Sportpolitika: jövőre 1,4 milliárddal csökken a sportköltségvetés

MTI MTIMTI MTI
Vágólapra másolva!
2008.10.29. 00:38
A módosított költségvetés tervezete szerint jövőre 1,4 milliárd forinttal kevesebb lesz a sport központi állami támogatása az ideihez képest – derült ki az Országgyűlés sport- és turisztikai bizottságának keddi ülésén.
A magyar sport a fejezeti kezelésű előirányzat szerint 2009-ben állami forrásból 12,6 milliárd forinttal számolhat, és ehhez jön még a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet (NUSI) 4 milliárdos támogatása – ismertették a Pénzügyminisztérium képviselői. A tervezet alapján jövőre 312 millió forinttal többet fordíthatnak utánpótlás-nevelési célokra. Összesen 2,3 milliárd forint jut a versenysport, a köztestületek és a Wesselényi Sportközalapítvány számára, ez 878,4 millióval kevesebb, mint az idén. Egyúttal 111,6 millióval csökken a szabadidősport- és 391,6 millióval a létesítmény-fejlesztések állami támogatása is. A bizottság tíz igen és hét nem szavazat mellett támogatta, hogy a költségvetési törvénytervezet alkalmas az általános parlamenti vitára. A bizottság meghallgatta a Magyar Olimpiai Bizottság beszámolóját a pekingi szereplésről. Kamuti Jenő főtitkár szerint a magyar versenyzők várakozáson alul teljesítettek az ötkarikás játékokon, ugyanakkor pozitívum, hogy doppingmentesen sikerült átvészelni az olimpiát. Molnár Zoltán ügyvezető igazgató hangsúlyozta: több volt a magyar csapatban, s 15 sportág még pontot sem tudott szerezni. Elismerően szólt a vízilabdázók és a kajak-kenusok szerepléséről, s jónak minősítette az úszók és a kézilabdázók teljesítményét. A gyengébb szereplés okai között említette, hogy több sportágban nem volt megfelelő hazai rivalizáció, a sportegészségügyi háttér hiányosságai kapcsán pedig megemlítette, hogy a Sportkórház dolgozói például 2007-ben nyolc hónapig nem kaptak pénzt. Szabó Tamás professzor, a NUSI igazgatója kijelentette, súlyos szakmai hibák történtek az olimpiai felkészülés során, különösen az akklimatizáció és az orvosi segítség terén. Buzánszky Jenő, a sport- és turisztikai bizottság tanácsadója arra hívta fel a figyelmet, hogy többet kell foglalkozni a fiatalok sportolásával és az utánpótlás-neveléssel, mert "fizikailag nem bírjuk a strapát az ellenfelekkel". Az Aranycsapat jobbhátvédje elmondta: az ő idejükben még heti öt testnevelés óra volt az iskolában, ma pedig csak kettő. Szalay Ferenc fideszes képviselő szerint Pekingben az történt, amire magyar szempontból számítani lehetett, majd hozzátette: a költségvetés tervezete azt mutatja, hogy a sport ma nem fontos Magyarországon. Páva Zoltán MSZP-s honatya hangsúlyozta: el kell felejteni, hogy sportnagyhatalom vagyunk, mert ami annak fenntartásához kellene, azt nem bírja el a költségvetés. Több képviselő is egyetértett abban, hogy a forrásokat az utánpótlás-nevelésre kell koncentrálni. Ezután a testület egyhangú szavazással elfogadta azt az állásfoglalást, miszerint a magyar sportélet négy legfontosabb megoldandó problémája: megakadályozni a sportegyesületi rendszer további leépülését, javítani az edzők és sportszakemberek anyagi és erkölcsi megbecsülésének jelenlegi alacsony szintjén, négyéves ciklusra tervezhetővé tenni az olimpiai felkészülési támogatást, valamint biztosítani a londoni felkészüléshez a megfelelő szintű sporttudományos és sportegészségügyi hátteret. A testület szintén ellenszavazat nélkül foglalt állást abban, hogy a nemzeti labdarúgó stadiont a Puskás Ferenc Stadion helyén építsék fel.
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik