A budapesti világkupa-versenyen a harmincháromszoros bajnok Vass Dóra és az együttes kéziszercsapat – Boldizsár Blanka, Ludányi Laura, Lakatos Réka, Szakály Borbála, Raub Nóra, Wehovszky Vivien, Sipos Emma – képviseli a magyar színeket, igaz, a házigazda jogán, versenyen kívül még indíthat az MRGSZ tornászokat.
A legfontosabb a szezonra négy új gyakorlattal készülő Vass Dórának lesz a verseny – a legeredményesebb magyar rg-s a stuttgarti olimpiai kvalifikációs világbajnokságon a huszonnégyes egyéni összetett döntőbe jutást tűzte ki célul, amivel meg is váltaná a jegyét a 2016-os riói előolimpiai „pótselejtezőre.” Az Óbuda-Kalász RG TC tornásza a múlt héten Pesaróban a 33. helyen végzett világkupa-versenyen – a közel világbajnoki erősségű mezőny miatt ez volt az eddigi legfontosabb erőfelmérő a 2015-ös idényben.
Egyéniben a vb egyéni összetett versenyének első 15 helyezettje kijut Rióba. Az utánuk következő 22 tornász kvalifikálja magát az olimpiai tesztversenyre. A huszonkettekből az első hat jut ki az ötkarikás játékokra a tesztverseny összetett eredménye alapján. Három helyet olyan kontinensek kapnak, melyek versenyzője egyébként nem szerzett kvótát. Ha csak két kontinens szorul szabadkártyára, a felszabaduló helyet is a tesztversenyen osztják ki. Egy hely a házigazdáé, egy szabadkártyát pedig a FIG bizottsága oszt ki. A világbajnokságon megszerzett helyek szövetségiek (nem feltétlenül az indul az olimpián, aki a vb-n megszerezte országának az indulási jogot), a tesztversenyen megszerzettek viszont névre szólók. Egy országból legfeljebb két tornász nyerhet indulási jogot. Kéziszercsapatban a vb-n induló huszonnégy egység közül az első nyolc helyezett jut ki, valamint kontinentális alapon is kiosztanak két kvótát (ezt olyan csapatok kapják meg, amelyek nincsenek a legjobb nyolcban, de kontinensük legjobbjai). Ha legalább három kontinens képviselője bent van az első nyolcban (ez nem valószínű), akkor az első tíz helyezett kap kvótát. További három csapat jut ki a 2016-os, riói tesztversenyről. A tizennegyedik hely a házigazda braziloké. Magyar esélyek: Vass Dóra a 2008-as olimpia előtt még szinte újoncként indult a patraszi kvalifikációs vb-n, és nem sok hiányzott a kijutásához. A 2012-es játékok előtt már teljesen „felépített" tornászként minimális különbséggel maradt le a kvótáról a tesztversenyen. Az elmúlt két év eredményei alapján 2016-ban talán valamivel rosszabbak az esélyei, mint 2012-ben, sorsa vélhetően most is a tesztversenyen dől el. Más magyar rg-snek nincs reális esélye a kvótaszerzésre, a kéziszercsapat az izmiri világbajnokságon nem került be az első huszonnégy közé, így számukra az út már ott véget ért. OLIMPIAI KVALIFIKÁCIÓS ABC ITT! |
– Mennyire adott jó képet a pesarói verseny az erőviszonyokról?
– Abszolút nem vagyok elégedett az eredménnyel, a pontszámok jelentősen elmaradtak a teljesítményemtől. A Thiais-i GP-versenyen sokkal rosszabbul teljesítettem, mint a világkupán, és átlagban így is jó fél ponttal többet kaptam. Egy ponttal elmaradtak az eredményeim attól, amit vártunk, ez eléggé megtört az első versenynap után, nehéz volt összeszedni magamat a másodikra, de szerencsére sikerült.
– Hol tart ahhoz képest, amit a szezon elején elterveztek?
– A felkészülés jól halad, abszolút magabiztosnak érzem magam a szőnyegen, de a stuttgarti világbajnokságig van még miben fejlődni. Időarányosan megfelelően állok.
– Ebben a szezonban a korábbinál is sűrűbb a naptár, végén az olimpiai kvalifikációs világbajnoksággal – minden verseny a stuttgarti vébé felkészülési állomása. Mennyire kell óvatosan készülni, hogy elkerüljék a sérülést vagy kiégést?
– Próbálunk a nagyon sok edzés mellett aktívan pihenni, gyógytornásszal és gyúróval dolgozok, minden körülmény adott a jó felkészüléshez. A nagyobb és fárasztó versenyek után az edzésmunkán is változtatunk, az első edzés nem olyan intenzitású, mint a későbbiek, az edzőm erre nagyon odafigyel.
– Mennyiben hozott változást, hogy 2014 óta az ukrán Nina Jeresko is segíti edzőként a munkáját?
– Nagyon jó szakembernek tartom, számomra egyértelműen pozitív a változás. Kicsit más a szemlélete, figyelembe veszi, hogy egy adott napon milyen fizikai és mentális állapotban vagyok, ahhoz igazítja az edzésmunkát. Amikor többet bírok, akkor többet is dolgozunk, máskor visszavesz kicsit a terhelésből, rugalmasan alkalmazkodik hozzám. Huszonhárom évesen már nem olyan könnyű, mint néhány évvel ezelőtt, és ezt ő figyelembe is veszi.
– Egyre hosszabbodik az rg-sek korábban nagyon rövid karrieríve, több a tapasztalt tornász. Az edzők is jobban odafigyelnek arra, hogy meghosszabbítsák a versenyzők pályafutását?
– Figyelnek, ráadásul a FIG pár éve felemelte a korhatárt, és szabályváltoztatásokkal csökkentette a gyakorlatokon belüli technikai elemek számát. Nemrég néztem az első világbajnokságom gyakorlatait, 2007-ben még tizenhat-tizennyolc technikai elemmel dolgoztunk, most kilenccel. Nem volt idő semmire, állandóan rohanni kellett! Most inkább a szertechnika domináns, ez kedvez a tapasztaltabb versenyzőknek, csakúgy, mint az, hogy nagyobb az előadás szerepe – ez a nézőknek is kedvezőbb, színesebb, szebb és esztétikusabb lett a sportág.
A ritmikus gimnasztika világában tényleg sok. Az rg-sek karrierje hírhedten rövid – tinédzseréveik közepén már felnőtt versenyzőnek számítanak, a napi 5-10 órás edzések terhelése pedig brutális –, a FIG egyik célja ezért a versenyzői pályafutások kitolása. A kilencvenes évekhez képest jócskán meghosszabbodott a tornászok karrierje, de egy huszonéves rg-s már így is nagyon rutinosnak számít, gyakran veteránokat megszégyenítő „sérülésgyűjteménnyel.” A 2014-es, izmiri világbajnokságon összesen három olyan tornász – a magyar Soós Viktória, a spanyol Carolina Rodríguez és a mexikói Rut Castillo – versenyzett, aki a 2007-es, patraszi vébét is megjárta. A mezőny korelnöke az 1986-os születésű Rodríguez. |
– Mivel lenne elégedett a hazai világkupa-versenyen?
– Jó lenne saját erőből [a házigazda kap egy automatikus szerenkénti döntős helyet, ha versenyzője nem kvalifikálja magát az első nyolcba egyik gyakorlatával sem – a szerk.] bekerülni egy fináléba, de ez nagyban a riválisoktól függ. Nehéz lesz.
– A minszki Európa-bajnokságon és Stuttgartban mivel számolnak?
– Az Eb-n az első húszba kerülés – ez az országnak kvótát jelent a 2016-os kontinenstornára –, a világbajnokságon a huszonnégyes egyéni összetett döntő a cél. Az első tizenhat közvetlenül kijut az olimpiára, a többi döntős utazik a riói pótkvalifikációs versenyre. A huszonnégyes döntő biztos helyet jelent az előolimpiai „pótselejezőre.”
– Jelentett valami hátrányt, hogy lábfejtörés miatt kihagyta a 2014-es világbajnokságot?
– Júniusban még indultam az Eb-n, novemberben pedig már versenyeztem Innsbruckban GP-döntőn, a köztes időszak esett ki – nagy hátrányt nem jelent. Egy ugrásból rosszul érkeztem le edzésen, ez okozta a sérülést – amikor megvizsgálták, azt mondták, elképzelhető, hogy heteken belül egyébként is fáradásos törésem lett volna a terheléstől. Nagyon sokan azt hitték, hogy abbahagytam, mivel ha egy huszonéves ritmikus gimnasztikázó megsérül, az gyakran a pályafutása végét jelenti. De én úgy gondoltam, a riói kvalifikációt még meg kell próbálni.
– Mióta nem okoz gondot a sérülés?
– Novemberben még fájdalmakkal versenyeztem, december végére éreztem, hogy edzésen sem okoz kellemetlenséget. Mivel a jobb lábfejemen forgok és egyensúlyozok, sok idő kellett, amíg teljesen fájdalommentes lett. A repülőutak után még most is érzem – ez meg is látszik a pódiumedzéseimen.
MELEG AJÁNLÁS, AUGUSZTUSI VERSENY
Visszatérnek oda, ahol elkezdték: a 2009-es, első magyar ritmikus gimnasztika világkupa-verseny után 2015-ben visszatérnek a világ legjobb rg-sei Budapestre, a sportág hazai központjába.
Az első vk-viadalnak még a Papp László Budapest Sportaréna adott helyet, a másodiknak (2010) és a harmadiknak (2014) a debreceni Főnix Csarnok, a Magyar Ritmikus Gimnasztika Szövetség most visszahozta a versenyt a fővárosba, az eddig megszokott márciusi, idénynyitó időpont helyett augusztusra. Hogy miért?
„Nagyon zsúfolt a versenynaptár, a Nemzetközi Tornaszövetség melegen ajánlotta ezt az időpontot" – árulta el Korom Norbert, az MRGSZ elnöke.
A FIG (mondhatni, kötelező érvényű) „meleg ajánlása” egyáltalán nem tesz rosszat a verseny erősségének. Míg a márciusi időpont nagyon korainak számít az rg-naptárban – a dél-európaiak ilyenkor még nem is versenyeztetik tornászaikat, a legnagyobb nevek közül pedig többen még gyakorlataik finomításával vannak elfoglalva –, az augusztus 7–9. között megrendezésre kerülő budapesti világkupa-verseny pontosan egy hónappal lesz az év legfontosabb viadala, a stuttgarti olimpiai kvalifikációs világbajnokság előtt.
Ennek köszönhetően harminc ország negyvenkilenc egyéni versenyzője és tizenöt együttes kéziszercsapat indul – az előzetes nevezési lista szerint az oroszok három éltornászukat, köztük a kétszeres egyéni összetett világbajnok Jana Kudrjavcevát is elküldik, de itt lesznek a sportági hatalmak közül a nevezéssel kicsit késő (és ezért fizető) ukránok, a fehéroroszok, az azeriek, a vb-címvédő kéziszercsapatukat hozó bolgárok, az olaszok és az izraeliek is. Kiemelt fontosságú a verseny a vb-rendező németeknek is, akik teljes csapattal érkeznek – így a kéziszercsapatban alaptagnak számító Hauser Judith 2009 után ismét szőnyegre léphet magyarországi világkupaversenyen, csak immár nem piros-fehér-zöld, hanem német sasos felvarróval a dresszén.
„A nevezési határidő április 5-én lezárult. A mezőny népesebb lesz a tavalyinál, a sportág minden meghatározó nemzete képviselteti magát, hiszen egy hónappal az olimpiai kvalifikációs világbajnokság előtt mindenkinek fontos az állapotfelmérés” – mondta Korom Norbert.
A helyszín ezúttal a Tüskecsarnok lesz, melyben így először rendeznek nagy ritmikusgimnasztika-versenyt – a felnőtt vk-mezőny mellett az MTK-kupa nemzetközi viadalon a junior és pre-junior tornászok, valamint felnőttek is indulnak. Deutsch Tamás, az MTK elnöke elmondta, a bővítés elsődleges oka, hogy versenyzési lehetőséget biztosítsanak a kisebb – a világkupa-sorozatban nem, a világbajnokságon azonban már induló – nemzetek tornászainak is. A Tüskecsarnok mintegy ezerötszáz nézőt tud befogadni rg-versenyen – a FIG szabályzata miatt a terület felét elfoglalja a bemelegítő- és biztonsági zóna –, így a döntőkön könnyen telt ház lehet.
VK-SOROZAT 2015 |
2015. március 26–29., Lisszabon (Portugália) |
2015. április 3–5., Bukarest (Románia) |
2015. április 10–12., Pesaro (Olaszország) |
2015. május 22–24., Taskent (Üzbegisztán) |
2015. augusztus 7–9., Budapest (Magyarország), Tüskecsarnok |
2015. augusztus 15–16., Szófia (Bulgária) |
2015. augusztus 21–23., Kazany (Oroszország – vk-döntő) |
EURÓPA-BAJNOKSÁG |
2015. május 1–3., Minszk (Fehéroroszország) |
EURÓPAI JÁTÉKOK |
2015. június 15–20., Baki (Azerbajdzsán) |
VILÁGBAJNOKSÁG |
2015. szeptember 7–13., olimpiai kvalifikációs vb, Stuttgart (Németország) |