Az impozáns látványtervekkel illusztrált pályázati munka alapgondolata, hogy a versenyhelyszínek közel legyenek egymáshoz. Az elképzelések szerint a 33 pályából 28 maximum 6.2 mérföldre lenne az olimpiai falutól, melyet a UMass-Boston Egyetem területén építenének fel.
„Gyalogosan bejárható játékokat tervezünk, ami illeszkedik abba az elképzelésbe, hogy Boston maga az Olimpiai Park” – mondta David Manfredi, a Boston 2024 tervező bizottságának alelnöke.
A rendezés költsége 4.7 milliárd dollár lenne, ám a bizottság hangsúlyozta, hogy ennek előteremtéséhez nem lesz szükség közpénzek bevonására, szponzori pénzekből, televíziós jogdíjakból és a jegybevételekből fedezni tudnák a kiadásokat.
A számítások szerint 3.4 milliárd kell a szükséges létesítmények, többek között az olimpiai falu, az ideiglenesre tervezett Olimpiai Stadion és a sajtóközpont megépítéséhez.
A költségtervezés során ugyanakkor nem titkoltan úgy kalkuláltak a helyiek, hogy a Bostont és környékét érintő, már elfogadott és részben folyamatban lévő infrastrukturális és tömegközlekedésre vonatkozó, több mint 5.2 milliárd dolláros fejlesztések a terveknek megfelelően lezajlanak majd. A pályázók emellett abban is bíznak, hogy a szövetségi kormányzat a biztonsággal kapcsolatos költségekből kiveszi majd a részét.
Az Egyesült Államok Olimpiai Bizottsága (USOC) csaknem két hete négy jelentkező város közül választotta ki Bostont a hivatalos kandidáló szerepére.
Az Atlanti-óceán partján fekvő város mellett korábban Róma és Párizs is jelezte, hogy versenybe száll, illetve Németország és Dél-Afrika valamelyik nagyvárosa is beadja pályázatát a 2024-es olimpia rendezésére. A győztest 2017-ben jelöli ki a Nemzetközi Olimpiai Bizottság.
Magyarországon szintén komolyan felvetődött a kandidálás lehetősége. A Magyar Olimpiai Bizottság február 6-i rendkívüli közgyűlésén dönt arról, hogy Budapest pályázzon-e a kilenc év múlva esedékes olimpiára.