenesetre a Nemzeti Sportnak korábban azt nyilatkozta, tüzetesen átolvasta az alapszabály-módosítás tervezetét, és az tökéletesen megfelel a sporttörvénynek.
Az olimpiai bajnok Török Ferenc már régóta nem rejti véka alá: szerinte Borkai Zsoltnak le kellene mondania a MOB elnöki tisztéről. S nem csupán azért, mert a módosított sporttörvény „lefokozta” a MOB-ot és elvonta tőle a sportirányítást, hanem azért is, mert az új alapszabály-tervezetbe „rengeteg hiba és értelmezhetetlen rendelkezés került”, így az elnökség tagjai azt nem fogadták el. Másnap viszont, néhány hiba kijavítása után, vita nélkül, elektronikus úton ugyanők úgy döntöttek, hogy az anyag a közgyűlés elé terjeszthető. További adalék, hogy az elnökségi tagok az egyik szponzor tévéjét kapták ajándékba, s hogy – Török Ferenc szerkesztőségünknek eljuttatott levele szerint – „Borkai elnök a MOB rendelkezésére bocsátott nyolc darab vendégakkreditációból hármat két gyermeke és az egyik gyermek barátnője javára használt fel, akik így a Nemzetközi Olimpiai Bizottság vendégeként, a VIP-páholyból nézhették az olimpiai eseményeket. Ugyanakkor a MOB kiutaztatott vendégei számára elegendő akkreditáció hiányában jegyeket kellett vásárolni.” Lapunk birtokába jutott több olyan fotó is, amelyek bizonyítják, hogy a Borkai gyerekek, valamint az elnök fiának barátnője valóban hivatalos akkreditációs kártyával vett részt nézőként az ötkarikás játékokon. |