Kína 300 millió embert vonna be a téli sportokba

A csütörtöki délutáni, „Rivaldafény mögött” elnevezésű szekcióban négyen tartottak előadást, négy különböző látásmóddal és megközelítéssel. Géczi Gábor, korábbi jégkorongozó, a Testnevelési Egyetem sportmenedzsment tanszékének vezetője volt az első felszólaló, beszédében rámutatott, hogy a sportesemények megszervezése rengeteg energiát igényel és sokkal több „láthatatlan” ember dolgozik rajtuk, mint akár elsőre gondolnánk.

Miközben szinte kivétel nélkül az élsportolók vannak fókuszban, a sport, a sportesemények sikeressége szempontjából ugyanilyen meghatározó a sport mechanizmusait irányító többi szereplő.

A döntéshozók (szakpolitikusok, sportdiplomaták) és a szövetségi dolgozók (sportvezetők, menedzserek, szakmai vezetők) stratégiailag meghatározóak, rendszereket alkotnak. Az egészségügyi személyzet tagjai (orvosok, gyúrók) nélkülözhetetlen szereplői minden nagyobb rendezvénynek. Az eseményszervezők (a szervezőbizottság vezetőitől a biztonsági őrökig, hostessekig) a lebonyolítás sikerességét biztosítják. A legkevesebb szó általában az önkéntesek szerepéről esik, pedig ők ugyanolyan meghatározói egy-egy esemény sikerességének, hangulatának, mint előbbiek.

Magyarországon egy felmérés szerint a lakosság 13 százaléka vesz részt aktívan rendszeresen önkéntesként különböző rendezvényeken. A 30–39 éves korosztályra jellemző a legkevésbé az önkéntes tevékenység, az ugyanakkor figyelemreméltó, hogy a 60 év felettiek között a szám egyáltalán nem átlag alatti. Géczi szerint a magyar önkéntességi hajlandóság alacsony, ugyanakkor ebből következően fontos célkitűzés lehet, hogy ezt a fajta aktivitást növeljük, mert ezáltal a szabadidősporthoz való hozzáállás is pozitív irányba változik.

„A fényben mindig is az élsportolók voltak, vannak, közülük is a győztesek, ám mindig tartsuk észben, hogy mögöttük nagyon sokan állnak, minden esetben egy teljes közösség” – hangzott Géczi előadásának záró gondolata.

Géczi általános bevezetője után három esettanulmány következett. Selina Khoo, a malajziai Malaya Egyetem tanára az elmúlt évtizedekben több jelentős ázsiai sporteseményt rendező ország példáján bizonyította, hogy a rendezvényekkel nem csak az infrastruktúra fejlődik, hanem az emberi erőforrás (edzők, sportszakemberek, menedzserek, önkéntesek), a szervezői tapasztalat is. A sportesemények révén erősödnek a helyi cégek és ösztönzik a szponzorációt, a sportsikerek pedig a nemzettudatra vannak jó hatással. Khoo kiemelte egy pályázatnak ma már az örökség megtervezésével kell kezdődnie, ebből jöhet a hosszú távú stratégia, ami az alapja lehet az infrastruktúra megfelelő tervezésének.

Vivienne Holt, a brit Youth Sport Trust nonprofit szervezet vezetője arról mesélt, a londoni olimpia milyen új lehetőségeket adott számukra, hogy bevonják az ifjúságot a sportba. Olyan sikeres projekteket tudtak az olimpia révén meglovagolni, mint rendszeres nemzeti játékfesztiválok szervezése, állandó sporthetek az iskolákban és hagyományos, „népi” sportok, játékok terjesztése, amely azóta egy 27 országot átívelő programmá szélesedett és amelyek révén a különböző országok fiataljai megismerkedhetnek egymás kultúrájával.

A Kína legnagyobb szabadidősportos szervezetétől érkező Minhao Hszie a pekingi olimpia pozitív kínai hatásaira koncentrált előadásában. Mint mondta, tizenegy új versenyhelyszín épült a 2008-as olimpiára, és a kihasználtságot erősítheti, hogy 2022-ben a kínai főváros ad otthont a téli ötkarikás játékoknak. Az előadó a folytatásban az infrastruktúra helyett az emberi változásokra fókuszált, mert kívülről ez a kevésbé látható fejlődés.

Minhao Hszie szerint az olimpia fő hozománya, hogy jobban be tudják vonni az embereket a szabadidősportba. Példaként azt hozta fel, hogy míg 2011-ben 10 maratoni futóversenyt tartottak az országban, 2015-ben már 100-at, a résztvevők számra pedig mintegy 100 ezerről egymillióra nőtt! Kínában 2008 óta 5000 iskolában oktatják a futballt szervezetten, és azóta több mint hatezer, csak utánpótlásképzéssel foglakozó klub alakult (minden sportágat figyelembe véve). A téli olimpia rendezési ötletét a lakosság 92 százaléka támogatta, reményeik szerint a következő évtizedben 300 millió kínait vonnak be a téli sportokba.

Mivel foglalkozik a TAFISA? Miért nagy dobás a kongresszus? Miért jó ez Budapestnek, Magyarországnak? Olvassa el a témáról szóló cikkünket!