Még Erőss Zsolt sem lép a szent hegyre

A 2003-ban alakult Magyarok a világ nyolcezresein expedíciós sorozat célja, hogy mind a 14, nyolcezer méternél magasabb hegy csúcsán álljon magyar hegymászó, és eddig majdnem mindegyik évben sikerült a Himalájában egy csúcsra feljutni.

Pár hegy maradt csak hátra: a 8611 méter magas K2, mellyel 2005-ben már próbálkozott a csapat, Erőss Zsolt 8350 méterről volt kénytelen visszafordulni az egyre romló időjárás miatt, pedig a hírhedt hegy kulcsrészén, az „Üvegnyaknak” nevezett jeges összeszűkülő falszakaszon már túljutott, csak fel kellett volna gyalogolnia a csúcsig.

A másik a 8091 méteres, veszélyes Annapurna, amellyel tavaly már próbálkozott a csapat, és amely expedíció végül tragédiába fordult. Az egyetlen nyolcezres hegy, amelyen még egyáltalán nem járt magyar ember, a 8586 méter magas Kancsendzönga India és Nepál határán, a többi hasonlóan magas hegytől különálló masszívumot alkot. Ez a legdélebben fekvő nyolcezres.

„Ez a hegy elégé változó tud lenni, a havazástól függően könnyebb, de akár nagyon kemény is lehet – mondta a Nemzeti Sport Online-nak Erőss Zsolt, a csapat első számú csúcsmászója. – Én mindennapos havazásra és nehéz körülményekre számítok, mert ma már jóval instabilabbak az időjárási körülmények a Himalájában, mint akár tíz-húsz évvel ezelőtt.”

Erőss mély hóra számít, amin akár segíthetne is a tavalyi Annapurna-expedíción már eredményesen használt hótalp, viszont a Kancsendzöngán sok esetben egyszerre kell mély havas és meredek részekkel számolni, ami tovább nehezíti majd a haladást.

„Ki kell találnom valamit ezen a téren, mert nekem a műlábam miatt sem kedveznek az ilyen körülmények. Ráadásul, amikor még nem volt műlábam, én akkor is mindig hátrányba kerültem a többiekkel szemben a mély havas terepeken. Nekem állandóan nagy strapa volt az ilyen haladás, folyamatosan elsüllyedtem.”

A Kancsendzöngát a helyiek „Szent hegynek” tartják, ezért a hegymászók tiszteletből nem is lépnek a csúcsára, bár ezt nem valószínű, hogy a hegy történetében minden nyugati mászó betartotta volna. Sőt, ez gyakran kisebb csalásokra is alkalmat adott, volt olyan dél-koreai mászó, aki olyannyira nem lépett a csúcsra, hogy a kitűzött zászlóját 100 méterrel a legmagasabb pont előtt találták meg. Viszont a magyar csapat is tartani fogja magát a helyi hagyományokhoz, ha feljut.

„Kétezer-nyolc óta dolgozunk azon, hogy a Kancsendzöngát is elérjük, de mindig volt könnyebben megközelíthető és kivitelezhető csúcs a Himalájában. Na, ezek mostanra elfogytak – mondta Kollár Lajos, az expedíció vezetője. – Most már belehúzunk, jövőre megpróbáljuk a két hiányzó hegyet megmászni, az Annapurnát és a K2-t, így talán kétezer-tizennégyre sikerül a programunkat befejezni. Ennek persze feltétele, hogy most sikerüljön a mászás.”

„Nehéz hegyre megyünk, váltakozó tereppel, jeges szakaszokkal, jégfalakkal, hosszú gleccserrel és szérakokkal, a felső részén pedig egy sziklás résszel.” Mivel nagyjából öt expedíció lesz egy időben a hegyen, idén is várható lesz együttműködés a nemzetközi csapatok között.

A magyar csapat harmadik tagja a 26 éves Kiss Péter, akinek még nincs hegymászó tapasztalata 5000 méter fölött, de ő volt az első magyar, aki mind a 82 négyezres csúcsot megmászta az Alpokban, és nyolc év alatt igen komoly hegymászómúltra tett szert. Mivel még újoncnak számít a magasabb régiókban, az expedíció vezetője elmondta, hogy fél szemüket mindig rajta tartják, de a csapat bízik benne, és neki is kiváltotta a csúcsengedélyt.

A negyedik tag a 47 éves szlovák Jaroslav Dutka, aki nyolcezresre ugyan még nem jutott fel, de tapasztalt magashegyi mászónak számít, ráadásul a magyaroknak sem ismeretlen. 2005-ban tagja volt a magyar K2-expedíciónak, ahol 8000 méterig jutott, és sokat segített Erőss Zsoltnak az ereszkedésben és lejutásban.

Az alaptábor (Base Camp) 5300 méter magasan fekszik, kicsivel az élettani határ fölött, ami a regeneráció szempontjából nem a legideálisabb, és egy kilencnapos, nehéz túrával lehet elérni. A csapatok az itteni szokás szerint négy magashegyi tábor kiépítését tervezik, melyek közül a legutolsó, a csúcstámadó tábor 7400-7500 méter magasan lesz.

Bár ezt az időjárás befolyásolhatja, a tervek szerint legkorábban május közepén kerülhet sor csúcstámadásra, a magyar expedíció június elején tervezi a visszatérést.