Márquez vs. Márquez – a motorsportban ilyenre még nem volt példa

Persze korábban is versenyeztek már testvérpárok a gyorsasági motoros világbajokságban, olyan is volt, hogy egy időben és egy kategóriában. Egészen sok duót találunk a históriás könyvekben, de olyat, ahol mind a ketten eredményesek tudtak lenni, már jóval kevesebbet.

Mindössze 6 páros volt eddig, melynek mindkét tagja tudott világbajnoki futamot nyerni valamilyen géposztályban.

A legrégebbi páros Christian (250 kcm, 500 kcm) és Dominique Sarron (250 kcm) az 1980-as évekből. Egy évtizeddel később Aoki Nobuacu (250 kcm) és Aoki Harucsika (125 kcm) iratkozott fel erre a listára. Az Aoki-testvérek egyébként hárman voltak, de Takumának nem sikerült versenyt nyernie.

A modern érában Marc (125 kcm, Moto2, MotoGP) és Álex Márquez (Moto3, Moto2, MotoGP), Brad (Moto3, Moto2, MotoGP) és Darryn Binder (Moto3), Pol (125 kcm, Moto2) és Aleix Espargaró (MotoGP), valamint Deniz (Moto3, Moto2) és Can Öncü (Moto3) – akik ráadásul ikrek – csatlakozott ehhez a prominens társasághoz.

A Márquez-testvérek azonban egy teljesen új szintre emelték ezeket a rekordokat. Az első történelmet akkor írták, amikor Álex Márquez is világbajnok lett a Moto3-as kategóriában a 2014-es valenciai szezonzárón. Ezzel ők az első páros, melynek mindkét tagja nyert vb-címet. Mint tudjuk, Álex azóta Moto2-ben is bajnok lett 2019-ben, Marc pedig épp kilencedik címe felé tart. Hogy Álex is eljusson a királykategória csúcsára, abban épp bátyja akadályozhatja meg.

Hogy egy kategóriában, egymás ellen versenyeznek, az csak azért nem volt szenzáció, mert sok testvérpár esetében láttunk már példát erre. A 2022-es szezont mégis érdemes kiemelni, ugyanis akkor három testvérpár is volt a királykategória rajtrácsán. Márquezék, Espargaróék és Binderék. Ki tudja, hogy lesz-e még ilyen alkalom.

A tavaly sachsenringi futam szintén fontos mérföldkő volt, ugyanis Márquezék akkor osztozhattak először közös pódiumon, amire egyelten korábbi példa akadt csak addig a királykategóriában, az 1997-es imolai futam, ahol az Aoki-fivérek Mick Doohant fogták közre a dobogón.

És így kanyarodunk rá az idei versenyszezonra, ahol már a szezonnyitón újabb sporttörténelmet írtak, amikor az első és a második helyen végeztek. Ráadásul nemcsak a nagydíjon, de a sprinten is, majd rögtön Argentínában megismételték a bravúrt. Innentől mindegy egyes ilyen alkalom csak tovább növeli a rekordot.

Nem túlzás azt állítani, hogy az idei év legnagyobb meglepetése Álex Márquez, aki óriásit lépett előre a korábbi évekhez képest. A hondás évek nem voltak könnyűek számára – kezdve a vádakkal, miszerint csak bátyja miatt jutott gyári üléshez. A covidos furcsa szezonban két dobogós helyet szerzett, majd jött a mélyrepülés, miután visszafokozták a szatellitcsapatba. Így került a Gresini-alakulathoz 2023-ban, pedig már közel volt a visszavonuláshoz.

Tavaly már voltak megvillanásai, összességében mégis összenyomta a teher, hogy világklasszis bátyja ül a boksz túloldalán, aki rendre el is veri.

A GP24-re átülve azonban azonnal szárnyalni kezdett, a három téli tesztből kettőt is megnyert.

A szezonnyitón ugyan volt némi csata közte és Marc között, de csak azért, mert utóbbi előre engedte őt, hogy az előírt szintre tudja hozni első guminyomását. Amikor ez megtörtént, azonnal maga mögé utasította az öcsit.

Marc austini hibája után Álex egy ponttal átvette a vezetést az összetettben.

Katarban vasárnap ők ketten összeütköztek a rajt után (Marc hibájából, aki alatt megindult a motor), aztán Álex néhány körrel később belement Fabio Di Giannantonióba, amivel mindkettejük dobogós esélyeit elkaszálta. Egy hosszú körös büntetés után 6-ik lett.

„Ez egy nagyon veszélyes manőver volt Álex részéről. Nem mondom, hogy szándékos volt, nyilván nem, de ő nem egy Moto3-as, nem egy Moto2-es vagy nem egy kezdő MotoGP-pilóta, hogy ilyen hibát elkövessen. Ezen a szinten ilyen hibát nem lenne szabad elkövetni. Ez egy veszélyes sport, és ő ma veszélybe sodort engem. Szerencsém volt, hogy nem estem el” – mondta Di Giannantonio az esetet követően.

A megingás után azonban két héttel később Jerezben Álex Márquez végre megszerezte első MotoGP-s futamgyőzelmét. Mondanunk sem kell, hogy újabb rekord a testvéreket tekintve.
Hogy mindez nem sikerült volna Marc esése nélkül? Lehet, de a sportban nincs „mi lett volna, ha”. Nem elég a leggyorsabbnak lenni, célba is kell érni, és aznap ez a 93-asnak nem jött össze.

Aztán két nehéz versenyhétvége következett.

Le Mans-ban kétszer is bukott a futamon az utolsó öt körben, így a harmadik, majd a visszaállást követő hatodik helyet is elveszítette.

Silverstone-ban nagyon nagy lehetőséget szalasztott el. Egész hétvégén gyors volt, hiszen nagyon fekszik neki ez a pálya. A sprintelsőség meg is lett, ezzel először legyőzve bátyját normál körülmények között. Annyival jobb volt a tempója mindenkinél, hogy csakis a győzelem lehetett elfogadható eredmény vasárnap. Ez a remény azonban már a rajt utáni pillanatokban elszállt, amikor bukott az egyes kanyarban. Túl sokat akart a hideg gumitól, hogy biztosan kioldjon az első futóművet összehúzó holeshot, aminek egy nagy kicsúszás lett a vége. Ugyan neki is szerencséje volt az újraindítással, de közel sem tudott úgy motorozni, mint előtte, végül csak ötödik lett.

Aragónban és Mugellóban aztán Marc és Álex sorrendben ismét 1-2-ben zártak Márquezék úgy a sprinten, mint a nagydíjon, tehát már négy hétvégén sikerült ez nekik.

A holland sprintet követően (a 10., amit az első hét helyen zártak) aztán többen megvádolták Álexet, hogy bár meglett volna hozzá a tempója, azért nem támadott a győzelemért, mert Marc volt előtte. 
Marc aznap még nem nagyon akart belefolyni ebbe a sárdobálásba, de a vasárnapi futamot követő sajtótájékoztatón már nem fogta vissza magát, amikor arról kérdezték, hogy mennyire volt nehéz maga mögött tartani 26 körön át Marco Bezzecchit.

„Nehéz volt. És ha már ennél a kérdésnél tartunk, azt akarom mondani, hogy az embereknek jobban kellene tisztelni minden versenyzőt. Tegnap mindenki arról beszélt, hogy Álex nem küzdött úgy ellenem, mint más ellen tette volna. Akkor ma Marco miért nem támadott? Mert egy ilyen szűk pályán, ha nagyon hasonló a tempótok, akkor nem tudod megtámadni az előtted lévőt. Tegnap a lehető legjobban védekeztem Álex ellen, ma pedig a lehető legjobban védekeztem Marcóval szemben. Tudom, hogy gyorsabbak voltak nálam a 11-es és 12-es kanyarokban. Ez a pálya leggyorsabb része, és nagyon szűk kanyarok. Ha jó íven vagy, nem tudnak megtámadni. … Még egyszer. Tiszteljétek a MotoGP-versenyzőket, mert mindannyian a saját színükért, a saját csapatukért harcolnak. Mindenki győzni akar, de csak egy tud nyerni.”

Sajnos az asseni futam után Álexnek ez már a legkisebb baja volt. A verseny 6-ik körében összeértek Pedro Acostával, és a fékkarvédő ellenére befogott az első féke. A blokkoló első kerék azonnal földre rántotta őt, a kavicságyba érve pedig bal kezén eltört a második kézközépcsontja, amit már másnap meg is műtöttek.

Így utazott el a Sachsenringre, ahol a 100. nagydíjrajtját ünnepelte (míg Marc a 200-ikat). Mivel egyáltalán nem volt tökéletes formában, nyilván nem voltak nagy álmai az eredményeket illetően, szombaton mégis az ötödik, vasárnap pedig a második helyen zárt a rekordkevés célba érőt számláló futamon. Csupán 10-en látták meg a kockás zászlót, ketten pedig a második helyről estek el az egyes kanyarban, előbb Di Giannantonio, majd Bezzecchi.

A nyári szünet előtti utolsó hétvége borzalmasan sikerült számára, mindkét nap nullázott. Vasárnap ráadásul egy újabb buta hibát elkövetve, elmért egy féktávot ráadásul nem egyedül esett, hanem Joan Mir alól is kiütötte a motort a hatodik helyen.

Jelenleg 120 pontos hátrányban várja a folytatást, míg 28 pont az előnye Pecco Bagnaiával szemben. Célja a második hely megtartása a bajnokságban, de jönnek még olyan pályák, ahol reális esélye lehet legyőzni a bátyót.