A bátorság mértékegysége: a kék strandpapucsos bécsi gondnok

 

Az ezzel párhuzamosan zajló Európai Nemzetek-kupája sorozatban Ciprustól súlyos vereséget szenvedtek ugyan az osztrákok, de utóbbi együttes nem mérvadó. Már csak azért sem, mert mi csak április 20-án találkozunk vele először. Aztán Ciprus nem tagja a nemzetközi szövetségnek, így a vb-selejtezőbe az eredményei nem számítanak bele, másrészt éppen világrekordot döntött sorrendben elért 18 győzelmével. Két sportági nagyágyú, Új-Zéland és Dél-Afrika, valamint Litvánia 17 meccses szériáját adta át a múltnak. A ciprusi csapat hemzseg a honosított britektől, mivel alulról jöttek fel, még éppen nem találták meg a helyüket a jégkorongozókhoz hasonlóan világranglistás helyezés alapján kiosztott európai mezőnyben.

Az előző, október végi, ljubljanai találkozó óta az akkor hivatalba lépő, csapatával és játékosaival még csak ismerkedő francia szakember ezúttal már összetartást is vezényelhetett – a március 15-i, hosszú hétvégén, illetve a pénteki utazást megelőző napon összejött a keret –, viszont több új játékos is csatlakozott időközben legjobbjainkhoz. Döntően a francia szakember ismeretségét kihasználva, aki hazájában kutatott magyar felmenőkkel bíró, magukban kellő sportemberi kihívást érző játékosok iránt. Akadt is a hálóban másod- és harmadosztályban vitézkedő játékos, aki reményeink szerint valóban erősítést jelent majd.

A csütörtöki, még Esztergomban megtartott edzésen elsősorban a bedobásokra és a támadások indítására gyakoroltak figurákat a játékosok, akiknek olykor még a mellette lévő arca, vagy éppen a neve is ismeretlen volt kis túlzással. A Bécsig tartó buszútra a kapitány alaposan felkészült, A4-es papírra kinyomtatott taktikai elemeket osztogatott szét. Amíg a csapatagok az Angyalok és démonok filmmel múlatták az időt, addig a szövetségi kapitány laptopján meccseket elemzett.

Még az utazás előtt jött a rossz hír: az időjárás Ausztriát sem kímélte, a rögbisek által használt stadionban 20 centiméteres hóréteg borítja a gyepet, így ott biztosan nem lehet mérkőzést rendezni. Felvetődött a halasztás, de erre azonnal nemet mondtak az európai szövetségben, így maradt alternatívaként egy kevésbé kedvelt, ráadásul kis méretű pálya. A képzeletbeli országhatárt átlépve Saint-André fejét jobbra-balra forgatva a havat hiányolta, mi tagadás: Bécsig és az osztrák fővárosban egy szem sem maradt belőle.

A hotelbe való becsekkolást követően bő fél órával már a szálláshoz közeli edzőközpont füves edzőpályáján vezényelt egyórás foglalkozást a francia szakember, a bécsi pályagondnok vigyázó tekintetével kísértve. Nevezett úriember ugyanis foglalkozását abszolút komolyan véve csak sima talpú tornacipőben engedte fűre lépni a rögbiseket. Nem kis bátorságra vallott ez, lévén harminc játékos edzett éppen... És hogy nem vizet prédikált, és bort ivott, arra bizonyosság, hogy maga is kék strandpapucsban igyekezett érvényt szerezni akaratának. Akadt, aki utcai sportcipőben – adott esetben kölcsön kértben –, más sportszárban tudta le az edzés egy részét a mély, rendkívül nedves talajon, hogy aztán lopva felcsenje magára legalább a gumist. Sasszemű osztrák emberünk viszont azonnal a pályán termett, és leparancsolta a gyepről a renitenseket. A francia viszonyokhoz szokott Saint-Andrét – Angliában is légióskodott anno – majd szétvetette a méreg. Aligha ehhez szokott a sportági elitben. Arról már nem is beszélve, hogy az edzést is rövidebbre kellett szabja, mert a hotelben csak hétig szolgáltak fel meleg ételt vacsorára...

Ez legyen azonban a legnagyobb baj: a picit nyögvenyelősen indult edzés a közepére felpörgött, és már a kapitánynak is volt oka dicsérni a figurákat jól lekövető játékosait. Hogy soha nem késő tanulni, azt bizonyítja: még a meccs előtti napon is bejött két új taktikai elem. És nem a másik kettő mellé...

Az osztrák válogatott egy hellyel előz meg bennünket a világranglistán, egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a mieink a győzelemért járó négy ponttal gazdagodnak. Máskor is követtek el már a szomszédságban ilyen huncutságot, és klubszinten is rendre jobban jövünk ki az egymás elleni csatákból. Kérdés azonban – más sportágakkal ellentétben jóval nagyobb a fluktuáció –, hogy az osztrákok milyen talentumokat voltak képesek elővarázsolni. Azok milyen erőállapotban vannak, mennyire szoktak össze, és egy egészet alkotnak-e. Bár erre a legutóbbi vb-selejtezőre utazó kerethez képest negyedével megváltozó magyar együttes esetében is akad kérdőjel.

RÖGBI VILÁGBAJNOKI SELEJTEZŐ, EURÓPAI ZÓNA
2. DIVÍZIÓ, C-CSOPORT, 3. FORDULÓ
Ausztria–Magyarország, Bécs, 16 óra