A fülledt csarnokban csaknem két és fél óráig tartott a második szám. A körvívásban – amelyben mindenki mindenkivel asszózik – a két magyar eltérő módon jutott el a 16 győzelemből és 19 vereségből álló eredményig. Marosi egy darabig nagyjából döntetlenre állt, majd 9/10-es állásnál sorozatban hat győzelmet aratott. Ekkor felszabadultnak is látszott, de csakhamar megszakadt a sikerszériája, a végén pedig zsinórban hétszer kapott ki.
„A Kusztov elleni asszóban teljesen elvesztettem a fonalat” – utalt arra, hogy az orosztól elszenvedett vereség után már semmi sem jött be neki.
Kasza végig hullámzóan vívott, sok asszó után jött le úgy a pástról, hogy nem igazán tudta, hogyan szúrhatták meg. Bár voltak szép tusai – például a vívást megnyerő orosz Alekszandr Leszun is hosszú idő után tőle kapott ki először –, összességében nem érzett rá a megfelelő ritmusra és nem volt hosszabb jó sorozata.
A mezőny a teremből a lovaspálya és a lőtér között emelt, a vívóteremtől néhány száz méterre lévő pódiumhoz vonult, ahol az emelt páston zajlott tovább a második szám az úgynevezett bónuszvívással.
Ebben először a körvívásban utolsó helyezett mérkőzött meg az előtte állóval, a győztes maradhatott a páston a következő ellenféllel szemben, majd ez így folytatódott addig, amíg az első szakaszban legeredményesebb is sorra került. A bónuszvívásban minden győzelem egy pontot ért. A magyarok közül előbb Marosi vívott, mégpedig Sebastian Stasíakkal, s kikapott tőle, majd közvetlenül utána Kasza is alulmaradt az ötös győzelmi sorozatot produkáló lengyellel szemben.
Mindketten 196 ponttal, a 23. helyen fejezték be ezt a számot, összesítésben Kasza a 18., Marosi pedig a 19. a vívást követően.
A verseny a lovaglással folytatódik, majd a lövészetekkel kombinált 4x800 méteres futással ér véget.