Háromszázezer forintos segítség a Pekingben pórul járó Baranyai Jánosnak

Kiadós ónos eső képes annyi embert beterelni egy sebészeti rendelő várótermébe, mint amennyien felkeresték dr. Juhász László munkahelyét hétfő délután. Az ónos eső ebben a melegben megkímélte a fővárost, ellenben rengeteg újságíró toporgott a helyiségben, miközben odabent Baranyai János könyökét vizsgálta Juhász doktor.

Ez idő alatt Gyenesei István sportért felelős minisztert vártuk, aki pár napja tudatta, hogy az ÖTM támogatja a pekingi, súlyos könyöksérülése után mindössze háromezer forintot kapó sportolót. A szerény összeg az úgynevezett versenyengedély-kártyához kapcsolódó biztosítás hozadéka: 28 napnál több táppénz esetén ennyi jár, bárki – kajakozó, ökölvívó, atléta, stb. – legyen is a szenvedő alany. Tegyük hozzá, a súlyemelő-szövetség kezdeményezésére a Mező Ferenc Sportközalapítvány 100 000 forinttal segítette ki Baranyait, aki a hétfői nagy felhajtást tapasztalva bevallotta: kicsit kényelmetlenül érzi magát.

No mindegy, a miniszter meghirdette segélyakcióját, amire ráharapott a média, Baranyai pedig kénytelen volt többször egymás után elismételni a kézfogást Juhász doktorral, aztán megint levetkőzött, megint megvillantotta a bicepszét (a sérülés helyére odatetováltatta a pekingi olimpia logóját), megint felöltözött, és még sorolhatnánk.

Ő is érezte, mintha túlkompenzálnák, mintha ő lenne az ország kedvenc szegénykéje, holott egyáltalán nem „nélkülöz”. Bizony, ezt a szót használta a minisztérium sajtófőnökének invitálása. Lehet, csak a tájékozatlanság szülte, mindenesetre szerencsétlen a megfogalmazás – mert így azért nem igaz.

Persze örüljünk a segítő kéznek. A 300 000 forintot a Nyíregyházi VSC számlájára utalják, és kizárólag Baranyai felkészítésre használhatják fel. A Nemzet Sportolóinak adott ebédről érkező Gyenesei István elmondta, jó szót hozott, a pénz pedig amolyan bónusz, ő csak a dolgát teszi. Reméli, hogy Baranyai ott lehet Londonban, mégpedig nem egyedül (mint Pekingben), hanem több súlyemelőtársával egyetemben.