Rg vb: ötven évvel a pesti első után királynőt keresnek Kijevben

Több szempontból elmondható: ennyire zaklatott ritmikus gimnasztika világbajnokságra még nem került sor. Az „égzengés" a szőnyegen kívül tavaly decemberben kezdődött, és azóta tart: a FIG fegyelmi bizottsága és a nemzetközi bírói kar, valamint a fegyelmi bizottság csörtéje még mindig nem zárult le a 2012 végi nemzetközi vizsgákon tapasztalt súlyos rendellenességeket és csalási vádakat követően. Kijev sok szempontból felbolydult méhkas lesz, egyelőre még megjósolni sem lehet (bár sejteni azért igen...), hogy a külön monitoring-bizottság által figyelt bírói kar mit mutat az ukrán fővárosban.

Zaklatottság van a versenyzők körében is, és ennek is megvan az oka: a 2012-es olimpia után az élmezőny jó része visszavonult vagy szünetet tart, így versenyzők sora kap talán egyszeri lehetőséget arra, hogy beleszóljon a világbajnoki cím kérdésébe. Ilyen tét mellett (a bécsi Európa-bajnokságot leszámítva) még nem sokan versenyeztek az esélyesek közül.

Fokozottan igaz az „egyszeri lehetőség" kitétel az első számú orosz tornászra – így első számú esélyesre –, Margarita Mamunra. A tizennyolc éves, bangladesi származású Mamun ugyan nyeri a versenyeket, ám közel sem olyan meggyőző, mint az orosz éltornászok szoktak lenni – túl sok bizonytalansága van egyelőre ahhoz, hogy hosszú távon is vezetőként számoljanak vele, a konkurencia pedig félelmetes lesz jövőre házon belül. Könnyen elképzelhető, hogy Mamun most megnyeri a világbajnokságot, jövőre pedig címvédőként el sem jut már Izmirbe, mert lesznek jobb oroszok nála...

Átlagpontszámokat tekintve az Eb-n (itt nem volt egyéni összetett) az elsőéves felnőtt Jana Kudrjavceva volt a legjobb: a labdagyakorlatával a mezőnyből kiemelkedő (lásd a videót) tizenhat éves szőke lány Mamun megingása esetén akár még világelső is lehet. Már ha elkerüli azokat a hibákat, amik a szentpétervári vb-főpróbán kihúzták az aranyért indulók köréből... Kudrjavceva labdával egyértelmű esélyes – hihetetlen nehézségű gyakorlata volt az első az új, 20 pontos maximumú pontozási rendszerben, mely elérte a 19-es határt –, buzogánnyal is Eb-címvédő, szalaggal pedig Mamun volt a legjobb a kontinensviadalon.

Az egyéni összetett versenyt tekintve Ukrajnának 2007 óta nem osztanak lapot, most viszont hazai pályán versenyeznek az ukránok, akik valószínűleg mindent bevetnek az orosz uralom megtöréséért. Kérdés, hogy elegendő-e ehhez a „fegyverkészlet”: Ganna Rizatdinova kiváló rg-s, de egy világjátékok-aranyon kívül csak ezüstöket és bronzokat tud felmutatni, Alina Makszimenko meg világklasszis képességű és egyéni stílusú tornász, ám a nagy versenyeken aranyérem nélkül áll, ráadásul csapaton belüli első helyét is elveszítette. Az ukránokhoz hasonló esélyekkel indul a fehérorosz Melityina Sztanjuta, aki 2010-es egyéni összetett bronzával a legjobb egyéni vb-eredményt elért tornász a mezőnyből.

Sztanjuta csak a vk-döntőben fújó erős orosz „hazai szélnek” köszönhetően nem nyerte meg az összetett világkupát, a világjátékokon két aranyérmet szerzett, és ő az egyik legkomplettebb (ha nem is a leglátványosabb) tornász. Az Európa-bajnokságon a „virtuális egyéni összetettben” majd' 1.2 ponttal végzett Mamun mögött, ám azóta estek a pontszámok, ezért szorosabb verseny lehet, ez pedig jó hír Sztanjuta számára.

A fentieken kívül az élmezőny többi tagja aranyról nem álmodhat, éremről vagy érmekről azonban igen: a kiváló versenyzőtípus bolgár Szilvija Miteva 2009 és 2011 után gyarapítaná vb-éremkollekcióját, az Ázsia-bajnok, olimpiai ötödik dél-koreai Szon Jeon Dzse pedig hazája első vb-érmét szeretné megszerezni Kijevben.

Bárki is lesz az egyéni összetett bajnok – az olimpiai elsőséget leszámítva ez a legnagyobb presztízsű elsőség –, az elmondható: nagyon jó tornász áll a dobogó tetejére, ám valószínűleg nem olyan, aki a sportágtörténet igazi nagyjai között lesz számon tartva. Egyéni összetett világbajnokságot az elmúlt huszonöt évben kevés kivétellel (a vb-jét „szőnyegen kívül” megnyerő ukrán Tamara Jerofejeva és az orosz Olga Kapranova) csak a sportág legnagyobbjai tudtak nyerni. Egyelőre nem látszik, hogy az esélyesek közül bármelyik tornász olyan sportági legendává válhatna, mint Maria Petrova, Jelena Vitricsenko, Alina Kabajeva, Anna Besszonova vagy a legutóbbi három vb-t megnyerő Jevgenyija Kanajeva. Persze erre a kijelentésre mindegyik favorit örömmel cáfolna rá.

Kéziszercsapatban – ha nincs teljes összeomlás – a szenzációs képességű oroszoknak simán kellene nyerni, valószínűleg a fehéroroszok előtt. Ez azt is jelentené, hogy az oroszok hat év és három világbajnokság után szerzik vissza a kéziszercsapat összetett aranyat az olaszoktól, akik épp az olimpia utáni változásokat „nyögik”. Az olasz csapat még közel sem állt össze (lásd a szentpétervári, hihetetlen összeomlásukat), de éremre jó lehet, ugyanerre pályáznak bolgárok, a spanyolok és a franciák is.

A MAGYAROK

Teljes magyar küldöttség vesz részt a világbajnokságon: egyéniben Vass Dóra és Böröcz Bianka, kéziszercsapatban a Boldizsár Blanka, Horváth Csinszka, Kiss Barbara, Kun Zsuzsanna, Raub Nóra, Tóth Sarolta egység indul. Vass Dóra Mie (2009), Moszkva (2010) és Montpellier (2011) után sorozatban negyedszer veszi célba az egyéni összetett döntőjét – az eredeti célkitűzés a top 15 volt, ám tekintve az idei pontozást és az eredményeket a finálé is már megfelelő eredmény lenne. Böröcz Bianka és a kéziszercsapat elsősorban tapasztalatszerzésre használhatja a világbajnokságot: sokkal inkább jól végrehajtott gyakorlatokban, mintsem számszerű eredményben mérhetik a sikert.

TORNATÜNDÉRTŐL BANGLADESIG – ÉRDEKESSÉGEK

♦ Ez a 32. ritmikus gimnasztika-világbajnokság, egyben pedig ünnepi verseny is: a sportág első vb-jét 1963-ban, Budapesten rendezték. Az első rg-világbajnok a szovjet Ljudmila Szavinkova lett, megelőzve honfitársát, Tatjana Kravcsenkót és a bolgár Julia Traslievát. A félszáz évvel ezelőtti, pesti világbajnokságon Belgium, Bulgária, az NDK, Spanyolország, Lengyelország, a Szovjetunió, Finnország, Csehszlovákia és házigazdaként Magyarország vett részt. Az eseményt egy évvel később ismerték el a sportág első világbajnokságának.

♦ A dél-koreai Szon Jeon Dzse egy kontinens kedvence: Ázsia megőrül a gyönyörű koreai lányért, aki a Forbes listája alapján hazája harmadik (!) legnagyobb sztárjának és az egyik legjobban kereső koreai sportolónak számít. A helyi Forbes-listán a valaha volt második legjobb eredményt érte el a sportolók közül Szon, a futballsztár Pak Dzsi Szung végzett korábban csak harmadiknál előrébb. A „tornatündérnek" becézett, évek óta Oroszországban edző Szon dél-koreai óriáscégek sorának a reklámarca.

♦ Margarita Mamun ugyan moszkvai születésű, de félig bangladesi, és versenyzett is Banglades színeiben egy rövid ideig. Sportdiplomáciailag azért nem mindegy, melyik országot képviseli az ember... Mamun lehet az első dél-ázsiai származású rg-s, aki világbajnoki érmet nyer.

♦ A ritmikus gimnasztika nem a „késő” húszas éveikben járók, pláne nem a harmincas anyák sportja, bár – ez kifejezetten jó a sportágnak – egyre tolódik ki a visszavonulási korhatár. Még így is óriási szó az, hogy a szlovén Mojca Rode harmincévesen és kétgyermekes anyaként (két kislánya van) kvalifikálta magát a világbajnokságra! Természetesen ezzel Rode a mezőny korelnöke is. Rode 2001-ben már világbajnokságon szerepelt, a mostani esélyesek közül Jana Kudrjavceva akkor még el sem kezdte a sportágat. Az 1983-as születésű Rode után az 1986-os születésű spanyol Carolina Rodríguez és bolgár Szilvija Miteva következik a sorban.

♦ A mezőny „kiürülésére” és az átmeneti állapotokra jellemző, hogy a 2012-es olimpiai döntőből csak öten indulnak Kijevben, az első négy helyezett közül senki. Szon Jeon Dzse 5., Makszimenko 6., az izraeli Neta Rivkin 7., Miteva 8., Rizatdinova 10. volt Londonban.

♦ A sportág történetében csupán egy olyan világbajnoki egyéni összetett győztes volt, aki nem a volt keleti blokkból jött: 1975-ben a nyugatnémet Carmen Rischer nyert. A keletiek nem indultak... 1995 óta csak ukrán és orosz győztesek voltak egyéni összetettben.

♦ Összességében is kevés nem exszovjet vagy bolgár világbajnok volt egyéniben, megérdemelnek egy felsorolást. Hana Micechová (csehszlovák, egyéni összetett, 1965), Carmen Rischer (nyugatnémet, egyéni összetett és szalag, 1975), Christiana Rosenberg (nyugatnémet, labda és buzogány, 1975), Hiragucsi Micuru (japán, karika, 1975) és Szun Duk Dzso (észak-koreai, 1971, labda), Daniela Bosanska (csehszlovák, 1979, buzogány), Carmen Acedo (spanyol, 1993, buzogány). 1993 óta kizárólag exszovjetek és bolgárok nyertek egyéni világbajnoki címet, kéziszercsapatban az olaszoknak van négy, a spanyoloknak egy aranyuk.

♦ Mindössze hat olyan tornász volt, aki a legutóbbi három világbajnokságon egyaránt egyéni összetett döntőbe jutott – nem kis szó, hogy az egyik közülük Vass Dóra. A hatok: Melityina Sztanjuta, Szilvija Miteva, Neta Rivkin, Alina Makszimenko, Carolina Rodríguez és Vass Dóra. A legtöbb világbajnoki döntője (egyaránt négy) Rivkinnek és Mitevának van.

♦ Az olimpiához hasonlóan a világbajnokságon is a német kéziszercsapat tagja a volt magyar válogatott Hauser Judith, míg a kanadai egyéni indulók közül Annabelle Kovacs erdélyi magyar származású.