Csütörtökön eldől, ki lesz nyolc évre a NOB elnöke

Változik-e a jövőben a globális sportpolitika és lesznek-e kizárt vagy visszafogadott nemzetek az olimpiai családban? Mi tartja fenn az olimpiai sportok gazdasági ökoszisztémáját, ha hatalmas kereskedelmi partnerek köszönnek el egy olyan sikeres olimpia után is, mint amilyen a párizsi volt? És lehet-e fordulat az irányításban, ha 130 év után a nemzetközi olimpiai mozgalom élére 10. elnökként a hat férfi jelölttel szemben egy afrikai nő kerül? Megannyi kérdés, amelyekre a görögországi 144. NOB-kongresszus március 20-i elnökválasztása adhatja meg a választ. A megválasztott elnök ténylegesen egy több hónapos átadás-átvételi időszakot követően 2025. június 23-án foglalhatja el Lausanne-ban Thomas Bach elnöki székét, aki 12 éves terminusa záró napját követően NOB-tagságáról is lemond. A Nemzeti Sport a jelöltekkel készített exkluzív interjúkat ábécérendben összegezve elemzi most olvasóinak, hogy a titkos szavazással döntést hozó NOB-tagok – köztük Fürjes Balázs – vajon milyen érvek alapján választhatnak csütörtökön új NOB-elnököt.

Lord Sebastian Coe

A 68 éves Lord Sebastian Coe a legidősebb a hét jelölt közül, aki erre a felvetésre így reagált a vele készített exkluzív interjúban: „Az életkor semminek sem mércéje, és különösen nem jelzi a fizikai képességeket vagy a szellemi erőnlétet.”

Lord Coe igazi nagyágyúnak tekinthető ebben a versenyben, és ha már verseny, egyáltalán nem jellemző rá, hogy veszítene bárhol is, ahol elindul. A mai napig aktívan futó Coe-nak anyai nagyapja ágán indiai felmenői vannak, így talán nem is csoda, hogy sokat emlegeti Indiát mint a jövő olimpiájának egyik potenciális helyszínét. A hetvenes és nyolcvanas évek középtávfutó feno­ménjának számító, többszörös világcsúcstartó és kétszeres olimpiai bajnok brit sportdiplomata büszkélkedik talán a legelőkelőbb pedigrével, ami a rátermettség valódi kritériuma lehet. Kimagasló sportolói múltja, a közgazdasági és társadalomtudományi területen végzett tanulmányai, az üzleti életben szerzett jártassága mind erős érv lehet személye mellett.

„Nem hiszem, hogy van bármi is az önéletrajzomban, ami mást mutatna rólam, mint hogy szenvedélyesen hiszek az olimpiai mozgalom erejében és hatalmában” – beszélt teljes átéléssel a NOB-vezetőként remélt jövőjéről.

A konzervatív politizálásban gyűjtött sok-sok tapasztalata sem válik kárára, a Lordok Házának tagjaként Lord Coe az Egyesült Királyság felsőházában edződött hozzá a nemzetközi sportpolitika kihívásihoz. Nem csupán sikeres olimpiai kampányt vezetett, a 2012-es londoni olimpia szervezőbizottságát irányítva beírta nevét a legjobb olimpiát szervező nemzetközi sportvezetők sorába. A 2015-ös megválasztása óta a harmadik és egyben utolsó ciklusát tölti a nemzetközi atlétikai szövetség, a World Athletics élén, ami a legjobb dobbantó lehet neki a NOB csúcsára. Egyesek szerint ugyanakkor épp az olimpiai pénzdíjak körüli reform­törekvései vethetik vissza az ötkarikás elnökségért folytatott kampányát.

A vele készített exkluzív interjúból érdemes kiemelni, hogy Coe elsőként állt ki a biológiai nők védelme érdekében, mert ahogy fogalmazott: „A női kategória védelme számomra nem képezheti vita tárgyát. Sajnálom, de ezt ki kell mondanom: ebben a kérdésben létfontosságú, hogy a biológia legyen a döntő tényező” – erősítette meg azt az elvet, amelyet már a nemzetközi atlétika világában meghonosított.

Kirsty Coventry

A 41 éves és férjével két kislányukat nevelő korábbi kiváló úszó jelenleg hazája, Zimbabwe sportminisztere. A kisebbik Coventry lány alig öt hónapos, vagyis őszi megszületésével nem könnyű feladat elé állította a masszívan kampányoló édesanyját, aki ugyanakkor így mesélt a vele készült interjúban a mögötte álló háttérről: 

„Csodálatos férjem van, igazi támaszom, és most ő van otthon a hatéves kislányunkkal. Ez valódi csapatmunka. Az afrikai kultúrában, ahonnan származom, úgy mondjuk: egy egész falu kell a gyerekneveléshez.”

Kirsty Coventry óriási előnye, hogy hitelességét párját ritkító úszókarrierje alapozta meg. Öt olimpián vett részt, visszavonulásakor Egerszegi Krisztinával holtversenyben neki volt a legtöbb olimpiai érme női egyéni úszószámban. Olimpiai és világbajnok, világcsúcs is fűződik a nevéhez.

„Szeretném, ha a két lányom is megismerné az olimpiai játékokat, amelyeknek akkor is társadalmilag relevánsnak kell maradniuk, amikor már elég idősek lesznek ahhoz, hogy megértsék a lényegét és értékeiket: a tiszteletet, a barátságot, a kiválóságot, az ellenálló képességet, valamint azt, hogyan kell felállni a kudarcok után.”

Coventry aktív sportpályafutását követően a sportdiplomáciában kezdett dolgozni hazájában és a nemzetközi olimpiai mozgalomban is, utóbbinál jókora szerepe volt a sportolói bizottság stratégiájának kidolgozásában. A NOB-elnöki kampányának kezdete óta erősen tartja magát a szóbeszéd, hogy ő a leköszönő Thomas Bach kiszemeltje, hiszen megválasztása esetén ő lehetne az első női és az első afrikai vezetője a szervezetnek, amit a távozó német sportvezető is méltó „örökségként” mutathatna fel a jövő nemzedékének. Persze, erre is volt válasza az ismert úszónak:

„Tényleg felvérteztem már magam a támadásokkal szemben, a lényeg továbbra is a nyílt kommunikáció. Beszélgetnünk kell azokkal, akik kritizálnak minket. Mindig az őszinte kommunikációban hittem, ahogyan abban is, hogy nem lehet a körön kívül állva kiabálni és ettől várni a csodát, az élet nem így működik.”

Coventry nem híve az olimpiai pénzdíjaknak, mert úgy véli, a sportolónak addig a legfontosabb a pénzügyi és minden más támogatás, amíg eljut oda, hogy olimpikon legyen.

„Célom, hogy támogassuk a sportolókat pályafutásuk alatt és után, biztosítsuk a fenntarthatóságot, és zéró toleranciát tanúsítsunk a korrupcióval szemben, valamint garantáljuk az egyenlő bánásmódot és az elszámoltathatóságot mindenkivel szemben” – reagált utóbb az interjúban célzottan elhangzó témafelvetésre, miszerint mekkora különbség volt érzékelhető a nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) ítéletében a világelső teniszező, Jannik Sinner és magyar úszó, Kenderesi Tamás doppingesetének elbírálásakor.

Johan Eliasch

A talán a legkevésbé ismert NOB-elnökjelölt a 63 éves Johan Eliasch. A svéd származású angol üzletember a világhírű nemzetközi sporteszközmárka, a Head cégcsoport elnöke és ügyvezetője, az Egyesült Királyság miniszterelnökének egykori különmegbízottja, aki a jelöltek közül a legfrissebb tagja a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak. Tavaly, a párizsi olimpia idején tartott NOB-kongresszus alatt fogadta be őt a tagság, ezért sokakat meg is lepett, hogy kandidált.

Az is tény ugyanakkor, hogy Johan Eliasch 2021 óta az egyik legnépesebb téli sportokat tömörítő szervezet, a Nemzetközi Sí- és Hódeszkaszövetség (FIS) elnöke, aki jelentős reformtörekvésekkel igyekszik azóta is felrázni a sportágakat. Eliasch az egyik legtehetősebb üzletember a NOB-tagok között, hiszen vállalkozó, bankár, filmproducer és lelkes környezetvédő, hobbi szinten a sízés, a tenisz, a golf, a curling és a vitorlázás nagy rajongója – hitvallásában a következőket fogalmazta meg:

„Bizonyítottam, eredményeim és tapasztalataim lehetővé teszik, hogy a NOB-ban is sikereket érjek el. Az elmúlt négy évben a Nemzetközi Sí- és Snowboardszövetség átalakítását vezettem, ezen sportágak a téli olimpiai játékok érmeinek több mint felét adják, így tudom, miről beszélek. Ez nem népszerűségi verseny, hiszen mindannyian rendkívül sikeresek vagyunk, de a pozíciót a legalkalmasabb személynek kell betöltenie” – fogalmazott a kampánya során a sportdiplomata.

Johan Eliasch az olimpia fenntarthatósági törekvéseinek talán egyik leghitelesebb alakja: 2005-ben létrehozta az Esőerdő Alapot (Rainforest Trust) és környezetmegóvási céllal megvásárolt (kb. 14 millió dollárért) az amazonasi esőerdők közepén egy 1600 négyzetkilométeres esőerdőt a helyi fafeldolgozó cégektől. Így a véleménye különösen érdekes az olimpia környezetvédelmi, valamint fenntarthatósági törekvései illetően.

„Bárcsak lenne egy varázspálcám, amivel mindent megváltoztathatok! Nagy kihívást jelent a karbonlábnyom csökkentése. Ugyanakkor nem csinálhatunk dolgokat csak a látszat kedvéért, ha nem működnek.”

Fejszal Al-Husszein herceg

A 61 éves Fejszal Al-Husszein jordániai herceg, a Jordániai Olimpiai Bizottság elnöke és a NOB végrehajtó bizottságának tagja, aki birkózó volt, és később számos magas tisztséget viselt a jordániai királyi hadseregben, mint korábbi kitűnő repülési szakember és helikopterpilóta. Talán katonai múltja is indokolhatja, hogy a kampánya során így nyilatkozott: „Nagyon szeretném, ha a boksz visszakerülne a programba. Ez az egyik legrégebbi és legtradicionálisabb olimpiai sportág.”

A legkiválóbb angol és amerikai egyetemi oktatásban részesülő jordániai herceg diplomáit, üzleti mesterképzését is a tengerentúli oktatási intézményeknek köszönheti. Persze sosem tagadta, hogy a NOB-tagok között származása sokat segít az érvényesülésben: „Előny, hogy az lehetek, aki vagyok.”

Jártassága a sportdiplomáciában igen nagy pozitívum és a választást végső soron eldöntő NOB-tagoknál is előnyt jelenthet ez a kijelentése: „Megígérem, hogy felemelem a tagság nyugdíjkorhatárát hetvenről hetvenöt évre.”

Többször hangot adott elégedetlenségének, hogy túl szigorúak a szabályok az elnökjelöltek kampányolását illetően:

„Katonai szolgálatomat tiszteletben tartom, és betartom a szabályokat. Ha én leszek a következő NOB-elnök, nagyobb lesz a rugalmasság a választási szabályokban.”

Programjában hangsúlyozta a bevételek maximalizálását és az e-sporttal való együttműködést, de talán még ennél is fontosabb, hogy a sportolók lelki és fizikai megpróbáltatásokkal szembeni védelmének megszervezéséért felel, hiszen a NOB-on belül a sportban tapasztalt zaklatások és visszaélések megelőzésével foglalkozó munkacsoport elnöke, számos más bizottsági feladaton túl, emellett a Generations For Peace béketeremtő civil szervezet alapítója és elnöke is.

„A legnagyobb kihívás az integritás. A fiatalok elvesztették a bizalmukat a globális intézményekben, és a NOB is egy ilyen globális intézmény. Vissza kell szereznünk ezt a bizalmat.”

David Lappartient

Az 51 éves francia sportvezető jelenleg a Nemzetközi Kerékpáros-szövetség (UCI) és a Francia Olimpiai Bizottság elnöke, aki a nagy sikert hozó párizsi olimpia szervezőbizottságának igazgatójaként írta be a nevét a nemzetközi sportdiplomácia nagykönyvébe.

„A párizsi olimpia valóban lenyűgöző és fantasztikus volt, talán a legszebb olimpia, amelyet valaha rendeztek. Egy csodálatos város adott neki otthont – francia emberként mást nem is mondhatnék. Párizs tele van ikonikus helyszínekkel, és a számok is rendkívül meggyőzőek. Több mint négymilliárd ember nézte világszerte az olimpiát. Összesen 12.1 millió jegyet adtunk el, ezzel túlszárnyaltuk a korábbi londoni rekordot, ami 10.7 millió volt. Ráadásul a tervezett költségvetésen belül maradtunk, ami elég szokatlan a korábbi olimpiákhoz képest, sőt, körülbelül 30 millió eurós pluszban zártunk, ami szintén nagyszerű” – részletezte a francia sportdiplomata.

Elnökjelöltként céljai közé tartozik a nemek közötti egyenlőség előmozdítása, de elismerte, hogy a párizsi olimpia boksz­versenyei körüli anomália beárnyékolta ezt a munkát. A fair versenykörülmények megteremtését elsődlegesnek tekinti a női kategóriában is.

„Elkötelezett vagyok a nemek közötti egyenlőség előmozdításában, de hogy valaki az általa választott nemen belül versenyezhessen az olimpiai szinten, nem alapvető jog, és hatással lehet a fair versenyfeltételekre” – fejtette ki véleményét Lappartient. Ami a nemzetközi sportpolitikai elképzeléseit illeti, szerinte még korai arról beszélni, hogy Oroszország visszatérhet-e az ötkarikás színtérre, mert az Olimpiai Charta megsértése miatt zárták ki, és ez az ok szerinte még fennáll. A francia jelölt szerint:

„Afrika megérdemel egy olimpiát. A programomban hangsúlyoztam, hogy fontos lenne elvinni az olimpiai játékokat olyan kontinensekre és régiókba, ahol még sohasem rendeztek olimpiát. Afrika is része ennek a víziónak, de a cél nem az volt, hogy ezzel afrikai szavazatokat szerezzek. Őszintén hiszem, hogy ez jót tenne az olimpiai mozgalom jövőjének.”

A coubertini örökség nyomán a frankofón közösség igen erős jelöltje lehet a francia sportvezető a NOB elnöki posztjára.

Juan Antonio Samaranch

A 65 éves Juan Antonio Samaranch – aki a jordániai herceggel együtt szintén felemelné a NOB-tagok nyugdíjkorhatárát – jelenleg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyik alelnöke. Ebből a pozícióból lépne feljebb, és válna NOB-elnökké, ezt a posztot az ugyanezen a néven megismert édesapja 21 éven át töltötte be.

„Az biztos, hogy nem fogok az örökségem alapján kampányolni, saját érdemeim alapján és ha úgy tetszik, a hiányosságaimmal indulok az elnökségért, s kizárólag az én felelősségem lesz a végeredmény” – erősítette meg meggyőződését az apai örökséggel kapcsolatos felvetésre a vele készült exkluzív interjúban.

Samaranch nemcsak a NOB, hanem a Nemzetközi Öttusaszövetség alelnökeként is ténykedik a sportdiplomáciában. Önkéntesként sok éven át dolgozott az olimpiai mozgalomban. A spanyol azon kívül, hogy otthonosan mozog a sport világában, bankár és pénzügyi elemző.

„Életem olyan pontjára érkeztem, amikor már megvan a kellő tapasztalatom az olimpiai mozgalomban. De mint bankár, mint üzletember is úgy gondolom, hogy most jött el az ideje annak, hogy megpróbáljak visszaadni valamit a mozgalomnak mindabból, amit eddig tanultam.”

A fenntarthatósággal kapcsolatban a következő szemléletváltásról beszélt a vele készített interjúban:

„Lehet, hogy mi, a NOB tagjai, nem vagyunk olyan fontosak, mint amennyire annak érezzük magunkat. Talán a nemzeti olimpiai bizottságoknak is kell némi áldozatot hozniuk. Talán a szövetségeknek, talán a sajtónak is. Gondoskodnunk kell arról, hogy a szervezőbizottság, az ország és a város, amely a játékokat rendezi, észszerű költségekkel tökéletesen lebonyolítsa az eseményt. Mindannyiunknak bele kellene adnunk egy kicsit, egy kis áldozatot kell hoznunk. És ha a NOB-tagoknak nincs autójuk, az is rendben van…” – beszélt a NOB-tagok sokat kritizált, kissé elitista ellátási feltételeiről. Az elmúlt ősszel a soros EU-elnökség keretei között Budapestre látogató NOB-alelnök nem csupán párizsi tapasztalatait osztotta meg előadása hallgatóságával, kitért a magyar főváros eseményszervezési erényeire is kijelentve: „Meglepődne bárki is, ha Budapest pályázna az olimpiára? Nem hiszem!”

Több „iparági pletyka” is megerősítette, hogy nem annyira a közvélemény, sokkal inkább a választást eldöntő NOB-tagok meggyőzésére talán Samaranch fordította a legtöbb időt, ráadásul a leghatékonyabban, vagyis a spanyol üzletember és sportdiplomata – sokak szerint – az egyik legerősebb kandidáló.

Vatanabe Morinari

A 66 éves korábbi japán tornász már bizonyította, hogy a meglepetések embere, 2017 óta ő a kilencedik, egyben az első ázsiai elnöke a Nemzetközi Tornaszövetségnek, a FIG-nek. Egyik fő javaslata az olimpiai játékok öt kontinensen, öt különböző városban történő egyidejű megrendezése azzal a céllal, hogy csökkentsék a rendező városokra jutó költségeket, ugyanakkor világszerte sokkal több szurkolóval oszthassák meg a páratlan olimpiai élményt.

„Innovációk kellenek, ezért javaslom ezt az ötletet. Még ma is a tizenkilencedik századi modelleket használjuk. Fejleszteni kell és kihívások elé állítani a jelenlegi rendszereket” – mondja a kétségkívül leginkább újító szemléletű sportvezető. Azonban van, amiben elég konzervatív a mesterséges intelligenciát a tornasport bíráskodásában segítségül hívó szakember, és személyesen is kritizálta a párizsi olimpia előtt kollégája, Sebastian Coe kezdeményezését az olimpiai bajnokoknak járó pénzdíjak miatt. Erről így gondolkodik: „Nem vagyok a pénzdíjak kifizetése ellen, de azt nem támogatom, hogy a NOB fizesse.”

A világ első számú sportvezetőjét, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság új elnökét március 20-án, csütörtökön a 144. NOB-kongresszuson választják meg.

A MOB rendes magyar tagja, Fürjes Balázs is szavaz az új elnökre

Schmitt Pál, a kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó, a Nemzet Sportolója számos feladatkörben több mint négy évtizeden át volt aktív tagja a nemzetközi olimpiai mozgalomnak, egyszer ő is kandidált az elnöki székre. Nyolcvanadik életéve betöltését követően megszűnt aktív tagsága, és jelenleg a NOB tiszteletbeli tagja. Meghívottként ő is jelen van a 144. NOB-közgyűlésen Costa Navarinóban.   2023 októbere óta Fürjes Balázs a NOB magyar rendes tagja. Az Olimpiai Charta szellemisége szerint a megválasztott NOB-tag a nemzetközi olimpiai mozgalmat képviseli hazánkban, ugyanakkor Fürjes Balázs (jobbra) már megválasztása után egyértelművé tette, hogy mindig a magyar érdekek szem előtt tartásával fog dolgozni a NOB-on belül.   „A világ sportjának első számú vezetői pozícióját jelenti NOB-elnöknek lenni. Tizenkét év után választunk új elnököt, Thomas Bach korszakos munkát végzett, zseniális csapatkapitány volt. Hét jelöltünk van, kitűnő sportvezetők. Bárki is lesz a befutó, a világ sportja és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság irányítása jó kezekbe kerül. A fél éves kampány során mindegyik jelölttel többször is hosszan egyeztethettem négyszemközt, néhány feltételes megállapodást is kötöttünk. A szavazás titkos, de világos képem van arról, melyikük mit hozna Magyarországnak, a magyar sportnak és az egyetemes olimpiai családnak. Pontosan tudom, mi a legjobb döntés ezen szempontokból. Nem fog megremegni a kezem a szavazófülkében, és természetesen együtt dolgozom azzal, aki elnyeri a többség bizalmát, hiszen mindegyik jelölttel régóta jó kapcsolatban vagyok.”